● news.bsdnet.hu

Minecraftozik, Doomot futtat, bitcoinnal kereskedik, virtuálisan parkol, és még LinkedIn-posztok készítésébe is bevonták. Az internet legújabb sztárja egy digitális légyagy, amely egy hím muslica központi idegrendszerének részletes kapcsolati térképére épül. A kutatók több mint 166 ezer neuront rekonstruáltak, az online kísérletezők pedig gyorsan rájöttek, hogy ezt a hálózatot virtuális környezetekhez is hozzá lehet kapcsolni. A látványos demonstrációk mögött komoly tudományos eredmény áll: minden eddiginél részletesebben vizsgálható, miként lesz az érzékelésből döntés, majd mozgás egy élőlény idegrendszerében. A digitális légyagy azonban jóval kevésbé „él”, mint amilyennek az internet alapján elsőre tűnhet. A HHMI Janelia Research Campus, a Google Research és kutatópartnereik szeptember elején mutatták be a „MaleCNS v1.0” nevű connectomot, vagyis egy kifejlett hím ecetmuslica teljes központi idegrendszerének kapcsolati térképét. A Google Research ismertetése szerint a modell a központi agyat, az optikai lebenyeket és a gerincesek gerincvelőjéhez funkcionálisan hasonlítható ventrális idegköteget is lefedi. A kutatás során több mint 166 ezer neuront, közel 11 700 neurontípust, valamint az ezek közötti kapcsolatrendszert sikerült rekonstruálni. A kutatók a muslica idegrendszeréről készült rendkívül vékony metszetek milliónyi képrészletét dolgozták fel, majd számítógépes és mesterségesintelligencia-alapú módszerekkel állították össze a háromdimenziós neuronstruktúrát. A projekt előzménye a nőstény muslica 2024-ben publikált teljes agyi connectomja volt. A két adatbázis együtt már arra is lehetőséget ad, hogy a kutatók sejtszinten vizsgálják a hím és nőstény idegrendszer közötti különbségeket, illetve feltérképezzék az érzékeléstől a motoros válaszig vezető idegi útvonalakat. A muslica egyébként régóta a biológiai kutatások egyik kedvelt modellorganizmusa, mivel gyorsan szaporodik és viszonylag egyszerűen tartható, miközben idegrendszere már elég összetett ahhoz, hogy olyan folyamatokat lehessen rajta tanulmányozni, mint a látás, a mozgás, a társas viselkedés vagy a párválasztás. A digitális légyagy beköltözött a Minecraftba A tudományos adatbázis nyilvánosságra kerülése után azonban történt valami, amire valószínűleg kevés kutató számított: a connectome virális internetes alapanyaggá vált. A 404 Media beszámolója szerint Evan Sinclair Smith, a Georgia Institute of Technology hallgatója a teljes, mintegy 166 700 neuront tartalmazó hálózat szimulált aktivitását egy Minecraftban mozgó légy irányításához kapcsolta. A szeptember elején közzétett demonstráció rövid idő alatt milliós közönséget ért el, majd más fejlesztők is elkezdtek kísérletezni a digitális légyaggyal. A hálózat rövid időn belül megjelent a Doom, a Beat Saber és más virtuális környezetek körül, bekötötték parkolási feladatba, bitcoin-kereskedési kísérletbe, sőt LinkedIn-posztok készítésébe is. Ezeknek a próbálkozásoknak jelentős része inkább technológiai demonstráció és internetes játék, mint szigorúan vett tudományos vizsgálat, azonban látványosan jelzik, hogy egy biológiai idegrendszer rekonstruált struktúrája számítógépes környezetben is felhasználható kísérleti vezérlőként. A kutatók számára ennél jóval fontosabb, hogy a modellen konkrét idegpályák működését is vizsgálhatják. A MaleCNS segítségével például követhetővé válik, miként jut el egy vizuális inger a fényérzékelő neuronoktól a mozgást vezérlő sejtekig. Ez olyan részletességű betekintést adhat az idegrendszer működésébe, amely néhány éve technológiailag még alig volt elképzelhető. A digitális légyagy még nem digitális tudat A „digitális légyagy” elnevezés ugyanakkor könnyen félrevezető lehet. A MaleCNS v1.0 nem egy muslica elméjének feltöltött másolata, és nincs bizonyíték arra, hogy tudattal, érzésekkel vagy biológiai értelemben vett észleléssel rendelkezne. A connectome elsősorban az idegsejtek szerkezetét és kapcsolatait írja le. Hiányzik belőle az élő szervezet teljes biokémiai környezete, az idegi jelátvitel számos dinamikus tulajdonsága és több olyan biológiai folyamat, amely a valódi idegrendszer működését befolyásolja. Éppen ez teszi különösen érdekessé a történetet. Egy viszonylag kicsi idegrendszer egyre pontosabb digitális rekonstrukciója már most képes olyan kísérleteket inspirálni, amelyekben biológiai hálózatokat virtuális környezetekhez kapcsolnak. A connectomika fejlődése ezért idővel az idegtudomány mellett a mesterséges intelligencia kutatására is hatással lehet. Az emberi agy körülbelül 86 milliárd neuronja természetesen egészen más nagyságrendet jelent. Egy hasonló részletességű emberi connectome elkészítése ma még rendkívüli technológiai és számítási kihívás lenne. A digitális légyagy viszont már most megmutat valamit abból, milyen kutatási lehetőségeket teremthet, ha az élő idegrendszerek struktúráját egyre pontosabban át tudjuk emelni számítógépes szimulációkba. Az internet pedig a maga módján már meg is találta az új technológia egyik legkézenfekvőbb tesztjét: ha egyszer elkészül egy digitális agy, valaki előbb-utóbb megpróbálja rajta elindítani a Doomot.