● news.bsdnet.hu

Csütörtökön volt húsz éve, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, ami a rendszerváltoztatás óta az eddigi legsúlyosabb belpolitikai és társadalmi válsághoz, a 2006. őszi utcai zavargásokhoz vezetett. Emlékezetes, hogy 2006. május 26-án Lendvai Ildikó vezetésével tartották meg Balatonőszödön a szocialisták képviselőcsoportjának a zárt ülését, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció újrázni tudott az országgyűlési választáson. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről értekezett. Heves és sokszor trágár szavaiból kiderült, hogy az újrázó MSZP–SZDSZ-kormány hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta, így elkerülhetetlenné váltak a brutális megszorítások. Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek 2006. szeptember 17-én. Még aznap Budapesten, a Kossuth téren, valamint több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Gyurcsány azonban egyértelművé tette, hogy a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja, sőt büszke annak nyíltságára, és nem kíván lemondani. Kezdetét vette az utcai tüntetések, demonstrációk és rendőrattakok időszaka, ami országszerte zajlott egészen november elejéig. A tiltakozók és a baloldali kormány ellen tüntetők megfélemlítésére tömegesen törvénytelen rendőri erőszakot alkalmaztak Budapest utcáin: lovasrohamot vezényeltek anyák és idősek ellen, emberek szemét lőtték ki, viperával ütötték a megemlékezőket, sokszor még az étteremből is kirángatták az ott vacsorázókat. A tüntetések közül kiemelkedik az őszöd beszéd napvilágra kerülésének a másnapján, szeptember 18-án este a Magyar Televízió akkori székházánál zajlott ostrom. Ez azért következett be, mert a televízió vezetése nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját, akik ezért kővel dobálni kezdték a székházat, több autót felgyújtottak. A tűz átterjedt az épületre, a tüntetők pedig többször összecsaptak a székház védelmére kirendelt, elégtelen számú, hiányosan felszerelt rendőri erőkkel. Másnap mintegy tízezres tömeg gyűlt össze újra a Kossuth téren, ahol a tüntetők megint áttörték a külső kordont. Október 2-án Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen, az Országgyűlés kormánypárti többsége pedig bizalmat szavazott neki, ezért folytatódtak a lemondását követelő tüntetések. Így jött el október 23-a, amikor a Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett ünnepi nagygyűlést. Annak befejezésével egy időben a rendőrség lovasrohamot indított a Károly körúton, a tüntetőket pedig az éppen a Fidesz-rendezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. A brutális fellépés során az azonosító jelzést nem viselő rendőrök úgynevezett viperát, illetve olyan súlyos sérüléseket okozó gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, a lovasrendőrök kardlapozták az embereket, és eldördült egy-két riasztólövés is. A későbbi vizsgálatok egyértelműen feltárták, hogy a rendőrök számos, ártatlanul elhurcolt embert is megvertek, megkínoztak, megaláztak. Gyurcsány végül majdnem három évvel az őszödi beszédet követően, 2009. március 21-én az MSZP elnökségi ülésén jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről. Borítókép: Kormányellenes tüntetés 2006 őszén (Fotó: MW archív)