A világegyetem egyik legfurcsább jelensége, a mindössze ezredmásodpercekig tartó gyors rádiókitörés új szerepet kaphat a kozmológiai kutatásokban

Az FRB-k különlegessége, hogy a különböző frekvenciájú jeleik nem pontosan egyszerre érkeznek meg. A kutatók ebből következtetni tudnak arra, hogy a rádióhullámok mennyi gázzal találkoztak útjuk során. Így olyan anyag is vizsgálhatóvá válik, amelyet hagyományos módszerekkel rendkívül nehéz közvetlenül megfigyelni. A mostani elemzéshez több mint száz, pontosabban 114 gyors rádiókitörés adatait használták fel. Az eredmények alapján az FRB-k segítségével nemcsak az anyag mennyisége, hanem annak eloszlása és csomósodása is vizsgálható. Ez azért fontos, mert a galaxisok fejlődését nem kizárólag a gravitáció alakítja. A galaxisokból kiáramló forró gáz, a szupernóvák és az aktív galaxismagok is jelentősen átrendezhetik az anyagot a kozmikus környezetben. A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy az FRB-kből származó következtetések már most versenyképesek más, korábban használt megfigyelési módszerekkel. A jelek segítségével így közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogyan mozog az anyag a galaxisok körül, hogyan távozik onnan, majd miként kerülhet vissza. A gyors rádiókitöréseket sok esetben magnetárokhoz, vagyis rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokhoz kötik, bár nem biztos, hogy minden FRB ugyanonnan származik. Éppen ez teszi különösen érdekessé a jelenséget: miközben a kutatók még magukat a kitöréseket sem értik teljesen, már most olyan információkat nyerhetnek belőlük, amelyek a világegyetem nagy léptékű működéséről árulkodnak. A módszer a következő években még sokkal erősebbé válhat. Az új rádiócsillagászati megfigyelések várhatóan nagyságrendekkel több FRB-t találnak majd, és ezeket a galaxisok pontos térképeivel összevetve a kutatók még részletesebben követhetik a kozmikus gáz eloszlását. A tanulmány Signatures of suppressed matter clustering revealed by fast radio bursts címmel a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg 2026. szeptember 8-án. Szerzői Kritti Sharma, Elisabeth Krause, Vikram Ravi, Liam Connor, Dhayaa Anbajagane és Pranjal Rajendra Singh. (Forrás: Nature Astronomy , IFL Science )