● news.bsdnet.hu

Az egy hete az ország északnyugati felére érkezett esőnek nem volt folytatása, így az Alföld továbbra is szenved a szárazságtól. A következő napokban is elérik térségünket időjárási frontok , a jövő héten markáns lehűlés is érkezik, de az aszályt megszüntető eső nagy valószínűséggel nem. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az előző héten szerdán délután érkezett egy hullámzó frontrendszer, mely eleinte csak kevés csapadékot hozott, majd pénteken érkezett nagyobb mennyiség, de csak az ország északnyugati felére. A hét végén és hétfőn még előfordult kisebb eső, zápor, így összességében a nyugati részeken többnyire 15-30 mm eső esett, míg keleten, szinte az egész Tiszántúlon jellemzően 3 mm alatti mennyiség, azaz szinte semmi sem hullott (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege ezzel együtt is többnyire 20-50 mm-rel elmarad a sokéves átlagtól (2. ábra). A 90 napos csapadékösszegben pedig 100-180 mm a hiány az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest (3. ábra). Az elmúlt napok csapadéka a Dunántúl nyugati részén a talaj felső 20-30 cm-es rétegét átnedvesítette (4. ábra). Hazánk délkeleti felén azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20 % között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (5. ábra). A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten szerdán sokfelé 35 Celsius fok körül alakult (6. ábra), majd az érkező hidegfront hatására előbb nyugaton, majd szombatra már délkeleten is 20 fok közelébe mérséklődött. A frontrendszer felhőzetének elvonulása után az éjszakai lehűlés is fokozódott, hétfőn hajnalban nagy területen hűlt 10 fok alá a levegő. Hétfőtől ismét melegedett a levegő, szerdán már újra 30 fok közeli csúcsértékek voltak a jellemzőek. 1. ábra 10 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 16-ig (mm) – Forrás: HungaroMet 2. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 16-ig (mm) – Forrás: HungaroMet 3. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 16-ig (mm) – Forrás: HungaroMet 4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 16-án (%) – Forrás: HungaroMet 5. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 16-án (%) – Forrás: HungaroMet 6. ábra Maximum hőmérsékletek 2026. szeptember 9-én (Celsius fok) – Forrás: HungaroMet A kukorica és a napraforgó jellemzően teljesen elszáradtak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál, utóbbi nagyobb része már a magtárakban. A repce vetéséhez nyugaton idén elő lehetett készíteni a talajt és a keléshez is megkapta a növény a szükséges csapadékot. Ezzel szemben Heves, Borsod és Szabolcs vármegyékben a túl száraz talaj továbbra is akadályozza mind a talajelőkészítést, mind a vetést, mind a kelést. Az elmúlt héten a Dunántúlon sokfelé jelentősen mérséklődött az aszály, de az Alföld döntő részén továbbra is a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van. (7. és 8. ábra). Az április 1-től tartó időszak (összesen 169 nap) 85%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap Pest (154) és Hajdú-Bihar (152) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (76). 7. ábra Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. szeptember 16-án – Forrás: HungaroMet 8. ábra A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. szeptember 16-ig – Forrás: HungaroMet A múlt héten főleg pénteken volt tartósan vizes a növények levélének felülete, de a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez csak a Dunántúlon voltak kedvező feltételek. Párás időszak csak az átmenetileg csapadékos területeken fordult elő egy-egy éjszaka. A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is sárgulásnak indultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hulltak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye (9. ábra). A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke augusztus harmadik dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől. 9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2026. augusztus 29. és szeptember 13. közötti időszakban – Forrás: HungaroMet A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1480 és 1720 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 70-160 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 50-80, míg máshol 140-220 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz. A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. és 11. ábra). 10. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. szeptember 16-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet 11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. szeptember 16-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést. Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket. A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál. Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró (többfelé 40 fok fölötti csúcsértékekkel) és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot. Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok másfelé alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét, az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján, a hónap végén megkezdődött a kényszerérés, a növényszáradás. Augusztus újabb súlyos, rekorddöntő hőhullámmal kezdődött, a hőmérséklet csúcsértéke több napon keresztül 40 Celsius fok körül alakult . Számottevő, országos csapadékot sajnos a hőséget megszüntető hidegfront, majd az azt követő időjárási frontok sem hoztak. Az aszály az ország egyre nagyobb területén fordult a legsúlyosabb fokozatba. A kapásnövények kényszerérése, száradása fölgyorsult, a nemzeti ünnepre a kukorica az ország nagyobb részén már teljesen elvesztette zöld tömegét. A hónap utolsó dekádjában sem fordult csapadékosra az idő, a betakarítás a szokásosnál jóval hamarabb elkezdődött. Szeptember sem hozta meg a várt esőt, az első nagyobb területre kiterjedő csapadékhullám 11-én érkezett, de inkább csak a Dunántúlon és északon hullott 15-30 mm, az Alföld, és főleg a Tiszántúl szárazon maradt. Így a napraforgó és a kukorica betakarítását csak néhány napon zavarta az eső. A szezon összegzett csapadéka csak ötöde-hatoda az ideálisnak, a szezont szinte végig jelentős aszály jellemezte. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában, július utolsó és augusztus első napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat. * A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen). Forrás: HungaroMet