● news.bsdnet.hu

Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján az ágazat legfájóbb pontjaira is kitért. Az Agroinform a munkaerőpiaci problémákról kérdezte a szakembert. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A hajtatott paprika- és paradicsomtermesztésben sok olyan munkakör van, amely nem igényel szakképzettséget, ezért egyszerűsített mezőgazdasági munkásokat alkalmaznak. Ezekben a munkakörökben különösen erőteljes volt a béremelkedés az utóbbi években. Míg 2020-ban nettó 800–1000 forintosórabértfizettek a vállalkozások, addig ma ez inkább2000–2500 forint.A gyümölcsösökben pedig, ahol időszakosan és gyorsan van szükségmunkaerőre, még magasabb béreket kell kínálni az embereknek. Sok helyen teljesítménybérezést vezettek be, hogy vonzóbbá és hatékonyabbá tegyék a munkát. Összességében a munkabérköltség rendkívül magas lett az ágazatban, deígy is kevés a hadra fogható ember. „A hajtatott paprika- és paradicsomtermesztők elsődleges célja mindig az volt, hogy magyar munkaerővel dolgozzanak” – hangsúlyoztaNagypéter Sándor.Először magyar dolgozókat kerestek a vállalkozások, aztán erdélyi magyarokat, később kárpátaljai magyarokat is alkalmaztak. De sokan közülük továbbmentek Nyugat-Európába. Közben a hazai munkaerőpiac is átalakult: sokan más ágazatokban helyezkedtek el. „Egy fóliás kertészetbe nehezebb munkaerőt találni, mint egy gyárba, még akkor is, ha a termelők folyamatosan fejlesztették az üvegházakat és a fóliasátrakat. Ma már itt is jók a munkakörülmények: zárt, klimatizált rendszerben, szinte egész éven át folyik a termelés.600–700 ezer forintos bruttó fizetéstkapnak a dolgozók a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. Ott, ahol a termelés 3–6–9 hónapos időszakokra koncentrálódik, a munkaerőt még többnyire meg tudják oldaniegyszerűsített foglalkoztatással,bár egyre nehezebben. Az egész évben működő üvegházaknál vagy a gombaágazatban azonban ez már nem megoldható. Külföldi munkavállalókra van szükség.” Nagypéter Sándor – Fotó: Agroinform Ma határozott időre, legfeljebb két évre szóló összevont engedéllyel dolgozhatnak unión kívüli munkavállalók Magyarországon, legfeljebb egy év hosszabbítással. Továbbá maximum 35 ezer ilyen dolgozó tartózkodhat az országban. Mint megtudtuk, a dél-alföldi régióban nagyjából80–100 hektárnyi üvegházi területen dolgoznakunión kívüli munkások; összesen néhány száz emberről beszélünk. – hangsúlyozta a termelői szövetkezet elnöke. Nagypéter Sándor kiemelte, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az unión kívülről érkező munkavállalóknak kevesebb lenne a fizetésük. A 2025 januárjában szigorított szabályozás szerint csak akkor dolgozhatnak Magyarországon, ha az adott munkakörbenugyanazt az átlagbért kapják meg, mint a hazai munkavállalók.Úgy véli, Emellett módosításra érdemesnek tartotta akiterjesztett gyártói felelősség(EPR) rendszerét is. Ez egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeit terheli arra, aki az adott anyagot elsőként forgalomba hozza Magyarországon. Jelenleg állami koncesszióban a MOHU működteti ezt a hulladékgazdálkodási rendszert. Nagypéter Sándor szerint drágán: „Az osztrákoknálágazati koncessziókvannak a hulladék begyűjtésére, és sokkal hatékonyabban, olcsóbban működik a rendszer.” Ezen a térena TISZA-kormány már kinyilvánította: felülvizsgálja és átalakítja a hulladékkezelés jelenlegi gyakorlatát. Lásd még korábbi cikkeinket a sajtótájékoztatóról: Mi köze az iráni háborúnak és a forintárfolyamnak a magyar paradicsomhoz? 27% helyett 5%, árrés helyett ársáv – Ez jön a kertészeti ágazatban Indexkép: Agroinform.