● news.bsdnet.hu

Az eddigi közlés szerintapéntek délelőtti robbanás az Olefin-1 üzem újraindítása közben történt, egy ember meghalt, több súlyos sérült van, a tüzet lokalizálták, a beavatkozás még tart. A Mol Nyrt. által független szakértők bevonásával készített, legutolsó, 2023. novemberi,nyilvános biztonsági jelentés alapján az Olefin-1 a tiszaújvárosi petrolkémiai rendszer egyik legnagyobb kockázatú és egyben legfontosabb egysége: nagy mennyiségű, tűz- és robbanásveszélyes szénhidrogénnel dolgozik, miközben a teljes magyar műanyagipari alapanyaggyártási lánc egyik kiindulópontja. A tiszaújvárosi ipartelepen működő MOL Petrolkémia Zrt. felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagyis a katasztrófavédelmi szabályozás legszigorúbb kategóriájába tartozik. A besorolás oka a jelentés szerint elsősorban nem mérgező anyagok jelenléte, hanem a nagy mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes szénhidrogén: etilén, propilén, butadién, C4-frakciók, vegyipari benzin és más könnyű szénhidrogén-áramok. Az Olefin-1 üzem rendeltetése az olefinek, vagyis elsősorban az etilén és a propilén előállítása: A jelentés biztonsági kockázatértékelési része részletesen felsorolja az Olefin-1 alapanyagait és termékeit, ezek között szerepel a vegyipari benzin, az atmoszférikus gázolaj, a normál pentán, a normál bután, a butánmix, az ETBE C4, az FCC bután és a propán, emellett az üzem visszadolgozza a PE- és PP-üzemekből visszafújt off-gázokat, valamint a PE-2-ből származó szennyezett hexánt. A felsorolás azért fontos a mostani baleset szemponjtából, mert az Olefin-1-ben nem egyetlen veszélyes anyag kockázatával kell számolni, hanem több, eltérő fizikai tulajdonságú, de jellemzően gyúlékony és robbanásveszélyes szénhidrogén-árammal. Az üzem ipari jelentőségét növeli, hogy a 2023-as dokumentum szerint az 1975-ben épült tiszaújvárosi Olefin-1 a MOL-csoport három olefinüzeme közül a legnagyobb. A jelentés a petrolkémia és a finomítás közötti összekötő kapocsként írja le: alapanyagot biztosít a polimerüzemeknek, a butadiénüzemnek, az aromás termelésnek, a koromgyárnak és az új poliolkomplexumnak is. Az Olefin-1-es robbanás így nemcsak az érintett technológiai egység termelését érintheti, hanem a teljes tiszaújvárosi petrolkémiai vertikum több downstream részlegére is hatással lehet. A jelentés kitér az üzem állapotára is, és ebből derül ki 2018-ban már elindult egy felújítási, karbantartási és modernizációs folyamat, amely projektet a dokumentum Magyarország legnagyobb, meglévő berendezésen végrehajtott hatékonyságnövelő projektjeként írja le, amelynek célja az üzem élettartamának 20 évvel való meghosszabbítása, a 96 százalék feletti rendelkezésre állás, a hosszú távú üzembiztos működés, a folyamatbiztonsági kockázatok minimalizálása és az ökológiai lábnyom csökkentése. Az első fázisban, 2018 és 2021 között a tisztításos leállások és nagyjavítások alatt mérték fel az üzem állapotát, az azonnali javításokat elvégezték, a második fázisban, 2022 és 2026 között pedig a rekonstrukciós munkák folytatását irányozták elő, amelynek a kazáncsere volt az egyik központi eleme. Bár a hivatalos tájékoztatás erre nem terjed ki, az eddig ismert részletek alapján ennek bekapcsolásakor történhetett a robbanás a Mol Petrolkémia területén. A jelentés súlyos baleseti modellezéseket is tartalmaz az Olefin-1 üzemegységről, ezek közül négy darab a TVK Ipartelepre vonatkozó legsúlyosabb potenciális események között szerepel. A veszélyes szceniáriók szaknyelvi felsorolása a biztonsági dokumentum szerint: A T 5601 jelű propán/propilén szétválasztó kolonnát nevezték meg a szakértők az üzem legveszélyesebb berendezésének. A modellezett forgatókönyv szerint a kolonna felhasad, a benne lévő propán-propilén keverék kiszabadul, a levegővel robbanásveszélyes gázfelhőt alkot, majd ez a felhő berobban. Fontos, hogy ez nem egy megtörtént baleset leírása, hanem előre kiszámított, katasztrófavédelmi célú modell, amely azt mutatja meg, milyen következménye lehetne a legrosszabb esetnek. A számítások szerint egy ilyen robbanásnál a legsúlyosabb rombolási zóna 150 méterig terjedne, 302 méteren belül még komoly technológiai és épületkárokkal kellene számolni, a sérüléseket is okozható külső határ pedig 1152 méterre lenne a robbanás középpontjától. Ez utóbbi már nem feltétlenül nagy rombolást jelent, hanem olyan másodlagos hatásokat is, mint az üvegtörés, repeszhatás vagy kisebb szerkezeti károk. A modell a tűz hősugárzását is vizsgálta, amely szerint a legsúlyosabb, berendezéseket és tartályokat is károsítható hőhatás 245 méteren belül jelentkezne, 530 méterig még szerkezeti károkkal lehetne számolni, az emberi sérülések alsó határát jelentő hőterhelés pedig 870 méterig terjedne.Ez a dokumentum értelmezése szerint már nem halálos hőhatást jelent, hanem olyan szintet, amely rövid, körülbelül 20 másodperces kitettségnél legfeljebb elsőfokú égési sérülést okozhat. A mostani baleset szempontjából különösen fontos, hogy a jelentés nem azt állítja: ilyen katasztrofális esemény bekövetkezése a legvalószínűbb. Éppen ellenkezőleg, a dokumentum szerint szakirodalmi adatok és üzemeltetői tapasztalat alapján a berendezések tömörtelenné válását nagyobb valószínűséggel kisebb hibák okozzák, például karimatömítési hiba vagy műszercsonktörés. Ilyenkor a kiáramló anyagmennyiség nagyságrendekkel kisebb lehet, a helyzet pedig kezelhetőbb: maradhat idő a gázfelhő oszlatására, lokalizálására, a szakaszolásra, ürítésre, lefúvatásra, a tűz hatásának mérséklésére és a környezet hűtésére. A lakossági kockázat megítélésénél a távolságok és az ipartelep elhelyezkedése döntőek a dokumentum alapján, mely szerint a TVK Ipartelep Tiszaújvárostól körülbelül 1,5 kilométerre fekszik, a város és az ipartelep között főútvonal és erdősáv található. Az integrált egyéni kockázati görbékről a dokumentum azt állapítja meg, hogy azok csak kis mértékben lépik túl a TVK Ipartelep és a MOL Logisztika Tiszaújváros telephely kerítésvonalát, és beépítetlen, szántóföldi területet érintenek. A jelentés végkövetkeztetése szerint a feltételezett események hatásai nem érik el a lakott területeket, a MOL Petrolkémia tevékenységéből adódó veszélyek a környező településeket nem veszélyeztetik. A biztonsági irányítási rendszer leírása alapján a MOL Petrolkémia több rétegben kezeli a folyamatbiztonsági kockázatokat. A jelentés szerint a biztonsági irányítási rendszer három nagy elem összehangolt működésére épül: A műszaki felügyelet feladata a berendezések és csővezetékek rendszeres állapotellenőrzése, időszakos vizsgálata, roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok végzése, a biztonsági szelepek ellenőrzése, falvastagságmérések, tömörségvizsgálatok és más diagnosztikai eljárások koordinálása. A Mol eddig kiadott rövid közleménye szerint a robbanás egy újraindítási folyamat során történt, amelyről a dokumentum alapján egyértelműen kiderül, hogy egy komplex, technológiailag érzékeny folyamat, nem pusztán pár gomb megnyomása. Ilyenkor a rendszerben jelentkező nyomásnövekedés, a hőmérsékletek, anyagáramok, lefúvatások, fáklyázási és szakaszolási műveletek változnak, miközben az egymásra épülő rendszerek fokozatosan kerülnek üzemi állapotba. Vélhetően csak a lángok megfékezése, a veszélyes helyzet elhárítása után lehet majd vizsgálatot indítani. Biztosat mondani csak ezután lehet majd mondani a balesetről, azonban a biztonsági jelentés alapján látható, hogy egy érzékeny rendszerben, az egyik legveszélyesebb egységnél történt a katasztrófa. Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak.Részletes jogi információ