● news.bsdnet.hu

Az őszi burgonyaszezon minden évben végigkíséri a hazai gazdákat és vásárlókat egyaránt. Sokan tapasztalják, hogy a krumpli ára ilyenkor szinte napról napra változik, ráadásul az üzletek polcain gyakran jóval magasabb árcédula szerepel, mint amit a gazdálkodók a földeken tapasztalnak. De miért ilyen kiszámíthatatlan a termelői és bolti ár közötti különbség? A választ a burgonyatermesztés, a kereskedelem és a piaci folyamatok összetettsége adja meg. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A burgonya árát döntően meghatározza, hogy mennyi termés kerül a piacra az őszi betakarítás idején. Az időjárás, a vetésterület nagysága, a fajtaválasztás és a termesztéstechnológia mind jelentős hatással vannak az aktuális hozamokra. Amennyiben a szezon kedvezően alakul, bőséges terméssel számolhatunk, ami lefelé húzhatja a termelői árakat. Egy aszályos, betegségekkel terhelt évben viszont kevesebb a burgonya, ilyenkor az árak emelkedése jellemző. A szántóföldi ár az első lépcső a hosszú árképzési láncban, amely később többször is változik. A betakarított burgonya nem csak a közvetlenül aratás után kerülhet piacra, hiszen számos termelő próbálja tárolni a termést az őszi árzuhanás után, bízva abban, hogy tél közepén vagy végén magasabb árat tud elérni. A tárolás azonban költségekkel jár (hűtés, energia, veszteség), és csak a korszerű tárolókapacitással rendelkező gazdaságok engedhetik meg maguknak, hogy a betakarítás utáni tartósan alacsonyabb árakat elkerüljék. Akik kénytelenek rögtön piacra dobni a termésüket, alacsonyabb bevétellel számolhatnak. Az értékesítési időzítésből adódó árkülönbség tehát a tárolási lehetőségekhez kötött. Az importált burgonya mennyisége is jelentősen befolyásolja a hazai árakat. Főként szezonon kívül, vagy aszályos, rosszabb hazai termés esetén érkezik be nagyobb volumen Európa más országaiból – tipikusan Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Lengyelországból. Az importált burgonya jellemzően olcsóbb lehet a hazainál, ami leszorítja a gazdák által elérhető termelői árakat, ugyanakkor a szállítással, minőséggel és tárolással járó kockázatokat is figyelembe kell venni. A külpiaci ármozgások így kiszámíthatatlanabbá teszik a hazai piacokat is. Fotó: pexels.com A termelői ár és a bolti ár között rendszerint számottevő különbség van, melynek legfőbb oka a kereskedelmi láncban keletkező költségek és árrések. A nagyobb áruházláncok jelentős logisztikai, marketing- és rezsiköltséggel dolgoznak; ezek a végső eladási árakban is megjelennek. Az áru eljuttatása a tárolókból a boltokig, a csomagolás, a minőségi szortírozás, a veszteségekkel (romlás, selejtezés) kapcsolatos foztások, valamint a lánc haszonkulcsa mind-mind hozzájárul a végső fogyasztói árhoz. Gyakori, hogy a termelők által eladott ár csupán a negyede-harmada annak, amit a fogyasztók az üzletben végül kifizetnek. Ősszel, amikor a friss burgonya tömegesen jelenik meg a piacon, az árak gyakran alacsonyabbak . A kereslet viszont az év során egyenletesen magas marad; így a raktárkészletek csökkenésével, a tél és kora tavasz közeledtével rendre nő az ár. Ezt a trendet a félkész burgonyatermékek, a feldolgozóipar igénye és az export is erősítheti. A fogyasztói árak tehát a tárolt áru mennyiségétől és a friss behozatal lehetőségétől függően változnak. A gazdák számára a kiszámítható termelés , a korszerű tárolás és a folyamatos piaci információk követése lehet a siker kulcsa. Ajánlott a termelési önköltségek pontos ismerete, valamint az értékesítési lehetőségek (pl. közvetlen eladás, termelői piac, beszállítás láncoknak) előzetes feltérképezése. Érdemes követni a hazai és nemzetközi trendeket, időben kalkulálni az import piaci mozgásait, és lehetőség szerint részt venni szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, ahol első kézből szerezhetőek be naprakész információk a várható piaci helyzetről. A burgonya árának szezonális változását sokféle tényező befolyásolja: a mennyiség, a tárolhatóság, az import, valamint a kereskedelmi láncok árrése. Az árfolyamos mozgások hátterének megértése mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyös lehet, hogy az árak kiszámíthatatlan ugrásait jobban kezelni tudják és felkészültebbek legyenek az őszi-téli szezonban. Indexkép: pexels.com