● news.bsdnet.hu

Az  Alföldi Állattenyésztési Napokon a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében pódiumbeszélgetést indítottak a takarmányborsó-termesztésben rejlő lehetőségekről és kihívásokról.Bányai Tibor,az egyesület elnökhelyetteseGyenes Gábort(Gyenes Kft.),Blum Zoltánt(Saaten-Union Hungária Kft.),ifj. Gallen Attila(Karát Broiler Kft.),Alpár Botondot(Agrofeed Kft.),dr. Tóth Tamást(Széchenyi István Egyetem) ésdr. Zsombik Lászlót(Debreceni Egyetem) hívta a téma megvitatására. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Magyarországon az elmúlt időszakban örvendetes módon növekedésnek indult a takarmányborsó vetésterülete, bár a növény takarmányozási gyakorlata még korántsem olyan széles körben elterjedt, mint a szójáé. Sokakban élnek még kétségek a borsó etethetőségével kapcsolatban is, de az új genetikai háttér elcsitítja ezeket a negatív hangokat. A vetőmagpiaci trendekrőlBlum Zoltánosztott meg információkat. Emlékeztetett, hogy a 90-es évek elején még 130 000 hektáron termett borsó hazánkban, ami azután drasztikusan lecsökkent. A 2020-as évek hoztak fordulatot, és bár sok termelőben még a régi, megdőlő állományok emléke él, az új genetikák már egészen más szintet képviselnek. Az élmezőnyhöz tartozó nemesítőházak – főként francia és német területekről – olyan fajtákat kínálnak, amelyekállóképessége és betegség-ellenállóságais kiemelkedő. A legfontosabb változás azonban azőszi változatoktérnyerése, ezen fajták iránt látványosan megugrott a kereslet 2025-ben. Piaci becslések szerinta vetésterület már a 40 000 hektárt is megközelítheti.Ez a bővülés új lehetőségeket nyit a takarmányipar és a termesztők együttműködésében. A szakember kiemelte: Emellett az őszi szenázskeverékekben (pl. rozs vagy árpa mellé vetve) nemcsak a fehérjehozamot növeli a borsó, hanem javítja a talaj állapotát is az utóvetemény számára. Gyenes Gáborgyakorlati tapasztalatai alapján a borsó után vetett gabonáktól hektáronként1–1,5 tonnás hozamnövekedésvárható, miközben az őszi alapműtrágyázás elhagyható, a nitrogén-fejtrágyázás pedig 30%-kal mérsékelhető. Ez a technológia tízéves távlatban is stabil, és a termesztési intenzitástól függetlenül érvényesül. A szakember szerint mégegy "nullszaldós" borsótermés is megériaz utónövényre gyakorolt pozitív hatásai miatt. Ezzel szemben a tavaszi borsó sorsa kritikus ponthoz érkezett, amint aztdr. Zsombik Lászlókutatóintézeti szakember kifejtette. A klímaváltozás negatív hatásai – különösen a virágzáskori aszály és a hirtelen jött forróság – ezt a kultúrát sújtották először. Takarmányborsó – Fotó:Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Gyenes Gáborrávilágított, hogy az elmúlt tíz évben kidolgozott technológiai háttérrel ma már iparszerűen, mindenféle takarmányozási nehézség nélkül lehet dolgozni a borsóval. A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. és a Gyenes Kft. mintegy 6000 hektáron integrál takarmányborsó-termesztést, ami éves szinten 20 000 tonna alapanyag mozgatását eredményezi. A gyakorlati szakember véleménye szerint a termék abszolútversenyképes a szójával. A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a nyers felhasználás korlátozott (sertéseknél kb. 10–15%), de modern feldolgozási eljárásokkal, például extrudálással, a bekeverési arány 30%-ig is növelhető. Ez már olyan szintű fehérjepótlást tesz lehetővé, amivel jelentősen csökkenthető az import GMO-s szójától való függőség. Bányai Tibor, Gyenes Gábor, Blum Zoltán, ifj. Gallen Attila, Alpár Botond, dr. Tóth Tamás, dr. Zsombik László – Fotó: Agroinform Ez volt a céljaifj.Gallen Attilánakis, amikor a repce vetésszerkezetbeli kiváltására kerestek őszi kultúrát, és a választásuk az őszi borsóra esett. A Karát Broiler Kft.-ben a madarak takarmányozásában alkalmazzák, de negatív hatást nem tapasztaltak még.Dr. Tóth Tamásegyetemi kutató szerint a monogasztrikus állatoknál, mint a sertés vagy a baromfi, a nevelő és befejező szakaszban akár a 30%-os arányt elérheti a borsó, deaz indító fázisban továbbra is indokolt az óvatosság. Hozzátette: a borsó nem csupán20–25%-os fehérjetartalmamiatt értékes, hanem jelentőskeményítőforrásis. A kérődzők, például a tejelő tehenek számára különösen előnyös, mivel keményítője lassabban bomlik le a bendőben (5–6%/óra), mint a gabonaféléké, ígycsökkenti az acidózis kockázatát.Ugyanakkor figyelni kell a fehérjerész gyors lebomlására, amit fizikai kezeléssel vagy egyéb fehérjeforrásokkal kell ellensúlyozni. Alpár Botond,az Agrofeed Kft. képviseletében kiemelte: Döbbenetes adat, hogy az európai állattenyésztésben használt szójadara 95%-a a tengerentúlról érkezik, ezért a helyi fehérjeforrások támogatása kiemelt feladat. Egy sikeres pályázat keretébentejsavas fermentációvalis kísérleteznek, ahol a borsó az egyik fontos alapanyag. Kedvező ár-érték aránya segítheti a szélesebb körű elterjedést. (Lásd részletes cikkünket a témában:Fermentált takarmány abrakfogyasztóknak? Meglepő hazai innováció kapott elismerést.) Takarmányborsó – Fotó: Agroinform Dr. Zsombik Lászlószerint atakarmányborsóa szemes pillangósok „zászlóshajója” lehetne, hiszentechnológiájateljesen kidolgozott,és a gyomirtása is megoldott, szemben például a lóbabbal vagy a csillagfürttel. A legnagyobb akadályt a logisztika jelenti a borsó termesztésében: egy kisebb gazdaság nehezen tud mit kezdeni egy 150 tonnás termésselregionális gyűjtőpontoknélkül. Ilyen központok létrehozása lendületet adhatna a termesztési kedvnek is. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyit fizethetnek reálisan az őszi borsóért a takarmánygyártók,Alpár Botond,az Agrofeed szakértője egy egyszerű képlettel válaszolt: Tavaly a terményországos, éves átlagáratonnánként 103 ezer forint volt. A növénytermesztőknek tehát ezenárszintalatt kell tudniuk felkínálni az alapanyagot atakarmánygyártás számára.Gyenes Gáborszerint megoldást jelentene, ha a jelenlegi, csak a termelésttámogató rendszerhelyett a feldolgozókat és az állattartókat is ösztönöznék aa borsó felvásárlására, felhasználására. Blum Zoltánugyanakkor olyan felhasználási alternatívákat is megemlített, amelyek eddig még szóba sem kerültek hazánkban. Németországi tapasztalataira hivatkozva elmondta, hogy aborsótejmár megjelent a prémium élelmiszer-kínálatban. Az innováció az állateledel-gyártásban (petfood) is látványos: afermentált borsókeményítőmár jelen van a kutyák és macskák étrendjében. Ezek a magasabb hozzáadott értékű termékek lassan a gazdasági haszonállatok takarmányozásába is átszivárognak. Meglepő tény, hogy a magyar asztalokra kerülő sárgaborsó döntő többsége is importból, gyakran Kanadából érkezik. A hazai termelők itt isaz árversenyben maradnak alul.A szakértők szerint a 27%-os áfa mérséklése és a borsó „tőzsdei termékké” nyilvánítása segíthetné, hogy a növény visszanyerje méltó helyét az élelmiszeriparban és a takarmányozásban. Indexkép: Magyar Szója.