● news.bsdnet.hu

Az Instagram és a Facebook hírfolyama az elmúlt napokban úgy nézhetett ki, mintha az ismerőseink visszarepültek volna a nyolcvanas évekbe (még ha egyébként meg sem születtek akkor), köszönhetően egy újabb internetes AI-trendnek. Mióta a különféle a nagyobb tömegek számára elérhető generatív AI-szolgáltatások egyre jobb minőségben képesek másodpercek alatt átalakítani feltöltött fotókat, rendre felüti a fejét valamilyen újabb őrület: most éppen mindenkit az érdekel, hogy mit hoz ki a ChatGPT abból az utasításból, hogy készítsen a 80-as éveket idéző portrét a szelfinkből, természetesen korhű ruházattal, tupírozott frizurával és neonfényekkel. Az ehhez hasonló virális trendek idején érdemes szót ejteni arról is, mit adunk valójában az AI-fejlesztőknek a brilliáns képekért cserébe, ugyanis semmi nincs ingyen. A jelenséghez fűződő két kényesebb kérdés, hogy mi történik az arcunkról készült fotóval, és mibe kerül az adott kép létrehozása. Az ártatlan szelfinek tűnő fotónk több információt rejt magában, mint elsőre gondolnánk. Az eredeti fájltól függően a kép metaadatokat tartalmazhat, például a készítés dátumát, az elkészítéséhez használt eszköz modelljét, bizonyos esetekben a földrajzi helyadatokat is. A háttér további hasznos információkat árulhat el vizuális formában, ami lehet akár házszám, utcatábla, rendszám, egy munkakörnyezet vagy akár más személyek arcmása. A képfeltöltéssel és a megadott utasítással nem csak egyszerű szerkesztési műveletet kérünk a ChatGPT-től (vagy éppen a Geminitől, a Claude-tól), hanem átadunk egy nagyfelbontású felvételt is az arcunkról, amit a fiókunk adatvédelmi beállításaitól függően az adott AI-modell fejlesztésére használhatnak fel. Igaz, ez a legtöbb hétköznapi felhasználó számára nem feltétlen jelent közvetlen veszélyt, de mit sem változtat a tényen, hogy átadjuk a kép másolatát a platformnak. A lakossági fiókok esetében az OpenAI tájékoztatása szerint a felhasználók által feltöltött tartalmakat (beleértve a képeket is) felhasználhatja az AI-modelljei fejlesztésére, amennyiben a felhasználó a fiókbeállításaikon keresztül nem jelezte egyértelműen, hogy nem járul hozzá a tevékenységhez. Az adatkezelés módja az igénybe vett ChatGPT-szolgáltatás típusától és a felhasználó beállításaitól függ. Az alabamai Birminghami Egyetem egyik kiberbiztonsági kutatója szerint a modell nem csupán magát a fényképet elemzi: képes olyan biometrikus adatokat is rögzíteni, mint például a szem- vagy hajszín. A Counterpoint Research egyik kutatója ennél nyersebben jellemezte a jelenséget, szerinte ezek a trendek ingyenes biometrikus adatok folyamatos áradatát biztosítják a fejlesztőknek, amelyekkel még jóval azután is táplálják a mesterségesintelligencia-rendszereket, hogy maga a trend már eltűnt az emberek hírfolyamából. A nagyobb kockázatot az jelenti, ha az AI-eszköz fejlesztője az adatokat nem megfelelően kezeli, vagy akár kibertámadás áldozatává válik, ugyanis ennek eshetősége sem zárható ki teljes egészében. A részletes arcvonásokat tartalmazó, kiszivárgott képeket később csaláshoz, zsaroláshoz vagy megszemélyesítéshez is felhasználhatják a rosszindulatú felek, ha egyszer kikerülnek. A deepfake-kel kapcsolatos aggodalmak nem alaptalan riogatások, nagyon is valós veszély lehet, ha emberek tömegei rövid idő alatt tiszta, jó minőségű arcképeket töltenek fel ugyanarra a néhány platformra. Érdemes tehát kerülnünk a fokozottan érzékeny fényképek, személyazonosító okmányok, bizalmas dokumentumok vagy intim jellegű képek feltöltését, és célszerű tartózkodni más személyek, különösen a gyermekek engedély nélküli lefényképezésétől és feltöltésétől. Szelfi feltöltése előtt vágjuk le a felesleges háttérrészleteket, homályosítsuk el a házszámokat vagy a járművek rendszámát, és ellenőrizzük az adatvédelmi beállításainkat. Csökkenti a kitettséget, ha kikapcsoljuk a modelltanítási engedélyeket a fiókbeállításokban. Mivel sajnos az ilyen trendek vonzerejét a gyorsaság, a spontaneitás és a hűha-faktor adja, kevésbé gondolhatunk az adatvédelemre. A trend egy lényegében folyamatosan aktuális kérdést is felvet, méghozzá hogy mennyi energiát igényel a mesterséges intelligenciával történő képgenerálás? Ugyanis ezeket a képeket adatközpontokban állítják elő a fejlett AI-modellek, amelyek működéséhez elektromos áramra és vízre van szükség. A Carnegie Mellon Egyetem és a Hugging Face kutatása szerint egyetlen MI-által generált kép elkészítése (az alkalmazott rendszertől és a folyamattól függően) nagyjából 0,01 és 0,29 kilowattóra villamosenergiát emészthet fel, ami nagyjából egy okostelefon-akkumulátor töltöttségének a felével egyenértékű. Más, az újabb diffúziós modelleket vizsgáló tanulmányok szerint a képenkénti energiafelhasználás a felbontástól és a feldolgozási lépések számától függően az említett érték töredékétől egészen annak többszöröséig terjedhet. Egyetlen kép esetében ez nem tűnhet soknak, a hatás azonban jelentősebbé válik, ha az emberek több változatot is létrehoznak, és felhasználók milliói csatlakoznak ugyanahhoz a trendhez. A Stability AI jelentése szerint saját szolgáltatásának felhasználói egyetlen év alatt több mint 12,7 milliárd képet generáltak a vállalat modelljeinek segítségével. Még ha képenként csupán néhány ezred kilowattóra energiafelhasználással is számolunk, ez a mennyiség önmagában is több tíz gigawattóra villamos energiát tesz ki, ami megfelel több ezer háztartás éves fogyasztásának. Az elektromos energia előállítása sem valósítható meg vízfelhasználás nélkül. Az adatközpontok nagymértékben támaszkodnak hűtőrendszerekre, amelyek közül sok párologtatásos hűtést alkalmaz, közvetlenül édesvizet használva fel erre a célra. A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint az adatközpontok évente több százmilliárd liter vizet használnak fel hűtésre, ráadásul olyan régiókban is folyamatosan építik ki az infrastruktúrát, ahol már eleve vízhiánnyal küzdenek. (Források: NDTV , Wired . Fotó: Netflix)