● news.bsdnet.hu

India 2030-ra több mint 400 millió tonna, 2047-re pedig közel 450 millió tonna élelmezési célú gabonát kell hogy előállítson a lakossága számára. Ez akkor is nehéz feladat, hogy a globális kereskedelemben nincsenek fennakadások. Jelenleg az ázsiai ország mezőgazdasága erősen kitett a karbamid- és foszfátműtrágya-importnak. Egyes elemzések szerint az országműtrágya-ellátási láncának 20–25%-a közvetlenül függ a Hormuzi-szorosból érkező szállítmányoktól. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. India rádöbbent, hogy még mielőtt intenzifikálná a mezőgazdaságát, inkább meg kell tanulnia okosan bánni a meglévő készleteivel. Ennek eléréséhez egyIT-forradalomra lesz szükség az agráriumban és az inputanyag-gyártásban–erről beszéltS. K. Chaudhari,az Indiai Műtrágyaszövetség (FAI) főigazgatója egy négynapos országos képzési program megnyitóján. Az esemény központi témája azinformációs és kommunikációs technológiák(ICT) alkalmazása volt az "okos" műtrágya-felhasználásban. Chaudhari hangsúlyozta, hogy India számára a mezőgazdasági termelés növelése stratégiai jelentőségű feladat. Kiemelte, hogy az ICT-eszközök a műtrágya-értéklánc minden szintjén jelentőshatékonyságjavulásthozhatnak: a termelés tervezésében, a kockázatkezelésben, az ellátási lánc optimalizálásában, a távérzékelésben, a GIS-alapú talajtérképezésben, a műholdképek elemzésében és a mesterséges intelligenciára épülő tanácsadó rendszerekben egyaránt. Ezek az eszközök javíthatják a termelés kormányzati szabályozását, az energiahatékonyságot és végső során a mezőgazdaság termelékenységét. India nem tud és nem akar sok inputtal dolgozni: a kevéssel akar jól bánni – Fotó: Shutterstock A főigazgató szerint a műtrágyaiparnak alapvető szemléletváltásra van szüksége. Úgy fogalmazott, hogy„nem a gazda, hanem a növény gyökere a célpont”,vagyis a jövő a megfelelő tápanyag megfelelő mennyiségben, megfelelő helyre és megfelelő időben történő kijuttatásáról kell hogy szóljon. Ez új lehetőségeket nyit meg Chaudhari szerint a blokklánc-technológia jelentősen átalakíthatja a műtrágyaágazat logisztikáját, mivel biztosíthatja a teljes nyomon követhetőséget a belépési kikötőktől egészen a termőföldig. (Blokklánc: egy decentralizált digitális főkönyv, amely az adatokat egymáshoz kapcsolódó adatblokkokban, megváltoztathatatlanul tárolja. A tranzakciók utólag nem módosíthatók vagy törölhetők.) A beszédében az is elhangzott, hogy India különleges helyzetben van afenntartható mezőgazdasági modellekfejlesztésében, mivel mezőgazdasági tudásának gyökerei egészen a védikus korig nyúlnak vissza. Lásd még Indiával kapcsolatban:Kész csoda: 25 nap alatt 1000-szeres növekedés. Indexkép: Shutterstock.