● news.bsdnet.hu

A közeljövőben tovább szűkül majd a globális olajellátás még abban az esetben is, ha véget ér az iráni háború, mert hosszú időbe telik, mire újraindul a szállítás a Perzsa-öböl országaiból, és a tankerek elérik a finomítókat a világ különböző pontjain. Közben vészesen csökkennek az olajtartalékok, Donald Trump, a legnagyobb exportőr Egyesült Államok elnöke ennek ellenére nem hajlandó korlátozni a rekordokat döntő kivitelt. AHormuzi-szoros lezárásaokoztaglobális energiasokkkezelésére a világ már felhasznált minden eszközt, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagállamai több mint 400 millió hordó olajatszabadítottak fel a stratégiai tartalékokból, Washington pedigideiglenesen feloldottaaz orosz és iráni olaj vásárlását tiltó szankciókat, hogy enyhítse a piaci nyomást. A nagy energiacégek és befektetési bankok vezetői és piaci elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy az olajellátás zavarainak hatása még nem érezhető a világgazdaságban, mivel hónapokba telik, mire a közel-keleti termelés ésexportvisszatér a háború előtti szintre. Közben a tartalékokat éppen abban az időszakban merítik ki gyors ütemben, amikor a finomítók és a kiskereskedők általában felhalmozzák a készleteket, hogy felkészüljenek az északi féltekén a nyári csúcsigényre, a nyaralással kapcsolatos autózás, légi közlekedés, valamint a mezőgazdaság és a teherszállítás miatti fogyasztásnövekedésre. Patrick Pouyanne, a TotalEnergies vezérigazgatója a múlt héten úgy becsülte, hogy már legalább 500 millió hordót felhasználtak a globális szénhidrogénkészletekből. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok körülbelül 460 millió hordó tartalékkal rendelkezik, ami gyorsan apad, mert tarthatatlan ütemben, rekordon pörög az export. A Kpler árupiaci adatszolgáltató összesítése szerint áprilisban az amerikaiolajkivitel 5,2 millió hordóra ugrott, a texasi Corpus Christi exportterminál története legforgalmasabb negyedévét zárta, miután a világ minden részéről özönlenek a tankerek az ország kikötőibe. A trend hasonló a feldolgozott termékek esetében is: aFinancial Timestudósítása szerint múlt héten több mint napi 8,2 millió hordó üzemanyagot adtak el külföldre, ami 20 százalékkal több az egy évvel ezelőtti mennyiségnél. A brit gazdasági lap emlékeztetett, hogy ha maradnak a magas olajárak, akkor az amerikai energiacégek bevétele az idén hatvanmilliárd dollárral növekszik. Donald Trump elnök nem akarja levágni az aranytojást tojó tyúkot, ezért nem hajlandó korlátozni az exportot, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban is egyre drágább az üzemanyag, a benzin átlagára négyéves csúcson jár gallononként 4,5 dollárral, ami majdnem kétdolláros emelkedés a háború előttihez képest, és gondokat okozhat a republikánusok számára a novemberi időközi választáson. „A helyzet egyre kellemetlenebbé válik a kormány számára” – állítja Robert Yawger, a Mizuho Securities árucikkszakértője. Ha a benzin ára eléri az öt dollárt, akkor kénytelenek lesznek előhúzni az exporttilalom-kártyát – tette hozzá. Jeff Currie, a Carlyle magántőke-társaság energiaügyi főtanácsadója szerint a rekordexport azt jelenti, hogy az amerikai olajkészletek gyorsan csökkennek, hogy lépést tudjanak tartani a tengerentúli kereslettel, a dízelkészletek például 20 éves mélyponton vannak. „A hiány nem akkor kezdődik, amikor leáll a kínálat, hanem akkor, amikor elfogynak a készletek” – emlékeztetett. ABloombergtudósítása szerint azonban Trump kitart a véleménye mellett. „Nincs szükség az olaj- és kerozinexport korlátozására. És fantasztikusan sok olajunk van” – mondta csütörtökön újságíróknak Washingtonban. A közel-keleti válságnak köszönhetően az Egyesült Államok a múlt héten a második világháború óta először vált nettó kőolajexportőrré – egy évtizede még a világ legnagyobb importőre volt. Trump folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az olajárak gyorsan csökkennek majd, ha véget ér a háború, és aReuterselemzői szerint ez valószínűleg igaz is lesz majd a határidős jegyzésekre. A ténylegesen rendelkezésre álló, fizikai kőolaj és üzemanyagok ára azonban csak akkor esik majd vissza a korábbi szintre, ha normalizálódik az ellátás. A brit hírügynökség által megkérdezett szakérők ezért úgy vélik, hogy a Brent ára a határidős jegyzésekben átlagosan 86,38dollármarad az idén hordónként; januárban még 62 dollár körüli összeget prognosztizáltak. Az árakat megtámasztja majd, hogy a kereslet is magas marad a konfliktus lezárása után, mivel az országok és energetikai cégek világszerte fel akarják majd tölteni a készleteket, és újraindítani a leállított termelőegységeket. Ausztrália például a héten jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés tervezete tartalmaz egy10,7 milliárd dolláros kiadási csomagotaz ország üzemanyag- és műtrágyaellátásának biztosítása érdekében. Emellett a világ harmadik legnagyobb LNG-termelő országában a jövőben az exportőr vállalatoknak a gázkitermelésük 20 százalékáta hazai piac ellátásárakell fenntartaniuk. Hatalmas mennyiséget kell pótolni: a Rystad Energy becslése szerint eddig mintegy 600 millió hordó olaj esett ki a piacról – ez 1,2-2 milliárd hordóra nő, mire a készletszintek visszatérnek a normális szintre, abban az esetben, ha a szállítás május végén kezd normalizálódni. Összehasonlításképpen: ez az 1,2-2 milliárd hordó a háború előtti globális készletek 16–27 százalékának felel meg. Hasonló a helyzet a földgázzal is, akatari termelés leállításaés az elszenvedett károk miatt A Morgan Stanley előrejelzése szerint az amerikai üzemanyagkészletek nyár végére körülbelül 198 millió hordóra csökkennek, ami az eddigi legalacsonyabb szint lesz. Kormányzati adatok szerint május 1-jén már 220 millió hordó alá esett, amire 2014 óta nem volt példa.