← Vissza

news.bsdnet.hu

Az olefingyártás olyan veszélyes, hogy a tiszaújvárosihoz hasonló tragédiák sora történt már

HVG 2026-05-22 12:01
Az olefingyárak a vegyipar legveszélyesebb üzemei közé tartoznak, közel 1000 fokos kemencékben gőzzel vegyített olajtermékeket törnek szét (krakkolnak) a másodperc töredéke alatt a műanyagiparban használt alapanyagokra. Az elmúlt néhány évtizedben több, a tiszaújvárosinál jóval súlyosabb baleset történt krakkolóüzemekben. Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében péntek reggel.Egy ember meghalt, többen súlyosan megsérültek. A vállalat a történtek után rövid közleményt adott ki, amely szerint a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén az Olefin 1 üzem újraindítása során robbanás történt. Délelőtt fél 11 után nem sokkal a Katasztrófavédelem bejelentette, hogy a tüzet eloltották, miután a helyi tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Riasztották a tiszaújvárosi és miskolci hivatásos tűzoltókat, a műveleti szolgálatot és a mobil labort is. Több oldalról, vízágyúkkal és habsugarakkal oltották a tüzet, hűtötték a rendszert. Az olefingyártás rendkívül fontos, a petrolkémiai ipar egyik legfontosabb alapfolyamata. A legfontosabb olefinek az etilén, a propilén, a butének és a butadién. Ezekből készülnek a modern műanyagipar alapanyagai, a szintetikus gumi, számos oldószer, műszál, bevonat és vegyipari alapanyag. Magyarországon kizárólag a volt Tiszai Vegyi Kombinát (a Mol Petrolkémia) gyárt olefineket, az 1-es üzem 1975-ben épült, azóta többször bővítették. A tiszaújvárosi üzem ma már nem pusztán olefineket állít elő, hanem azokból műanyag-alapanyagokat, sőt vegyipari késztermékeket. A gyártási folyamat rendkívül veszélyes, az olefinüzemek a vegyipar legveszélyesebb üzemei közé tartoznak. Kezdve azzal, hogy az alapanyagok különféle kőolajtermékek: vegyipari benzin és gázolaj, LPG (propán, bután stb.) Ezek Tiszaújvárosban nagyrészt a Mol dunaújvárosi finomítójából számaznak, vagyis a Mol integrálja a kőolajfinomítási és vegyipari tevékenységeit. Az alapanyagokból rendkívül magas hőmérsékleten, 750-900 Celsius-fokon állítják elő a késztermékeket úgynevezett gőzös krakkolással. A szóban forgó 1-es üzemben 11 darab krakkolókemence működik. Az alapanyag mindössze töredék másodpercet tölt ezen a hőmérsékleten, közben az alap szénhidrogének olefinekre bomlanak le – ezért hívják krakkolásnak, rendkívül magas hőmérsékleten történő „feltörésnek”. Miután a teljes folyamat magas hőmérsékleten (már az előmelegítés is 100 fok közeli) és nagyon magas hőmérsékleten, magas nyomás mellett zajlik, az egész folyamat rendkívül veszélyes. Arról nem beszélve, hogy a használt anyagok miatt a korrózió is problémákat okozhat. A tiszaújvárosi baleset nem egyedi eset. Az elmúlt évtizedekben számos hasonló történt. Sőt a tiszaújvárosi baleset nem is számít súlyosnak a balesetek sorában. Az egyik legismertebb európai krakkolóüzemi baleset 1975-ben történt Hollandiában. Egy üzem indításakor szivárgás alakult ki, gázfelhő képződött, amely aztán felrobbant. 14 ember halt meg a balesetben és több mint százan megsérültek. Ebben az esetben éppenséggel nem a túl magas, hanem a túl alacsony hőmérséklet vezetett katasztrófához a vizsgálatok szerint, a folyamat során rendellenesen alacsony hőmérséklet keletkezett, ezért egy csőszakasz megrepedt. 1990-ben a Shell franciaországi komplexumában történt baleset, itt a folyamatok során lerakódott melléktermékek okoztak robbanáshoz vezető problémát. Az USA-ban, Louisiana államban 2013-ban történt nagy baleset, itt is gázszivárgás vezetett robbanáshoz. A balesetben 2 ember halt meg és több mint 100 megsérült. A vizsgálatok szerint korrózió és karbantartási hiányosságok vezettek a balesethez. Csehországban, 2015-ben az Unipetrol üzemében egy meghibásodás miatt megszűnt az egyik krakkolókemence hűtővízellátása, majd a nyomásvédelmi rendszer hibás működése miatt gázszivárgás keletkezett, a kiszabadult gáz pedig meggyulladt. A tűz több másik kemencére is átterjedt, a baleset jelentős anyagi kárral járt, a helyreállítási munkák 1,5 évig tartottak. Átadható-e az értékesíteni kívánt termék az ügynökcégnek? Megszerzi-e az ügynök a termék tulajdonjogát? Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kell-e munkaszerződést kötni? Vagy elég a jelenléti ív vezetése? Érdemes mielőbb áttekinteni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. Nem egyszerű vezetői segédlet, hanem a megbízható árbevétel- és eredménykimutatás egyik alapfeltétele.
Eredeti cikk megtekintése →