● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés öt új alkotmánybíró megbízatásáról döntött. A tiszás többség végül mindegyik jelöltjét sikeresen megválasztotta . A képviselők döntése után az Alkotmánybíróság öt új tagja: Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Szomora Zsolt és Orosz Árpád Gábor a szavazás után az esküjüket is letette. Az Origo összegyűjtötte, mit lehet tudni a Tisza által választott új alkotmánybírákról. Az öt jelöltre 143 képviselő szavazott, mindegyiküket 137 igen és 6 nem mellett választották meg. Ez az jelenti, hogy a teljes jelenlévő Tisza-frakció igennel, míg a Mi Házánk képviselői nemmel szavaztak. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja már előre bejelentette, hogy nem vesznek részt az új bírák jelölésében és megválasztásában, ugyanis illegitimnek tartják azt a módszert, amellyel a Tisza-kormány lefejezte, valamint megtizedelte az Alkotmánybíróságot. Bóka János az Országgyűlésben elmondta: a Tisza a kétharmados felhatalmazásával visszaélve foglyul ejtette a köztársasági elnöki intézményt, most pedig megszállja az Alkotmánybíróságot is. Ehhez a politikai önkényhez a Fidesz semmilyen módon nem kíván asszisztálni – jelentette ki. Ahogy korábban az Origo beszámolt róla szeptember elsején négy alkotmánybíró mandátuma is megszűnt A bíróknak azért kellett távozniuk , mert az Alaptörvény 17. módosítása korlátozza mandátumuk megtartásának lehetőségét. Eszerint, aki már betöltötte a hetvenedik életévét, annak a megbízatása az Alaptörvény-módosítás hatálybalépésének időpontját követő hónap első napján megszűnik. Ez a szabály négy bírót érintett: Polt Péter elnököt, korábbi legfőbb ügyészt, Haszonicsné Ádám Máriát, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetőjét, Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökét és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Rajtuk kívül, novemberben, távoznia kell majd Czine Ágnesnek is, akit a testület augusztus 13-án elnökhelyettesének választott , így szeptember elsejétől az ő feladata fenntartani a testület működőképességét Polt Péter mandátumának megszűnése után. Azonban novemberi szükségszerű távozása miatt csupán  két és fél hónapig tölti be ezt a tisztségét. A testület először Hende Csabát veszítette el még júliusban a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt, ugyanis az kimondja, hogy országgyűlési képviselőnek nem választható személy nem lehet alkotmánybíró, Hende Csaba pedig már nem lehet országgyűlési képviselő szintén a Tisza-Alkotmány-módosítása miatt. Helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta. Az Alkotmánybíróságot 1989-ben hozták létre (az 1989. évi XXXII. törvénnyel, a rendszerváltás részeként), és 1990. január 1-jén kezdte meg működését. A szocialista blokk országai közül Magyarországon jött létre először ilyen típusú, önálló alkotmányvédő szerv. Az Alkotmánybíróság feladata: A Tisza által jelölt és megválasztott Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és alkotmányjogász. Ő az egyetlen a megválasztottak között, aki ténylegesen alkotmányjogász. Az Alkotmánybíróság új női tagja korábbi írásaiban már fogalmazott meg olyan dolgokat, amelyek kiváltották a társadalom meghökkenését. Azt javasolta többek között, hogy az Alaptörvényből hatályon kívül kell helyezni olyan dolgokat, mint az, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de szerinte a hajléktalanság kriminalizálása is szükségtelen, valamint szerinte a Sulyok Tamást eltávolító módszer is elfogadható volt. Vele kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 3,09-es az átlaga, a markmyprofessor honlapján, amelyen a hallgatók értékelhetik oktatóikat. Ez az értékelés nem számít kifejezetten jónak, különösen, ha a szétbontott értékelést is megvizsgáljuk. A hallgatók a segítőkészségét kereken hármasra, a felkészültségét 2,94-re, az előadásmódját pedig 2.03-ra értékelték. Az átlagát a 3,42 ponton álló követelmény rendszere mellett a 4,06 ponton álló „tárgy hasznossága” részpontok emelik fel. Természetesen mindebből nehéz arra következtetni, hogy milyen munkát végezhet majd alkotmánybíróként, azonban mégis valamelyest képet adhat a hozzáállásáról. Ligeti Miklós neve már ismerősen csenghet sokaknak. A frissen megválasztott alkotmánybíró ugyanis nem csak büntetőjogász és a Transparency International magyarországi jogi igazgatója, de korábban már a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztája is pályázott , azonban erre a posztra végül nem őt választották. A Tisza akkori döntése sokakat felháborított , ugyanis a párt szavazóinak jelentős része inkább őt látta volna szívesen a hivatal élén Unger Anna helyett. Ezt követően Magyar Péter jelentette be a csalódott követőinek, hogy Ligeti Miklós jelölik alkotmánybírónak. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász, emellett az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének docense, de több magyar és angol nyelvű szakcikk, könyvrészlet és kézikönyv is fűződik a nevéhez. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtt jelölként elmondta magáról , hogy három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, jelenleg a Kúria tanácsvezető bírája, emellett egyetemi karriert is épített. Azt mondta nagy tapasztalatot szerzett abban, hogy hogyan kell a nemzetközi jogot - elsősorban az Európai Emberjogi Egyezményt -, az európai uniós jogot és az alaptörvényt összhangban alkalmazni. Kérdésre válaszolva azt állította, nem vonódott be a politikába és a feltételezést is sértésnek nevezte. Kovács András György meghallgatásán azt is kiemelte, hogy szerinte az Alkotmánybíróság a Sólyom-féle joggyakorlatot is továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy „konszolidált, demokratikus jogállam” jöjjön létre Magyarországon. Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász és a Szegedi Tudományegyetem oktatója. A szintén a Tisza által jelölt jogász a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy szerinte megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, ugyanakkor a döntésekben fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismerete, és a döntések következményeinek mérlegelése. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy tavaly Semjén Zsolttól vette át a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének polgári tagozatát a Karmelitában. Szomora Zsolt szintén a Szegedi Tudományegyetem tanít, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanára. Számos kutatás kapcsolódik a nevéez, egyik fő kutatási területe a büntetőjog alkotmányos vonatkozásai. De önéletrajzából az is kiderül, hogy számos díjat kapott. Vele kapcsolatban azonban még nagy vitát kelthet egy 2007-es tanulmánya, amelyben a vérfertőzés büntetőjogi tilalmának eltörlése mellett érvelt . Akkor azzal érvelt, hogy a tilalom nem véd semmilyen valós értéket, csupán egy elavult erkölcsi előítéletet szankcionál.