● news.bsdnet.hu

A Júdeai-sivatag kietlen sziklái között megbúvó Qumran romjai évszázadokon át hallgatásba burkolóztak, mígnem a XX. század közepén egy eltévedt kecskét kereső beduin pásztor rábukkant a történelem legrejtélyesebb könyvtárára. Az agyagorsókba rejtett, több mint kétezer éves Holt-tengeri tekercsek felfedezése azonnal lázba hozta a tudományos világot, ám a spirituális és történelmi szenzáción túl a barlangok egy sokkal sötétebb, anyagi természetű rejtélyt is rejtettek. A rideg sziklahasadékokból előkerülő pergamenek és papiruszok hűvös teológiai világából ugyanis élesen kiemelkedik egy tárgy, amely nem a lélek üdvösségéről, hanem felfoghatatlan mennyiségű, elásott kincsről beszél: ez a misztikus Réztekercs. Qumranma kietlen fennsíkja nem egy hétköznapi település volt az ókorban: a kutatók jelentős része szerint egy zárt, aszkéta zsidó közösség, azesszénusokotthonaként szolgált.Tagjai elvonultak a világ elől, tisztasági rituáléknak szentelték mindennapjaikat, és megszállottan másolták a szent iratokat - amelyeket maHolt-tengeri tekercseknéven ismerünk - miközben a világvégét, a fény és a sötétség fiainak végső összecsapását várták. A sivár táj és a romos rituális fürdők ma is kísérteties hangulatot árasztanak, mintha a múlt lakói még mindig a sziklák között bujkálnának. Amikor 1947 és 1956 között tizenegybarlangbóltöbb száz kódex és töredék került elő, a világ a legősibb bibliai kéziratokkal gazdagodott.Ezek a szövegek apokrif történeteket, próféciákat és közösségi szabályzatokat tartalmaztak. A Holt-tengeri tekercsek egy spirituális pajzsot, egy szellemi védelmet jelentettek a sivatagban, ám a harmadik számú barlang legmélye valami egészen mást, egy kézzelfogható, profán rejtélyt tartogatott az utókor számára. 1952 márciusában a régészek a harmadik barlang hátsó falánál egy teljesen egyedi leletre bukkantak. A tárgyat a szakma ma is 3Q15 jelzéssel tartja nyilván, a köznyelv pedig egyszerűen csak Réztekercsként ismeri.Míg a többi Holt-tengeri tekercs anyaga sérülékeny állati bőr (pergamen) vagy növényi rost, ezt az iratot egy tiszta, minimális ónnal ötvözött rézlemezre kalapálták rá. Az évszázadok során a fém kiszáradt, törékeny lemezzé alakult, így hagyományos módon lehetetlen volt kitekerni. Végül a manchesteri egyetemen, egy speciálisan erre a célra készített fűrészgéppel vágták fel huszonhárom finom csíkra, hogy a belső oldala olvashatóvá váljon. A fémlemezről feltáruló szöveg sokkolta a szakértőket:nem vallási vagy spirituális szöveg állt rajta, hanem hatvannégy júdeai rejtekhely precíz, de nyelvezetében szándékosan homályos listája.A tekercs tiszta aranyrudak, ezüsttömbök, templomi edények és papi ruhák lelőhelyeit rögzíti. A leírt tételek súlya elképesztő, egyes becslések szerint a felsorolt nemesfémek össztömege a harminc tonnát is meghaladja, ami mai értéken mérve több milliárd dolláros, mesés vagyont jelent. A misztikumot csak fokozza a tekercs nyelvezete és írásmódja.Nem a többi qumráni iratra jellemző irodalmi, bibliai héber nyelven íródott, hanem a hétköznapi, beszélt misnai héber egy korai fázisában, amelyet vésővel és kalapáccsal vertek a fémre.Hét helyszínnév után ráadásul teljesen oda nem illő, rejtélyes görög betűcsoportok (például KEN, CAG, XAG) tűnnek fel a szövegben. Ezek a karakterek a mai napig megoldatlan rejtjelek: egyesek szerint titkos számsorok, mások szerint a kincset elásó személyek monogramjai vagy a pontos tájékozódást segítő kódok. A történet végén álló legnagyobb kérdés az, hogy létezett-e egyáltalán ez a gigantikus vagyon, és ha igen, hová tűnt. Józef Milik, a tekercs egyik első vizsgálója kezdetben úgy vélte, hogy a szöveg csupán az ókori folklór része, egy naiv népi legenda rögzítése. Ezt az elméletet azonban a legtöbb mai kutató elveti: abban az időben a rézlemez rendkívül drága alapanyagnak számított, egyetlen közösség sem pazarolt volna nemesfémet és hatalmas fizikai munkát egy puszta kitaláció megörökítésére. A leginkább elfogadott történelmi teória szerint a Réztekercs a jeruzsálemi második templom hivatalos leltára.Amikor Kr. u 70-ben a római légiók ostrom alá vették és végül földig rombolták Jeruzsálemet, a papság a szent edényeket és a felhalmozott kincstári vagyont titokban kimenekítette a városból, majd szétosztotta a Júdeai-sivatag különböző pontjain.A listát biztonsági okokból aHolt-tengermellett található Qumranban, a többi irattól elkülönítve, a barlang legrejtettebb zugában ásták el. Hová tűnhettek a leírt kincsek? Előfordulhat, hogy a rómaiak a foglyok megkínzásával kiszedték a titkot a túlélőkből és megszerezték a zsákmányt, de az sincs kizárva, hogy a zsidó felkelők egy későbbi csoportja, például Bar Kohba harcosai használták fel a készleteket a saját háborújuk finanszírozására. John Allegro régész az 1960-as évek elején expedíciót vezetett a megadott koordináták alapján, de a táj kétezer év alatti változásai és a szöveg homályos utalásai miatt – mint például „a hordókészítő sírkamrájában, a harmadik szinten” – végül üres kézzel tért vissza.A Réztekercs utolsó sora ráadásul egy még nagyobb titokról rántja le a leplet: megemlíti, hogy létezik egy másik, részletesebb másolat is, amely további magyarázatokkal szolgál. Ez a dokumentum azonban mindmáig nem került elő,így a történelem legnagyobb kincsvadászata továbbra is nyitott rejtély marad. Nézd meg a videót is a Holt-tengeri tekercsekről: Ezek a cikkek is érdekelhetnek: