● news.bsdnet.hu

Sokan őriznek gyermekkori emléket arról, milyen érzés volt a nyári forróságból belépni egy régi pincébe. Odakint izzott a levegő, bent pedig néhány lépcsőfok után hirtelen hűvös, földillatú félhomály fogadta az embert. A polcokon befőttek, savanyúságok és lekvárok sorakoztak, a ládákban burgonya, alma vagy gyökérzöldség pihent, és mindez úgy működött, hogy se klímaberendezés, se elektromos hűtőrendszer nem dolgozott a háttérben. Ami gyerekként egyszerűen a ház természetes részének tűnt, valójában hosszú idő alatt kialakult építészeti és élelmiszer-tárolási tudás eredménye volt . A pince és a kamra egykor jóval több volt egyszerű raktárhelyiségnél. A vidéki háztartásokban az egész éves élelmiszer-ellátás biztonsága is függött tőlük, ezért az elhelyezésükre, tájolásukra, szellőzésükre és belső kialakításukra nagy figyelmet fordítottak. A régi emberek ugyan nem beszéltek passzív hűtésről vagy hőtároló tömegről, de a gyakorlatban éppen ezeket az elveket alkalmazták. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A föld alatti vagy részben földbe süllyesztett pincék egyik alapvető előnye, hogy kihasználják a talaj viszonylag kiegyenlített hőmérsékletét . Néhány méteres mélységben a talaj hőmérséklete az év során jóval kisebb ingadozást mutat, mint a felszíni levegőé. Magyarországon ez sok helyen nagyjából 10–12 Celsius-fok körüli értéket jelenthet, bár a pontos hőmérsékletet a talajtípus, a mélység, a földrajzi helyzet és más helyi adottságok is befolyásolják. Ez a természetes hőkiegyenlítő hatás teszi lehetővé, hogy egy jól kialakított pince nyáron hűvös, télen pedig a kinti levegőnél enyhébb legyen . A régi építőmesterek ezt nem számítógépes modellek alapján ismerték fel. Hosszú megfigyelés, tapasztalat és helyi építési hagyományok alakították ki azt a tudást, amely alapján tudták, hová érdemes pincét ásni, milyen vastag falakra van szükség, és milyen irányból célszerű beengedni a levegőt. A kőből, téglából vagy vályogból készült vastag falak lassan vették fel és lassan is adták le a hőt. Ez a nagy hőtároló tömeg megakadályozta, hogy a külső hőmérséklet gyors változásai azonnal megjelenjenek a pince vagy a kamra belsejében. A nyári hőség ezért csak lassan tudta felmelegíteni a helyiséget, miközben éjszaka vagy hajnalban a szerkezet újra lehűlhetett. Az ablakokat sok helyen északi oldalra helyezték, így közvetlen napsugárzásból kevesebb érte őket. Az ablakok rendszerint kicsik voltak, mégis elegendő levegőt biztosítottak a szellőzéshez. Gyakori megoldás volt a két különböző magasságban kialakított szellőzőnyílás is. Az alacsonyabban lévő nyíláson hűvösebb levegő áramolhatott be, a magasabban elhelyezett kivezetésen pedig távozhatott a felmelegedő levegő. Nem bonyolult gépészet működött tehát a háttérben, hanem a természetes légáramlás. A régi kamrák elrendezése gyakran sokkal tudatosabb volt, mint első pillantásra gondolnánk. A burgonya és más gyökérzöldségek többnyire a padló közelébe kerültek, ahol alacsonyabb volt a hőmérséklet. Az almát sok helyen külön tárolták más terményektől. Ennek ma már jól ismert élettani oka van: az érő alma etilént bocsát ki, amely több más zöldség és gyümölcs érési, öregedési folyamatait is gyorsíthatja. A hagymát és a fokhagymát gyakran felakasztva, fonatokban vagy hálós tárolókban helyezték el. Ennek egyik fő előnye az volt, hogy a levegő minden oldalról járhatta őket, így kisebb volt a befülledés és a penészedés kockázata. A befőttek, lekvárok és savanyúságok pedig olyan polcokra kerültek, ahol viszonylag egyenletes hőmérséklet uralkodott. A régi gyakorlat tehát több esetben olyan tárolási alapelveket követett, amelyeket ma már élelmiszer-élettani ismeretekkel is meg tudunk magyarázni. A 20. század második felében a háztartási hűtőszekrények elterjedése alapvetően átalakította az élelmiszer-tárolási szokásokat. A pince és a kamra fokozatosan háttérbe szorult. Az újabb családi házak alaprajzain sokszor már egyáltalán nem jelent meg pince, a kamra pedig gyakran kisebb tárolóhelyiséggé vált, ahol nem a természetes hűtés, hanem egyszerűen a polcok száma lett a meghatározó. Ezzel párhuzamosan fokozatosan háttérbe került az a tudás is, amely korábban generációkon keresztül természetes módon öröklődött. Pedig az energiatakarékosság és a klímaalkalmazkodás szempontjából ma ismét értékessé válhatnak ezek az alapelvek. Fotó: Shutterstock Az energiatudatos építészet sok tekintetben ugyanazokat az elveket fedezi fel újra, amelyeket a hagyományos vidéki házak évszázadokon át alkalmaztak. A megfelelő tájolás, a nagy hőtároló tömegű szerkezetek, a földdel érintkező falak, a természetes átszellőzés és az árnyékolás mind csökkenthetik az épület túlmelegedését. Ezek a megoldások nem feltétlenül helyettesítik teljesen a gépi hűtést, de mérsékelhetik annak szükségességét és energiaigényét. Ez a következő évtizedekben Magyarországon is egyre fontosabb szemponttá válhat. A hosszabb és gyakoribb hőhullámok, valamint a meleg éjszakák növelhetik az épületek hűtési igényét. A klímaberendezések gyors megoldást kínálnak, működésük azonban villamos energiát igényel. Éppen ezért minden olyan építészeti megoldás, amely gépi hűtés nélkül is képes mérsékelni a belső hőterhelést, egyre nagyobb figyelmet kaphat. Hagyományos pince nélkül is sokat javíthatunk az otthoni tárolási körülményeken. Egy északi vagy északkeleti fekvésű kamra rendszerint hűvösebb lehet, mint a lakás naposabb helyiségei. Fontos a megfelelő szellőzés is. Nyáron célszerű a hűvösebb hajnali vagy késő esti órákban átszellőztetni a helyiséget, majd napközben csökkenteni a forró levegő beáramlását. A burgonyát, hagymát és fokhagymát nem érdemes légmentesen zárt műanyag zacskóban tárolni. Sokkal kedvezőbb lehet a faláda, a fonott kosár vagy a jól szellőző papírzsák. Az alma elkülönítése szintén hasznos lehet, különösen akkor, ha hosszabb ideig szeretnénk más zöldségeket és gyümölcsöket is tárolni. A paradicsom esetében pedig nem feltétlenül a hűtőszekrény a megfelelő választás. Teljesen érett állapotban rövid ideig hűtve tárolható, de az érés során a túl alacsony hőmérséklet ronthatja az aromáját és az állagát. Új ház építésekor érdemes már a tervezési szakaszban számolni egy hűvös kamrával vagy részben földdel érintkező tárolóhelyiséggel. A kamra ugyanis nem csupán plusz tárolóteret jelenthet. Megfelelő kialakítás esetén része lehet az épület passzív klímarendszerének is. Az északi tájolás, az árnyékolás, a természetes levegőcsere és a nagy hőtároló tömegű falak mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a helyiség nyáron is mérsékeltebb hőmérsékletű maradjon. Ez ma már nem pusztán a régi parasztházak romantikája. Az energiatakarékos építésben egyre fontosabb elv, hogy először építészeti eszközökkel mérsékeljük a hűtési és fűtési igényt, és csak ezt követően támaszkodjunk aktív gépészeti rendszerekre. A kamra kialakításánál az egyik első szempont a tájolás. Ha lehetőség van rá, célszerű északi vagy északkeleti oldalra helyezni, ahol kisebb a közvetlen napsugárzás. Nem mindegy az sem, milyen helyiségek határolják. Ha a kamra közvetlenül kazánház, gépészeti helyiség vagy erősen felmelegedő nappali mellett található, folyamatos hőterhelést kaphat a szomszédos falakon keresztül. Kedvezőbb lehet olyan szerkezethez kapcsolni, amely részben földdel érintkezik, vagy olyan helyiséghez, amely maga is hűvösebb. Már néhány Celsius-fokos különbség is számíthat az eltarthatóság szempontjából. A régi kamrák egyik fontos sajátossága a lassú, folyamatos levegőcsere volt. Ezt ma is érdemes figyelembe venni. Az alacsonyabban elhelyezett légbevezető nyílás és a magasabban kialakított légkivezetés természetes légáramlást hozhat létre. A melegebb levegő felfelé távozik, helyére pedig hűvösebb levegő érkezhet. A megfelelően kialakított levegőcsere nemcsak a hőmérsékletet segíthet szabályozni, hanem a túlzott párásodást is mérsékelheti. Ez különösen fontos ott, ahol többféle friss terményt tárolunk egyszerre. A korszerű kamra akkor működik jól, ha nem egyetlen homogén tárolótérként kezeljük. A padló közelében rendszerint kissé hűvösebb a levegő, ezért ide kerülhet például a burgonya, a cékla vagy a sárgarépa. A magasabban fekvő polcokon jól tarthatók a befőttek, lekvárok és száraz élelmiszerek. A hagyma és a fokhagyma számára inkább jól szellőző kosár vagy hálós tároló megfelelő. Az alma számára érdemes elkülönített helyet biztosítani, hogy az etiléntermelés ne gyorsítsa más termények öregedését. A fa polcok és ládák sok esetben praktikusak, mert nem zárják le teljesen a levegő útját, és kisebb lehet rajtuk a páralecsapódás, mint a teljesen zárt műanyag felületeken. A modern kamra nem feltétlenül csak a burgonya és a befőttek helye. Egyre többen készítenek otthon kovászos kenyeret, fermentált zöldségeket, savanyúságokat, aszalványokat vagy más tartósított élelmiszereket. Ezek közül több is jól használható, viszonylag stabil hőmérsékletű, sötét tárolóhelyet igényel. A hagyományos tartósítási módszerek újbóli terjedésével ezért a kamra szerepe is felértékelődhet. A jövő kamrája így egyszerre lehet klasszikus élelmiszerraktár, fermentálóhely, befőtttároló és az épület passzív klímarendszerének része. Fotó: Shutterstock A hűtőszekrény a modern konyha alapvető eszköze, de nem minden termény számára ez biztosítja a megfelelő környezetet. Több zöldség és gyümölcs érzékenyen reagálhat a tartósan alacsony hőmérsékletre. A paradicsom például hűtve veszíthet aromájából és megváltozhat az állaga, különösen akkor, ha még nem teljesen érett. A padlizsán, az uborka és bizonyos paprikafélék szintén érzékenyek lehetnek a túl alacsony hőmérsékletre, ezért rövidebb tárolás esetén sokszor kedvezőbb számukra a hűvös kamra, mint a hideg hűtőszekrény. A burgonyát sokan automatikusan hűtőszekrénybe teszik, pedig ez nem feltétlenül ideális. Alacsony hőmérsékleten a gumóban lévő keményítő egy része cukorrá alakulhat. Ez megváltoztathatja az ízt, és sütéskor erősebb barnulást okozhat. Magas hőmérsékleten történő sütéskor emiatt több akrilamid is képződhet, ezért a burgonya tárolásánál célszerű kerülni a túlzott lehűtést. A sötét, száraz, jól szellőző, nagyjából 6–10 Celsius-fokos hely sok háztartásban kedvező kompromisszumot jelenthet. A hagymafélék számára a nedves, párás közeg kedvezőtlen lehet. A hűtőszekrényben uralkodó magasabb relatív páratartalom elősegítheti a csírázást és a penészedést. Ezért sok esetben jobb választás számukra egy száraz, hűvös, jól szellőző kamra. A hagyományos fonatok és füzérek nemcsak látványosak voltak, hanem funkcionális tárolási megoldást is jelentettek. A levegő minden oldalról érhette a hagymát és a fokhagymát, így csökkent a befülledés veszélye. Az alma hűvös kamrában hosszú ideig tárolható, de célszerű más terményektől elkülöníteni. Az érés során felszabaduló etilén több növény esetében gyorsíthatja az érési és öregedési folyamatokat. Ez különösen akkor lehet probléma, ha az alma közelében olyan zöldségeket tárolunk, amelyeket hosszabb ideig szeretnénk frissen tartani. A régi háztartásokban ezért gyakran külön polcon, külön ládában vagy akár külön helyiségben kapott helyet. A méz megfelelően zárt edényben, száraz, fénytől védett helyen hosszú ideig eltartható hűtés nélkül is. A hideg inkább a kristályosodás folyamatát gyorsíthatja. Hasonlóan jól tárolhatók hűvös, száraz kamrában egyes tökfélék is, például a sütőtök. Megfelelő állapotban ezek több hétig vagy akár hónapokig is eltarthatók lehetnek. A dió és a mogyoró rövidebb időre szintén tartható száraz, hűvös helyen, bár hosszabb tárolásnál a zsírtartalmuk avasodása miatt a hűtés előnyös lehet. A pince és a kamra története valójában nem arról szól, hogy vissza kellene térnünk a modern technológiák előtti élethez. Sokkal inkább arról, hogy az építészetben és az élelmiszer-tárolásban már régóta léteznek olyan egyszerű fizikai elvek, amelyek ma is jól használhatók. A modern otthonok okosvezérlése, automatizált árnyékolása és energiatakarékos gépészete mellett ezért érdemes újra felfedezni azokat a megoldásokat is, amelyek gépek nélkül, pusztán jó tervezéssel működnek. A régi pincék egyik tanulsága talán éppen ez: sokszor nem az a korszerű megoldás, amely több energiát használ, hanem az, amely eleve kevesebbet igényel. Forrás: egy.hu Indexkép: shutterstock.com