● news.bsdnet.hu

A 444 cikke szerint tavaly november közepén addigi történetének legnehezebb napjait élte a Tisza: feszültség alakult ki a párt meghatározó személyiségei között, egy szűk, Radnai Márk körül szerveződő kör a kifogásait egy megbeszélésen tárta Magyar Péter és Tóth Péter kampányfőnök elé. Szembesítették őket azzal, hogy nem értenek egyet a kampánystratégiával, és kifogásolták Magyar Péter vezetési stílusát is. Másnap Magyarék állománygyűlést hívtak össze a helyzet tisztázására. A portál több mint egy tucat, az eseményeket közelről ismerő, vagy azokon jelenlévő tiszás dolgozóval, döntéshozóval, és politikussal beszélt. Az egyik forrás mindmáig meglévő tüskének írta le a tavaly novemberi esetet, amelynek a kormányalakítás körüli személyi döntésekhez és a Tiszában kialakult jelenlegi törésvonalakhoz is köze lehet. Három forrás is azt állította, hogy amikor Magyar Péter a Tavaszi szél című dokumentumfilmben egy ponton a riporter kérdésére felidézte azt az egy pillanatot, amikor elbizonytalanodott a folytatást illetően, ezekre a napokra gondolt. Akkor azonban ezt a filmben nem fejtette ki. 2025 novemberének közepén zajlott a Tisza egyéni képviselőjelöltjeinek kiválasztása. A meghallgatások már nyáron elkezdődtek, de a Tisza Szigetek körében rendezett első körös és a választókerületi szintű második körös előválasztást többszöri halasztás után november második felére tették. A tervek szerint november utolsó napjaira dönteni kellett mind a 106 egyéni választókerület jelöltjeiről. A menetrendet az a nagyjából 120 oldalas kampánystratégia határozta meg, amelyet Tóth Péter kampányfőnök és pár fős csapata rakott le az asztalra októberben. Az irat teljes titokban készült – mindössze egyetlen példányban nyomtatták ki – és csak a legszűkebb vezetői kör, kevesebb mint tíz ember olvasta. Tóth fegyelmezett, központosított szervezetet akart létrehozni a kampány legintenzívebb időszakára, ennek rendelt alá mindent. Átalakította a belső struktúrákat, hogy szorosan foghassa a majdani jelöltek egyéni kampányait. Ehhez csapatot állított fel, kívülről is hozott embereket, de a Tisza Szigetek világából vagy a meglévő szervezeten belülről is felemelt középvezetőket – írja a lap. De voltak, akiktől az új, központosított irányvonal idegen volt. Nehezményezték, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményüket, a kampánystratégiát hibásnak tartották, Tóth Péter térnyerését, befolyását a pártban pedig aránytalannak. A kritikusok köré tartozott Radnai Márk, a Tisza egyik oszlopos tagja, aki már a kezdetektől, 2024 márciusától támogatta a Magyar Péter körül szerveződő mozgalmat. Radnai ráadásul egy időben a Tisza operatív vezetője és Tisza Szigetekért felelős vezetője is volt. A lap forrásai szerint a kritikusok köréhez tartozott Radnai Márk mellett Nagy Ervin, Bódis Kriszta, Tóth Tamás, Ruszin-Szendi Romulusz, Forsthoffer Ágnes, Zelcsényi Miklós rendezvényszervező és Hanzel Henrik vállalkozó is. Ez a felsorolás ráadásul nem jelenti a kritikusok teljes listáját. Ami még a kampánystratégiát illeti, többeknek Tóth Péter személyével is volt bajuk, de Magyar Péter vezetési stílusát is kifogásolták. Közeli munkatársai szerint Magyar Péter domináns, szigorú vezető, aki hajlamos odaszúrni egy vitában, bár azt is mondták, hogy épp ezek a tulajdonságai segítették őt és a szervezetet megbirkózni azzal az állandó nyomással, ami a választási kampányban rájuk nehezedett. Azon a novemberi napon Radnai és még néhányan, akik egyetértettek a kampánnyal és a Magyar stílusával kapcsolatos kritikákkal, a Szépvölgyi úti irodában szűk körben találkoztak a pártelnökkel. A találkozó névsora nem megerősített, de a lap úgy tudja, kevesebb mint tíz fő volt a szobában, köztük a párt legfelső vezetése, Tóth Péter, Pósfai Gábor és a Tisza egyik alelnöke, Tarr Zoltán is. Radnaiék elmondták, hogy kifogásolják az antidemokratikus döntéshozatalt, az „autoriter” vezetési stílust, véleményük mellőzését, és jelezték, hogy nem értenek egyet a kampánystratégiával. A találkozó pedig Magyar Péteréket jóformán sokkolta. A lap egyik forrása utólag sem érti, miért csinálták ezt Radnaiék 150 nappal a választás előtt. „Minden oldalról támadtak minket, senki nem engedhette volna meg magának, hogy kirobbantson egy belső konfliktust” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, „annyira amatőr volt ez az egész”, hogy puccsnak nem nevezné. „Abban a helyzetben, amiben akkor voltunk, nagyon körültekintően kellett volna eljárni, ez pedig felelőtlen volt” – mondta egy másik, találkozót ismerő forrás. A felek zaklatottan álltak fel a találkozóról. Több forrás is kiemelte, hogy Tóth Pétert és Magyar Pétert is megviselték érzelmileg az akkori események. Az akkori ellenzék vezetőjét ugyanis akkor már másfél éve folyamatosan támadták kívülről, így azt érezhette, hogy belülről is ellene fordulnak. Három forrás egybehangzóan arról beszélt: Magyar Pétert aznap éjjel meg kellett győzni arról, hogy érdemes folytatni. Eközben volt, aki attól tartott, a párt támadható lesz, ha a nyilvánosság tudomást szerez az egész találkozóról. Magyar Péter többször utalt rá, hogy beépített emberek vannak a pártban, sőt a november eleji Tisza Világ-adatlopást is egy beépített önkéntesnek tulajdonították. „Általános volt a bizalmatlanság, nem tudhattad soha biztosan, hogy egy-egy munkatársad veled van-e, vagy titokban a Fidesz kémje” – mesélte erről az időszakról egy tiszás felsővezető. Azok, akik Magyar Péteréket támogatták a vitában, utólag kiemelték: kész csoda és a mai napig rejtély, hogy nem lett az egészből nagyobb, nyilvános botrány. Tóth Péter jóslata akkor az volt, hogy egy héten belül „kikerül egész sztori”. A lap egyik forrása úgy fogalmazott, akkor azt gondolta, ha ez így robban, arra rámegy az egész közösség, és a választás is. Az egyik, a kritikusok oldalán álló forrás azt mondta, ha egyszer az volt a meggyőződésük, hogy rossz irányba mennek a dolgok, nem maradhattak csöndben. Szerinte szó sem volt puccskísérletről: a rendszerváltás ügye hajtotta őket, és konstruktív beszélgetést szerettek volna kezdeményezni, de erre „nem volt fogadókészség”. Felajánlották, hogy alternatív kampánystratégiát írnak, és független szakértőkből álló csapat dönthetne arról, melyiket válasszák a kettő közül. Másnapra összehívták az állománygyűlést, ahol Magyar teljes mellszélességgel kiállt Tóth mellett. Az 50-80 fő körüli állománygyűlésen a kritikusok közül is többen megjelentek, köztük Radnai és Zelcsényi Miklós is. Zelcsényi aztán az állománygyűlés egy pontján összeszólalkozott Magyarral, sok sikert kívánt a továbbiakhoz, és kisétált a teremből. Az állománygyűlésen a kritikusok is képviselték a szempontjaikat, de egyértelmű volt, hogy a jelenlévők túlnyomó többsége Magyar és Tóth pártján áll. Magyar még aznap négyszemközt is beszélt Radnai Márkkal. Van olyan is, aki azóta sem beszélt a konfliktus kirobbantóival: „Távol tartom magam ezektől az emberektől. Nagyon mély ez a tüske. Életveszélyes akció volt.” A legtöbben egyetértenek azzal, hogy az ügy nem lett elfelejtve. A lap szerint azt semmiképpen nem lehet megállapítani, hogy a „puccsisták” következetesen nem kaptak kormányzati vagy fontos politikai pozíciót a Tisza hatalomba kerülésével – Forsthoffer Ágnes például a harmadik legmagasabb közjogi méltóságot viseli, Ruszin-Szendi Romulusz pedig miniszter lett –, az viszont egyértelmű, hogy a novemberben Magyar és Tóth mögött állóknak vannak erősebb pozíciói a mostani kormányban és a frakcióban: Pósfai Gábor belügyminiszter lett, Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes, Bujdosó Andrea pedig frakcióvezető. A lap az ügyben megkereste Magyar Pétert, Radnai Márkot, Tóth Pétert, Zelcsényi Miklóst és Hanzel Henriket is, egyikük sem kívánt nyilatkozni. A lap megkeresésére Nagy Ervin, Bódis Kriszta, Tóth Tamás, Ruszin-Szendi Romulusz és Forsthoffer Ágnes nem válaszolt. Nyitókép: Molnár Zsófia