● news.bsdnet.hu

Az univerzumban rendkívül gyakori, a Földünknél lényegesen nagyobb tömegű kőzetbolygók, az úgynevezett szuperföldek meglepő módon hiányoznak a Naprendszer jelenlegi struktúrájából . A török Ege Egyetem kutatói szerint ez nem a véletlen műve, ugyanis a fiatal Nap fejlődésének korai szakaszában bekebelezhetett egy több földtömegű kőzetbolygót. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society nagy múltú, vezető csillagászati és asztrofizikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány pedig rámutat arra, hogy a szülőcsillagunkba hullott bolygó hátrahagyott kémiai ujjlenyomatai még ma is jelen vannak a csillag mélyebb rétegeiben. A kutatócsoport a MESA elnevezésű csillagfejlődési szoftver segítségével különféle felhalmozódási forgatókönyveket vizsgált, és az így kapott modelleket vetette össze a valós megfigyelésekkel. A számítások szerint pedig a Naprendszer kialakulásának hajnalán, a Merkúr pályáján belül akár több nagyméretű kőzetbolygó is létrejöhetett, amelyeket a csillagászati folyamatok végül a központi égitest felé tereltek. A vizsgálat legfőbb megállapítása az volt, hogy a megfigyelt adatokkal egy olyan modell mutatja a legpontosabb egyezést, amelyben a Nap egy a Földnél ötször-tízszer nagyobb tömegű szuperföldet nyelt el. Ez a drámai esemény választ adhat a csillag belső szerkezetével kapcsolatos, évtizedek óta fennálló dilemmákra, köztük például a felszíni lítium meglepően alacsony mennyiségére. A bekebelezett bolygó kémiai összetevői tartósan módosították a csillag anyagösszetételét, ami közvetlen hatással volt a belső rétegek fejlődésére és dinamikájára. A kutatók számára a leginkább meglepő eredményt az jelentette, hogy a modellezés során a matematikai számítások egyértelműen erre a konkrét, ötszörös-tízszeres tömegtartományra szűkültek le. A szimulációk igazolták, hogy egy ilyen volumenű bolygóelnyelési esemény elegendő anyagot juttatott a csillagba ahhoz, hogy a ma tapasztalható anomáliák közös tőből eredjenek. A szakértők szerint a következő lényeges lépést az jelenti majd, hogy független mérésekkel és megfigyelési módszerekkel is azonosítsák ezeket a mélyben rejlő kémiai nyomokat. Ha a jövőbeli kutatások megerősítik a feltételezést, az alapjaiban változtathatja meg a Naprendszer korai bolygóformálódási és dinamikai folyamatairól alkotott képünket. (Forrás: IFL Science , fotó: NASA)