● news.bsdnet.hu

Néhány hónapnyi viszonylagos nyugalom után a napokban újabb támadás érte az Amazon Web Services (AWS) Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben található adatközpontjait. A támadás egyrészt közvetlen károkat okozott nemcsak a vállalatnak, de az adataikat ott tároló, folyamataikat ott futtató ügyfeleknek is, másrészt ismételten rávilágít arra, milyen sérülékenyek ezek a létesítmények, melyekre különféle állami intézmények, a kereskedelmi- és magánszféra, valamint akár a katonaság is támaszkodik. Volt, nincs Az AWS oldalán megjelent tájékoztatás  nem részletezi, pontosan milyen mértékű kárt szenvedtek el a technológiai óriás Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben található adatközpontjai. Az iráni dróncsapás súlyosságáról viszont árulkodik, hogy a cég "nem tudta helyreállítani a hozzáférést a helyi adatközpontokban tárolt erőforrásokhoz és adatokhoz". Ez praktikusan azt jelenti, hogy az ügyfelek keresztet vethetnek azokra az állományokra, amelyek kizárólag a Bahrein régióban (me-south-1), vagy az Egyesült Arab Emírségek három rendelkezésre állási zónájának egyikében (mec1-az2) voltak tárolva. A helyreállítás pedig azért lehetetlen, mert a cég szerint a kár "meghaladta azt a szintet, amelyre regionális és több rendelkezésre állási zónás szolgáltatásainkat terveztük”. A történet nem előzmény nélküli. Irán az amerikai hadsereg február végén megindított hadjáratára válaszul már márciusban célba vette az Amazon közel-keleti létesítményeit. Akkor mindez szerkezeti károkat, áramkimaradást, illetve a tűzoltás következményeként vízkárt okozott az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben lévő adatközpontokban. Nem sokkal később, április folyamán újabb drónhullám érkezett, ami jelentős szolgáltatási zavarokat eredményezett a térségben. Az AWS a regionális kockázatok miatt már a tavaszi támadások kapcsán felhívta ügyfelei figyelmét, hogy lehetőség szerint helyezzék át adataikat más felhős régiókba, illetve azt is szorgalmazták, hogy távoli mentések formájában gondoskodjanak saját hatáskörben is a redundanciáról. Azok, akik ezek egyikét sem tették meg, most digitális bottal üthetik az adataik nyomát. Tovagyűrűző hatások A szerverközpontokat ért friss támadások ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy fegyveres konfliktusok esetében számolni kell azzal, hogy ezeket a létesítményeket katonai célpontnak minősítik, és ennek megfelelően nemcsak hekkerakciók, de akár kinetikus csapások is érhetik. Mindez különösen érzékeny kérdés abban az időszakban, amikor mindenki igyekszik a világ pénzét is MI-vel kapcsolatos beruházásokra költeni. Az iráni hadsereg például már a konfliktus elején olyan nyílt fenyegetésnek szánt propagandavideókat terjesztett, amelyeken a Stargate (az OpenAI, a SoftBank, az Oracle és az emírségekbeli MGX tavaly év elején bejelentett, 500 milliárd dolláros közös vállalkozásának ) az Egyesült Arab Emírségekben található adatközponti létesítményeit mutatják műholdképeken, kiemelve azokat az elemeket, amelyek az általánosan használt online térképszolgáltatásokon, például a Google Térképen, el vannak rejtve. A legutóbbi támadások után közvetlenül az Egyesült Arab Emírségek tisztviselői pedig már arról beszéltek, hogy felül fogják vizsgálni a mesterséges intelligencia adatközpontokra vonatkozó terveiket. (Fotó: Wikipedia /  Fars Media Corporation , CC BY 4.0 )