● news.bsdnet.hu

Hack Péter jogtudós azInfoRádióban arról beszélt, hogy alkotmányellenesnek tartja azt atiszás alaptörvény-módosítási javaslatot, amely megakadályozná, hogy Orbán Viktor újra miniszterelnök lehessen. Szerinte ez „visszaható hatályú és személyre szabott jogalkotás”, amely sérti a jogállamiság elvét is. Úgy véli, veszélyes precedenst teremtene, ha az aktuális alkotmányozó többség dönthetné el, ki indulhat politikai ellenfélként a választásokon. Példaként említette, hogy Nyugat-Európában nem alkalmaznak hasonló korlátozást a miniszterelnökökkel szemben, hiszen olyan vezetők is hosszú ideig maradtak hivatalban, mint Helmut Kohl, Angela Merkel vagy Mark Rutte. Hack Péter szerint a tervezett szabályozás nemcsak Orbán Viktor jogait érintené, hanem a választókét is, mert korlátozná, hogy kit választhatnak meg miniszterelnöknek. A többségnek az a joga, hogy azt válassza meg miniszterelnöknek, akit szeretne, az korlátot szenved – fogalmazott. A jogtudós arra is figyelmeztetett, hogy egy cikluskorlátozás akár felelőtlenné is teheti a hivatalban lévő kormányfőt, hiszen ha tudja, hogy többé nem indulhat, kevésbé lesz érdekelt a választók bizalmának megtartásában. Megjegyezte, hogy ilyen korlátozások inkább köztársasági elnököknél vagy független tisztségviselőknél szoktak megjelenni. A kérdésre, hogy átmehet-e az Alkotmánybíróság szűrőjén ez az indítvány, azt mondta: az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével tulajdonképpen lezárta annak a lehetőségét, hogy az alaptörvény szövegét érdemben vizsgálja. – hangsúlyozta Hack Péter. Hack Péter szerint az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a testület az alaptörvény vonatkozásában, akár egy új alaptörvény vagy alkotmány tekintetében, akár alkotmánymódosítások tekintetében, csak az elfogadás módját vizsgálja, tehát azt nem, hogy mi a tartalma a rendelkezésnek. MInt fogalmazott, vannak alkotmányjogászok, akik azt mondják, hogy ez nem volt jó döntés, hiszen így előállhat olyan helyzet, hogy az alaptörvény egyes rendelkezései ellentmondanak egymásnak. Például ha ezt a módosítást ebben a formában elfogadják, akkor létrejöhet egy ilyen helyzet, hogy a B cikkely kimondja, hogy Magyarország jogállam, és közben ezek a rendelkezések aláássák a jogállamiságot. Mások viszont azzal érveltek, hogy ha az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatja a törvényhozás alkotmányra vonatkozó döntéseit, akkor tulajdonképpen ő maga válik alkotmányozóvá, tehát nem a választók által megválasztott népképviselők hozzák az alkotmány szövegét, hanem végső soron a nép által nem megválasztott alkotmánybírók fogalmaznák meg, hogy egyáltalán mi lehet alkotmányos és mi nem. Tehát én azt gondolom, hogy ez a módosítás az alkotmánybírósági szűrőn azért nem fog megakadni, mert az alkotmánybíróság eddig elzárkózott a tartalmi vizsgálattól, és valószínűleg nem lenne szerencsés, hogyha most hirtelen változtatna ezen a megközelítésen – hangsúlyozta Hack Péter. (Borítókép: Hack Péter 2024. február 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!