● news.bsdnet.hu

A Naprendszer legkisebb bolygójának számító Merkúr egyben az egyik legnagyobb rejtélyt hordozza, mivel kőzetteste lassan, de folyamatosan zsugorodik. Ez lényegében a bolygó belső hőjének lassú elvesztésével magyarázható, amit úgy kell elképzelnünk, hogy az égitest fokozatosan hűl, és a belsejében lévő olvadt anyagok szilárdulása magával rántja a külső rétegeket is, ezáltal zsugorodik. Ez a magyarázat arra is, hogy miért alakulnak ki a Merkúr kérgén látható rögök és törések, a gyűrődő és vetődő bolygókéreg nagyjából úgy húzódik össze, mint amikor egy szőlőszem aszalódni kezd. A Német Űrközpont (DLR) Űrkutatási Intézetének tudósai csütörtökön arról számoltak be, hogy hogy a Merkúr zsugorodása akár 30 százalékkal több lehet a korábban feltételezettnél, ami a bolygó átmérőjének akár 23 kilométeres csökkenését is jelentheti. Egy alig 4900 átmérőjű bolygó esetében ez nem elhagyagolható mérték. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a Merkúr egyenetlen felszíne, amelyet folyamatosan átformálnak a becsapódási kráterekből kirepülő törmelékdarabok, elfedhette a veszteség valódi mértékét. A mostani felfedezésben a kutatók arra jutottak, hogy ahol különösen sok a törmelék, feltűnően kevés zsugorodásra utaló képződményt látni. Ez arra utalhat, hogy a nyomok egy része egyszerűen eltemetődött. A csillagászati kutatásokban különleges helyet foglaló Merkúrt a Naphoz való közelsége miatt rendkívül nehéz megfigyelni a Földről, de a kutatók számára hamarosan még több adat áll majd rendelkezésére az európai–japán BepiColombo küldetésnek köszönhetően, mely a tervek szerint novemberben áll pályára, és lézeres műszerével pontosabban meg lehet majd mérni a bolygó felszínét és annak geológiai sajátosságait. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös missziója 2018 októberében indult a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr felé. A szonda hosszú és kacskaringós útvonalon közelítette meg célját, szeptember 3-án pedig újabb mérföldkőhöz érkezett: leváltak róla a Merkúr részletes vizsgálatára szolgáló űreszközök. A BepiColombo valójában két különálló űreszközt juttat a Merkúr környezetébe. Az európai Mercury Planetary Orbiter, vagyis az MPO elsősorban magát a bolygót tanulmányozza majd, míg a japán Mio a Merkúr körüli térségre koncentrál. A merkúrt eddig mindössze két űrszonda tanulmányozta közelebbről: a Mariner 10 az 1970-es években repült el mellette, a MESSENGER pedig 2011-ben állt pályára körülötte. (Forrás: APNews , Scientific American . Fotó: Unsplash )