● news.bsdnet.hu

Tóth Zoltánszerint a vidéki élet nem romantikus díszlet, hanem egyre fontosabb túlélési tudás. A Városból Vidékre blog alapítója úgy látja: a jövő azoké lehet, akik képesek részben függetleníteni magukat a globális rendszerektől – akár néhánytyúkkal,veteményessel és egy kamrával. A férfi története első hallásra klasszikus „városból falura” sztorinak tűnhet, de ő gyorsan pontosít: valójában sosem szakadt el teljesen a vidéki gyökerektől. – Hibrid vagyok – fogalmaz nevetve. – Nem mondanám magam klasszikus városinak, mert paraszt-gazda családból származom. Budafokon gyerekeskedtem, ami a 80-as években még teljesen más világ volt. Tyúkok, veteményes, állattartás – ebben nőttem fel. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A család vállalkozás-szerűen foglalkozott baromfitartással, több ezer állatuk is volt. Ketreces és szabadtartásos rendszerekkel egyaránt dolgoztak, ígyZoltán gyakorlatilag gyerekkorától kezdve a tyúkok között élt. – Budafokon mi voltunk „a tyúkosok” – meséli. – Aztán a környék teljesen elvárosiasodott, egy idő után már állatot sem lehetett tartani. A család szépen lassan leköltözött Fejér megyébe, én viszont maradtam: egyetem, multi, nagyvállalati élet. Kommunikáció- és médiatudományt, valamint szociológiát tanult, később oktatással is foglalkozott. Az agrárium egy időre háttérbe szorult az életében, de a kötődés megmaradt. –Mindig húzott vissza a vidék.Egy idő után azt éreztem, hogy már túl sok lett a városból. Hét-nyolc éve fogtam magam, összepakoltam és leköltöztem Pázmándra. Tóth Zoltán kis "barátjával" – Fotó: Facebook Az új életet komolyan gondolta. – A ház teteje még szinte kész sem volt, de a tyúkól már csili-vili állapotban állt – idézi fel. Ma körülbelül ezer négyzetméteres területen gazdálkodnak családjával. Nem nagybirtokosként, nem üzemi szemlélettel, csupán az önellátás céljával. – Gabonát nem termelünk, de a tojás, hús, zöldség nagy része megvan. Nekem ez a fontos:minél több mindent helyben tudjunk előállítani. A tyúk pedig szinte természetes választás volt számára. – Magyarországon a tyúk szerintem ugyanannyira része a vidéki kultúrának, mint a paradicsom vagy a paprika.Régen nem nagyon volt olyan porta, ahol ne kapirgált volna néhány tyúk az udvaron– szögezi le. Tyúkanyó a kicsinyeivel – Fotó: Facebook Szerinte a tyúktartás azért is ideális kezdés az önellátás felé, mert viszonylag egyszerű, mégis rendkívül hasznos. – Etetni kell, itatni kell, figyelni rájuk, de ha valaki már tart kutyát vagy macskát, akkor ez nem egy vállalhatatlan pluszmunka. Cserébe vantojás,hús, trágya, megeszik a maradékot – tökéletesen beleilleszkednek egy háztáji rendszerbe. Tóth Zoltán szerint az utóbbi évek eseményei sok ember gondolkodását megváltoztatták. – Olyan világban élünk, ahol egy távoli politikai döntés másnap megjelenhet a boltok polcain vagy az üzemanyagárban. Nagyon törékenyek ezek a rendszerek. Szerinte emiattegyre fontosabb a lokalizáció és az alapvető önellátási képességek visszaszerzése. – Nem világvégére készülök, nem bunkert ások a kertben – mondja. – Egyszerűen azt gondolom, hogyszabadságot ad, ha valaki bizonyos szintig képes gondoskodni magáról. Úgy látja, már az is sokat számít, ha egy család képes részben megtermelni a saját élelmiszerét. – Ha holnap tízszer annyiba kerül valami a boltban, vagy átmenetileg eltűnik a polcról, akkor nem pánikolok, hanem lemegyek a kamrába. Zoltán könyvet is írt a háztáji tyúktartásról – Fotó: Facebook A Városból Vidékre blog és Facebook-oldal eredetileg egyszerű tapasztalatmegosztásnak indult, de az érdeklődés robbanásszerűen nőtt. A COVID-időszak alatt rengetegen keresték meg kérdésekkel. – Hirtelen mindenki tyúkot akart– nevet. – Telefonáltak, hogy mit kell nekik adni, hogyan kell etetni, milyen ól kell. A rengeteg kérdés miatt online tanfolyamot indított, amely a tyúktartás alapjaitól a betegségek kezeléséig számos témát feldolgozott. – Óriási igény volt rá. Akkor kezdtem írni egy jegyzetet, aztán egyre bővült, végül könyv lett belőle. Az „Így neveld a tyúkodat!” és a „Tyúkfajták háztájra” című köteteiből összesen már 14-15 ezer példány fogyott el. – Engem lepett meg a legjobban – mondja. – Azt hittem, néhány száz ember érdeklődik majd, ehhez képest rengetegen. Az olvasók között ráadásul nemcsak falusi emberek vannak. – Sok fiatal érdeklődik, és meglepően sok jómódú városi ember is. Szerinte az emberekettöbbféle motiváció hajtja: van, aki biztonságot keres, mások természetközelibb életre vágynak, megint mások egyszerűen örömüket lelik benne. Tapasztalatait rendkívül gyakorlatias szemlélettel osztja meg. A tyúkfajták kiválasztásánál is fontosnak tartja a realitást. A klasszikus húshibrideket például kevésbé ajánlja háztáji tartásra. – Ha valaki az intenzív, gyors hizlalásra megy rá táppal, annak lehet értelme, de szerintem háztájiban ez nem adja azt az élményt és minőséget, amit az ember keres. A tojóhibrideket viszont hatékonynak tartja, bár szerinte érzékenyebbek. – Nagyon jól tojnak, ezt nem lehet elvitatni, de betegségekre fogékonyabbak. Én inkábba vegyes állományban hiszek– árulja el. Kedvencei közé tartoznak a magyar tájfajták, az erdélyi kopasznyakúak, azAmrock, SussexvagyNew Hampshiretípusok. – Ezek strapabírók, jól bírják a háztáji körülményeket. És szerintem jó, ha van egy kis változatosság az udvarban. Napi cukiság – Fotó: Facebook Tóth Zoltán szerint az elmúlt évtizedekben sokan teljesen eltávolodtak a természetes életformától. – Ma sok vidéki udvar teljesen le van betonozva, térkövezve, van két négyzetméter műfű meg egy medence. Ezzel nincs baj, csak közbenelveszik a kapcsolat a földdel.Pedig akertészkedés,állattartás és önellátás nem romantikus hobbi, hanem olyan készség, amely a jövőben felértékelődhet. Nem kell mindenkinek gazdának lennie. Az orvos gyógyítson, a mérnök tervezzen. De szerintem jó, ha az emberek legalább alapvető szinten képesek gondoskodni magukról – véli. A jövőre nézve új, szintén az önellátáshoz kapcsolódó könyveken dolgozik. – Nagy hiány van gyakorlati tudásból itthon – mondja. – Szeretném tovább vinni ezt az egészet, mert azt látom, hogy egystabil, folyamatos érdeklődésvan rá. És hogy mi a legfontosabb üzenete? – A szabadság. Nekem erről szól az egész. Hogy az ember ne legyen teljesen kiszolgáltatva mindennek. Ebben pedig egy veteményes, néhány tyúk és egy jól feltöltött kamra többet jelenthet, mint sokan gondolnák. Indexkép: Facebook/Tóth Zoltán