Soha nem látott objektumokat talált a NASA, amelyek egyszerre két kozmikus rejtélyt is megoldhatnak
Raketa
2026-09-12 05:03
A csillagközi térben zajló folyamatok megértése gyakran olyan, mint egy puzzle kirakása, ahol a legfontosabb darabkák mindeddig rejtve maradtak a szemünk elől. A NASA Chandra röntgenteleszkópjának nyilvánosan elérhető adatbázisát elemző kutatók most pontosan egy ilyen hiányzó láncszemre bukkantak:
84 olyan, korábban sosem látott objektumot azonosítottak, amelyek teljesen eltérnek a megszokott kozmikus forrásoktól.
A Nature Astronomy tudományos folyóiratban publikált felfedezés szerint a mindössze hat galaxisban – köztük az Androméda- és a Szélkerék-galaxisban (Messier 101) – kimutatott objektumok a szakértők számára is meglepő kettősséget mutatnak. Bár a röntgentartományban kifejezetten alacsony energiájú, rendkívül lágy sugárzást bocsátanak ki, az elektromágneses spektrum szomszédos sávjában rendkívül intenzív ultraibolya fényt árasztanak magukból.
A kutatást vezető Mustafa Muhibullah és csapata úgy bukkant a nyomukra, hogy feltűnt nekik, hogy ezek a források kizárólag a legkisebb energiájú röntgenképeken láthatók, míg a keményebb röntgensugárzási sávokban nyomtalanul eltűnnek. Ez a sajátos mintázat tette lehetővé a csillagászok számára, hogy kiszámítsák az égitesteket övező gigantikus ultraibolya sugárzási mező jelenlétét.A legvalószínűbb forgatókönyv szerint olyan kompakt kettős rendszerekről van szó, ahol egy fehér törpe, egy neutroncsillag vagy egy fekete lyuk folyamatosan anyagot szív el a mellette keringő kísérőcsillagtól. Az áramló gáz a becsapódás előtt extrém hőmérsékletre hevül, ám az eddig ismert hasonló kozmikus anyagátadások egyike sem termelt ilyen mérvű ultraibolya energiát.
Az, hogy ezek a rendkívül energikus objektumok eddig rejtve maradtak a csillagászok előtt, nem a véletlen műve. Az alacsony energiájú röntgensugárzást a műszerekkel is kifejezetten nehéz elcsípni, a kemény ultraibolya fényt pedig a galaxisokat kitöltő hidrogén- és héliumgáz szinte teljes egészében elnyeli, áthatolhatatlan falat húzva a távcsövek elé.
A lágy röntgensugárzások forrásai ráadásul a modern asztrofizika két évtizedes kirakósát is megoldhatják egyszerre, hiszen a kísérőjüket elszívó fehér törpék az úgynevezett Ia típusú szupernóvák szülőatyjai, amelyek elengedhetetlenek az univerzum gyorsuló tágulásának méréséhez, ám a robbanás előtti állapotukat eddig soha nem sikerült megfigyelni. Ezzel párhuzamosan az ezekből a rendszerekből kikerülő elképesztő ultraibolya sugárzás végre választ adhat arra is, mi választja le tömegesen az elektronokat a csillagközi gázról a galaxisokban, alapvetően befolyásolva az új csillagok születési ütemét.
(Forrás: NASA , fotó: NASA/CXC/Univ. of Alabama/M. Muhibullah)