BKK-vezér: 100 milliárd forintra lenne szükség, hogy kikerüljünk a követelésértékesítési spirálból
Magyar Hang
2026-09-12 15:49
– Ha valamit kritikusnak látok az uniós projektek kapcsán, akkor az az, hogy az előző kormány elmúlt évekbeli rombolása után lesz-e elég szakember a tervezéshez és a kivitelezésekhez, mert sokan külföldre mentek az itthoni fejlesztések leállítása miatt – erről is beszélt Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nemrégiben kinevezett vezérigazgatója a Magyar Hangnak. A főváros és a BKK nehéz anyagi helyzete kapcsán elmondta: a jelenlegi költségvetést megörökölte a Tisza-kormány, de abban bízik, hogy jövőre már jobb lesz a helyzet. – Nyilván a kormány az anyagi támogatásért cserébe várni fog bizonyos hatékonysági reformokat, de ez számomra teljesen érthető és elfogadható, ezekre én is hivatkoztam korábban a vezérigazgatói pályázatomban – mondta. Arról is beszélt, a BKK-nak hozzávetőlegesen 100 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy a követelésértékesítési spirálból kikerüljön, „mert hiába fizetünk vissza mindig mindent a törvényeknek megfelelően december 31-ig és állunk papíron nullán, ha a valóságban egyre nagyobb hólabdát görgetünk magunk előtt”. Interjú!
– A Fővárosi Közgyűlés nagyon szeretett volna pályáztatás révén cégvezetőket találni a nagyobb budapesti vállalatok, így a BKK élére is. Ezek a próbálkozások nem bizonyultak sikeresnek, önt végül nemrég Karácsony Gergely egyedüli döntése alapján lett vezérigazgató. Számít arra, hogy emiatt a kinevezésének a frakciók nem fognak örülni? – Szerintem szakmai szinten nem lesz súrlódás. Egyébként amikor indultam a BKK vezérigazgatói pályázatán, én kaptam a jelöltek közül a legtöbb szavazatot, még ha végül a főpolgármester úgy is döntött, hogy nem terjeszti a közgyűlés elé a nevemet. Hozzáteszem: jobban örülök, hogy a jelen helyzetben lettem vezérigazgató, nem pedig egy évvel korábban, mert a kormányváltásnak köszönhetően szándék és uniós forrás is lett a közlekedés fejlesztésére, és jelentős infrastrukturális beruházásokra, amelyeket a BKK valósít meg. Ilyen lehetőség például, hogy két megállóval meghosszabbíthatjuk a hármas metrót – én pont ilyen folyamatos néhány megállós metróhosszabbításokra vonatkozó tervet vázoltam fel a korábbi pályázatomban, csak akkor még sci-finek tűnt, hogy legyen pénz a kivitelezésre is.
– Elődje, Walter Katalin, azért mondott le a posztjáról, mert szerinte a közgyűlési politikai játszmák ellehetetlenítették a szakmai munkát. És bár kormányváltás történt, a fővárosi testület összetétele nem változott. Ön nem tart ilyen játszmáktól? – Eddig meg tudtam találni a hangot az összes frakcióval, rendszeresen beszélek a képviselőkkel, el tudom választani a szakmai vitát a politikai küzdelmektől. Nem azt mondom, hogy mindig minden kérdésben egyetértünk, de abban bízom, hogy mindenkinek azt szeretné, hogy Budapest előrelépjen. Nem hiszem, hogy bármelyik frakciónak politikai érdeke fűződhetne ahhoz, hogy ellenezze a főváros fejlődését szolgáló projekteket. Persze kritikátlan támogatásra nem számítok a frakcióktól, de konstruktív együttműködésre igen.
– Milyen viszonyra számít az új kormánnyal? Az már most látszik, hogy a Tisza az elődjéhez hasonlóan elvárja az önkormányzatoktól a korábban meghatározott szolidaritási hozzájárulás befizetését, ami nyilván nem érinti jól anyagilag a fővárost, így a BKK-t sem. – Alapvetően jobb viszonyra számítok. Eddig az IKOP pluszos program keretében Európai Uniós keretből mindössze húszmilliárd forintnyi budapesti, BKK által megvalósítandó fejlesztésről született döntés, a kormányváltás után, a Baross Gábor Terv bemutatását követően ez az összeg most viszont több száz milliárdra nőtt. A fejlesztések persze nem oldják meg a mindennapi működtetés problémáját, de jól mutatják, hogy a fővárost az új kormány nem páriaként kívánja kezelni, hanem partnerként. Szakmai szinten pedig eddig kiváló az együttműködésünk a közlekedési tárcával. Egyébként ha valamit kritikusnak látok az uniós projektek kapcsán, akkor az az, hogy az előző kormány elmúlt évekbeli rombolása után lesz-e elég szakember a tervezéshez és a kivitelezésekhez, mert sokan külföldre mentek az itthoni fejlesztések leállítása miatt. Mi is szeretnénk egy részüket visszacsábítani, van, aki nemrég Londonból jött vissza dolgozni a BKK-hoz.
– Mennyire reális, hogy az uniós kritériumnak megfelelően 2030-ig ténylegesen sikerüljön megépíteni a 3-as metrót meghosszabbítását jelentő két új megállót? – Ez a határidő akkor tartható, ha minden szereplő minden döntést időben meghoz. De még ebben az esetben is szükség lesz beruházásgyorsító technikákra. Például jelenleg a metróhosszabbításnak az engedélyezési szintű tervei vannak meg, most közbeszerzést kellene kiírnunk a kiviteli tervekre, ha ezek elkészültek, ki is kéne írnunk a közbeszerzést a megvalósításra. A megvalósítási folyamat jelen állás szerint nem tudna lezajlani 2030-ig, ezért egy olyan közbeszerzési eljárást szükséges kiírnunk, amely kivitelezési tervezés és kivitelezés is egyben, hogy ezzel egy közbeszerzést – vagyis kb. 6-8 hónapot – megspóroljunk. Az ilyen típusú eljárás kiírásához viszont például kell a Közlekedési és Beruházási minisztérium engedélye is. Azon vagyok, hogy még az idén ki tudjuk írni ezt a tendert. Fontos, hogy olyan kérdéseken majd már nem lehet vitatkozni, hogy hol legyen majd pontosan a metró kijárata a Rózsa utcánál, különben az egész projekt elúszik.
• Mikor történhet az első kapavágás a 3-as metró meghosszabbításához? • Karácsony Gergely szeptember 1-től meghúzta a nadrágszíjat a fővárosban, ez a BKK-t hogyan érinti? • Mekkora a mínusz a BKK-nál, és ez hogyan érinti a napi működést?• Mennyi plusz költséget jelentenek a vállalatnak a magas üzemanyagárak? • Járatritkításokkal kell-e számolni akár idén, akár jövőre? • A romló szociális és közbiztonsági helyzetet az idei nyáron látványosan lehetett érzékelni a BKK járművein is. Mennyire vált be a BKK-rendészet, illetve az utasbiztonsági szolgálat felállítása?• A Mester utca felújítása kapcsán sok lakos panaszkodik, hogy életveszélyes most ott közlekedni gyalogosan, hétvégén is folyamatos a munkavégzés, ráadásul felmerül a gyanúja annak is, hogy indokolatlanul vágnak vissza fákat. Mi ezekre a BKK válasza?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Már előfizető vagyok, bejelentkezem!