● news.bsdnet.hu

Az Európai Unióban tovább emelkedhet a csirkehús termelése és fogyasztása, a kedvezőbb piaci környezet azonban korántsem jelenti automatikusan azt, hogy a magyar baromfitartók jövedelmezősége is javulni fog. Az amerikai agrártárca külföldi mezőgazdasági szolgálatának, az USDA FAS-nak a friss elemzése szerint 2027-ben az uniós csirkehústermelés megközelítheti a 13 millió tonnát, miközben a fogyasztás csaknem 11,9 millió tonnára emelkedhet. A növekvő kereslet tehát elvileg kedvező környezetet teremthetne a termelők számára, Magyarországon azonban egyszerre több olyan tényező is jelen van, amely visszafogja a gazdaságok eredményességét. Az importverseny, a forint árfolyama, az állatbetegségek, a növekvő energia- és takarmányköltségek, valamint a feldolgozóipari kapacitások bizonytalanságai egyaránt nyomás alatt tartják a szektort. Az USDA FAS becslése szerint ráadásul 2023 óta a hazai baromfitermelők mintegy 15 százaléka abbahagyta a tevékenységét. Ez arra utal, hogy miközben az ágazat kibocsátása növekedhet, a termelés egyre inkább a megmaradó gazdaságoknál és vállalkozásoknál összpontosulhat. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az amerikai agrártárca elemzői arra számítanak, hogy az Európai Unió csirkehústermelése a következő időszakban is bővülhet . A 2026-ra jelzett 3,4 százalékos növekedést 2027-ben újabb, mintegy 2 százalékos emelkedés követheti. A fogyasztásban hasonló irány rajzolódik ki. Az USDA FAS szakértői 2026-ra 3,3 százalékos, 2027-re pedig további 1,6 százalékos bővülést jeleznek előre. Fontos ugyanakkor, hogy ezek az értékek szakértői prognózisok, tehát nem ténylegesen már bekövetkezett piaci folyamatokat, hanem várható tendenciákat mutatnak. Az előrejelzés ráadásul kifejezetten a csirkehúsra vonatkozik, ezért abból a teljes uniós baromfiágazat helyzetére közvetlenül nem lehet következtetni. A növekedést több tényező együttesen támogathatja. Az egyik a csirkehús iránt továbbra is erős fogyasztói kereslet, a másik pedig a brazil importot érintő korlátozások hatása, amely átmenetileg nagyobb teret nyithat az európai termelők számára. A csirkehús egyik meghatározó piaci előnye, hogy a többi húsféleséghez képest sok háztartás számára továbbra is kedvezőbb árú fehérjeforrásnak számít. Az élelmiszerek, az energia és a mindennapi megélhetés költségeinek emelkedése egyre több vásárlót terelhet az olcsóbban elérhető húsfélék irányába. Ebben a környezetben a csirkehús kereslete viszonylag stabil maradhat, illetve tovább bővülhet. Az USDA FAS elemzése szerint nem kizárólag az egész csirkék vagy a prémium húsrészek iránt van kereslet. Egyre nagyobb szerepet kaphatnak az alacsonyabb árfekvésű részek is, így például a csirkecomb és a csirkeszárny. Ehhez hozzáadódik a csirkehúsra építő gyorséttermi láncok terjeszkedése, amely szintén új értékesítési lehetőségeket teremthet az európai piacon. A kereslet bővülésének ugyanakkor vannak korlátai. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások egy részénél már az is megfigyelhető, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt általában visszafogják az állati eredetű fehérjék fogyasztását. Vagyis a csirkehús viszonylagos árelőnye sem jelent korlátlan keresletet. Az USDA FAS Magyarország esetében viszonylag kiszámítható belföldi kereslettel, beruházásokkal és fokozatosan emelkedő csirketermeléssel számol 2026-ban és 2027-ben. A pozitív kibocsátási várakozások mellett ugyanakkor komoly szerkezeti változás is kirajzolódik. Az elemzés becslése szerint 2023 óta a hazai baromfitartók mintegy 15 százaléka felhagyott a termeléssel. Ez arra utalhat, hogy a termelés egyre koncentráltabbá válik, vagyis a korábbi összmennyiséget fokozatosan kevesebb gazdaság állítja elő. A folyamat különösen azért figyelemre méltó, mert jól mutatja: az ágazati kibocsátás növekedése önmagában nem azonos a szereplők jövedelmezőségének javulásával. Elképzelhető, hogy a volumen emelkedik, miközben a kisebb vagy gyengébb pénzügyi helyzetben lévő termelők egy része már nem tudja gazdaságosan folytatni a tevékenységet. A hazai gazdaságossági problémákra Csorbai Attila , a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója is felhívta a figyelmet a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában. Megfogalmazása szerint a brojlercsirke-termelés eredménye jelenleg nagyjából „plusz nulla” körül alakulhat. Ez lényegében azt jelzi, hogy a termelők mozgástere rendkívül szűk. A költségek emelkednek, miközben az értékesítési árak sok esetben nem tudnak ugyanolyan mértékben követni minden drágulást. A helyzetet az erős forint is befolyásolhatja, mivel kedvezőbbé teheti az importált termékek árát. Ezzel párhuzamosan az olcsóbb sertéshús is komoly árversenyt támaszthat a csirkehúsnak. Mindez azt eredményezheti, hogy miközben az energia, a takarmány, a munkaerő és más termelési tényezők költsége növekszik, a termelők nem feltétlenül tudják ezeket teljes egészében érvényesíteni az átadási árakban. A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy miként alakul az Európai Unió és Brazília közötti baromfihús-kereskedelem – Fotó: Shutterstock Az európai előrejelzés és a magyar piaci valóság között éppen az árak alakulásában lehet az egyik meghatározó különbség. Az USDA FAS elemzői arra számítanak, hogy az aszály és a hőhullámok miatt dráguló takarmány költségeit az európai csirketermelők legalább részben tovább tudják hárítani a kereskedelemre. A csirke farhát esetében ezért önmagában az uniós termelési előrejelzésből nem lehet biztos árváltozásra következtetni. Az árakat egyszerre befolyásolja a termelői költség, a feldolgozói és kereskedelmi árképzés, az importverseny, valamint a fogyasztói kereslet. A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy miként alakul az Európai Unió és Brazília közötti baromfihús-kereskedelem. Az USDA FAS jelentése abból a feltételezésből indul ki, hogy a 2026. szeptember 3-án életbe lépett, az antimikrobiális szerek használatához kapcsolódó uniós importkorlátozás 2027-ben is fennmarad. Ebben az esetben az Európai Unió csirkehúsimportja a 2026-ra becsült 740 ezer tonnáról mintegy 640 ezer tonnára csökkenhet. Ez hozzávetőleg 13,5 százalékos visszaesést jelentene. Az USDA FAS forgatókönyve azonban egy feltételezésre épül, ezért nem jelenti azt, hogy a brazil baromfihús tartósan kiszorul az európai piacról. A Világgazdaság háttérinformációi szerint az előzetes uniós audit kedvező eredménnyel zárult. Amennyiben az Európai Bizottság megfelelő döntést hoz, a brazil szállítások újraindulhatnak. Ez alapvetően megváltoztathatná az importpiaci kilátásokat. Ha a brazil csirkehús ismét nagyobb volumenben jelenik meg az uniós piacon, az erősebb árversenyt hozhat. Ez a magyar termelők számára is fontos, hisze n a hazai árakat nem kizárólag a belföldi kereslet és termelési költségek alakítják, hanem az uniós piac egészének kínálati viszonyai is. A brazil import visszaszorulásának másik oldala, hogy a dél-amerikai exportőrök új piacokat kereshetnek az Európában kieső mennyiség számára. Az USDA FAS szakértői szerint ez az Európai Unión kívüli piacokon is erősítheti a versenyt. Ha Brazília nagyobb mennyiségű csirkehúst próbál értékesíteni harmadik országokban, az uniós exportőrök nehezebb helyzetbe kerülhetnek ezeken a piacokon. A jelentés ezért 2027-re az uniós csirkehúsexport mintegy 1,3 százalékos csökkenését vetíti előre, körülbelül 1,75 millió tonnás mennyiség mellett. Az európai termelők tehát egyszerre kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe a közösségi piacon és szembesülhetnek fokozódó versennyel az exportpiacokon. A magyar baromfiágazat helyzetét nem kizárólag a piaci folyamatok határozzák meg. Az állat-egészségügyi kockázatok továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoznak. A különböző járványos betegségek megjelenése állományfelszámoláshoz, korlátozásokhoz, kereskedelmi zavarokhoz és jelentős veszteségekhez vezethet. A baromfipestis megjelenése például közvetlenül veszélyeztetheti a termelést, miközben az állományvédelmi és járványvédelmi intézkedések költsége is nőhet. Az ilyen események nemcsak egy-egy gazdaság helyzetére hatnak. Ha egy térségben vagy feldolgozási láncban zavar keletkezik, annak hatása a teljes ellátási láncon végiggyűrűzhet. A termelés bővítése csak akkor tartható fenn, ha a megtermelt állatállomány feldolgozása is biztosított. A nyírbátori feldolgozóüzemet ért tűzkár ezért szintén olyan tényező, amely fékezheti a magyar ágazat növekedési lehetőségeit. A baromfitermelés ugyanis szorosan szervezett ellátási láncra épül. Az élő állatot meghatározott időpontban és megfelelő kapacitással kell fogadni és feldolgozni. Ha ebben fennakadás történik, a probléma nagyon gyorsan elérheti a termelőket is. Éppen ezért a hazai ágazat eredményessége nem kizárólag az istállókban dől el. A vágóhidak, feldolgozók, logisztikai rendszerek és kereskedelmi csatornák működése ugyanolyan fontos. Forrás:  vg.hu Indexkép: pexels.com