● news.bsdnet.hu

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás helyszínén zajló nagyszabású újjáépítés során, 2010 júliusában a munkások a leendő járműbiztonsági központ alapozásán dolgoztak Manhattanben, amikor a sár és a törmelék alatt váratlanul egy fából készült hajótest körvonalai rajzolódtak ki. A helyszínre érkező régészek versenyt futottak az idővel: a gyorsan pusztuló maradványokból végül mintegy 600 fadarabot és több mint 2000 korabeli műtárgyat – köztük puskagolyókat, csontokat és mindennapi használati tárgyakat – mentettek ki a talajból. Bár a lelet azonnal szenzációvá vált, a szakemberek előtt sokáig megválaszolatlan maradt a legfontosabb kérdés: pontosan miféle hajó volt ez, és hogyan kerülhetett az ikertornyok helye alá, mélyen a mai szárazföld belsejébe? A rejtély kibogozásához a New York Állami Múzeum és a Texas A&M Egyetem Tengeri Régészeti és Természetvédelmi Központjának kutatói fogtak össze, akik a legkorszerűbb törvényszéki faelemzési módszereket vetették be. A fa évgyűrűinek vizsgálata, avagy a dendrokronológia és az alapos archívumi forráskutatás bebizonyította, hogy egy ritka, amerikai építésű ágyús naszád maradványairól van szó, amelyet az 1770-es években, valószínűleg Philadelphia környékén készítettek a függetlenségi háború harcaihoz. A mintegy 15 méter hosszú és 5,5 méter széles hajó New York állam területén szinte egyedülálló leletnek számít, hiszen ebből a korszakból alig maradt fenn dokumentált, hazai gyártású fegyveres vízi jármű. Bár a hajó egykor az újonnan formálódó független állam védelmében szolgált, békés és kissé prózai karriert futott be pályafutása végén. A kutatók rekonstrukciója szerint az 1790-es évekre a hadihajó elhasználódott és szolgálaton kívülre került, a rohamosan növekvő New York városa pedig kreatív módon hasznosította újra az öreg testet: a Hudson folyó partvonalának mesterséges feltöltéséhez használták fel építési hulladékként. A partfalak stabilizálására elsüllyesztett és földdel, törmelékkel betemetett roncs fölé a következő két évszázadban utcák, épületek, végül pedig a World Trade Center tornyai épültek, miközben a levegőtől elzárt, nedves talajban a faanyag meglepően épen konzerválódott. A texasi laboratóriumokban végzett, tizennégy éven át tartó konzerválási folyamat után – amelynek során speciális anyagokkal stabilizálták az érzékeny faanyagot, megakadályozva annak kiszáradását és szétesését – a hajó elemei visszatértek New York államba. Az Albanyban található New York State Museumban a restaurátorok nem zárt ajtók mögött dolgoztak, hanem a nagyközönség előtt szerelték össze újra a hajótestet, így a látogatók valós időben követhették figyelemmel, hogyan születik újjá a 250 éves relikvia. A teljesen összeállított ágyús naszád a múzeum kiemelt központi darabja volt az Amerikai Egyesült Államok megalapításának 250. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatban, kézzelfogható hidat képezve a múlt küzdelmei és a modern metropolisz jelene között. (Forrás, fotó: New York State Museum)