● news.bsdnet.hu

Újabb kutatás-fejlesztési programot zárt sikeresen a Bábolna Tetra Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejött konzorcium. A projekt 753,7 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg a „2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ” kutatás-fejlesztési program keretében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz benyújtott, „Új módszertanon alapuló vakcinagyártásra optimalizált embrionált tyúktojások (VacOvo) előállítása speciális genetikai hátterű tenyészállományokkal” című pályázat célja a hazai vakcinagyártás hatékonyságának javítása volt. A projekt során olyan "vakcinatojás" kifejlesztését tűzték ki célul, amelynek tulajdonságait kifejezetten az oltóanyag-előállítás követelményeihez igazították. A kutatás középpontjában az alacsony immunválasz, a növelt allantoistartalom és a vakcinagyártás szempontjából releváns fizikai tulajdonságok álltak. Ehhez olyan speciális tenyészállományokat alakítottak ki, amelyeket célzottan erre a felhasználási területre szelektáltak, miközben fontos szempont volt a magas tojástermelő képesség is. A vakcinatojás olyan, megtermékenyített és megfelelő ideig keltetett, vagyis embrionált tyúktojás, amelyet bizonyos vakcinák gyártásához használnak biológiai „tenyésztőközegként”.  Az egyik legismertebb alkalmazási terület az influenza elleni vakcinák előállítása. A gyártás során a megfelelő vírustörzset bejuttatják az embrionált tojásba, ahol a vírus szaporodni képes. Meghatározott inkubációs idő után a vírust tartalmazó anyagot kinyerik, majd további tisztítási, feldolgozási és minőség-ellenőrzési lépésekkel készül belőle vakcina. A vakcinagyártásra szánt tojásoknál ezért nem csak az számít, hogy a tyúk sok tojást termeljen. Fontos lehet többek között a tojás mérete és fizikai tulajdonságai, az embrió megfelelő fejlődése, az allantoisfolyadék mennyisége, valamint a genetikai és immunológiai háttér. Az allantoisfolyadék fontos közege a vakcinagyártáshoz szükséges vírusok szaporításának. A megtermékenyült tojás felépítése – Forrás: AI A Széchenyi István Egyetem szakemberei többek között a projekt során alkalmazott pedigrévonalak, illetve az ezekből létrehozott keresztezési kombinációk tesztelését végezték el. Az egyetem feladatai közé tartoztak az immunológiai vizsgálatok és a modellkísérletek, valamint számos technológiafejlesztési és laboratóriumi munkafolyamat is. A kutatók többek között CT-vizsgálatokat és nagy felbontású pásztázó elektronmikroszkópos elemzéseket végeztek, ezeket pedig molekuláris genetikai és immunológiai vizsgálatok egészítették ki. A program részeként takarmányozási kísérleteket is folytattak. Ezeket a Széchenyi István Egyetem közelmúltban átadott, korszerű mosonmagyaróvári állatlaboratóriumában állították be. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A kutatás-fejlesztési program eredményeként két új, piaci hasznosításra szánt termék jött létre.  Az egyik egy speciális vakcinatojás termelésére alkalmas hibrid, amelyet két genetikai változatban fejlesztettek ki. Ezeket a tervek szerint TETRA Pharma B és TETRA Pharma W néven vezetik be a piacra. A másik fejlesztési eredmény az embrionált vakcinatojás, a VacOvo. A barna, illetve fehér héjszínű tojások növelt allantoistartalommal rendelkeznek, immunológiai tulajdonságaikat pedig az oltóanyag-előállítás követelményeihez igazították. A VacOvo közvetlen felhasználói magyarországi és külföldi vakcinagyártó vállalatok lehetnek. A fejlesztés így nemcsak a tenyésztési és genetikai kutatások szempontjából jelent eredményt, hanem közvetlen ipari felhasználásra is lehetőséget teremthet. A kutatás során kidolgozott megoldások és létrehozott termékek elsősorban a humán oltóanyag-előállítást támogathatják, ugyanakkor a projekt eredményei várhatóan az állatgyógyászat területén is hasznosíthatók lesznek. További információk itt. Ez a cikk is érdekes lehet: Szenzáció: mesterséges intelligencia tervezte a vakcinát, ami az állatbetegségeket is megfékezheti . Indexkép: Shuttesrtock.