● news.bsdnet.hu

Az ökológiai minősítés jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy egy élelmiszerben számszerűsíthető növényvédőszer-maradék legyen. Azt azonban nem garantálja, hogy a termék mentes legyen a mikotoxinoktól, kórokozóktól vagy környezeti szennyezőktől. De vajon ez a kockázat nagyobb, mint a konvencionális termékek esetében? Sokak fülébe eljutottak olyan információk, amelyek például a teljes kiőrlésű gabonák gombatoxinnal való szennyezettségéről szólnak. Ennek van némi alapja. A brit és német kiskereskedelmi liszteket egy három éven át tartó kutatásban vizsgálták, és arra jutottak, hogy a teljes kiőrlésű búzalisztek 124 százalékkal több T-2/HT-2 toxint tartalmaztak, mint a fehér lisztek, de a mért értékek így is egy nagyságrenddel az emberi szervezet által tolerálható mérték alatt maradtak. A nevezett toxinok a Fusarium gombák által termelt mérgek, amelyek nagyobb dózisban gátolják a fehérjeszintézist. A kutatás sokat ártott a bio szegmens általános megítélésének, mivel sok teljes kiőrlésű termék egyben bio is. Ebben az esetben azonban sokkal inkább a gabonaszemek feldolgozási módja (a pelyvalevelek bekerülése az őrleménybe), semmint a termesztési rendszer a ludas. Ha arra koncentrálunk, hogy mi a különbség a bio és a konvencioális élelmiszerek egészségügyi kockázata között, jóval árnyaltabb képet kapunk. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az uniós gyorsriasztási rendszer, a RASFF, 2025 folyamán egyaránt bekapcsolt bio jelöléssel és anélkül forgalmazott termékek esetében. Például júliusban Németországban egy Spanyolországból származó, őrölt biopaprikában mutattak ki aflatoxin B1-et. A mérési eredmény a határérték kétszerese volt. Egyébként a mikotoxinos riasztások több mint harmada diófélékhez, magvakhoz kapcsolódott, és jelentős részükben aflatoxin B1 volt a kifogás oka. Ugyanebben az évben számos konvencionális zöldség és gyümölcs miatt indult uniós eljárás növényvédőszer-maradékok okán, de ezek jellemzően EU-n kívülről érkező termékek voltak, például perui banán, brazíliai lime és török paradicsom. Ez azt jelentené, hogy ha biot eszünk, akkor gombás lehet a termék, ha viszont hagyományost, akkor a gombák elleni vegyszermaradék kerül a testünkbe? Ha jobban megnézzük a példákat, a legélesebb különbség nem a termesztési módok, hanem a származási helyek között húzódik meg. A 2025-ös uniós ACN/RASFF-jelentésben a zöldség- és gyümölcsriasztások 78 százaléka EU-n kívüli országból származó termékhez kapcsolódott. A Bizottság ugyanakkor hozzáteszi: ezt az arányt részben az magyarázza, hogy eleve sűrűbben vizsgálják a korábban problémás külsős országokat. A korábbi tapasztalatok alapján a leginkább kockázatos származási hely Törökország (füge, citrusfélék, paprika) és Egyiptom (narancs és más citrusfélék), de kisebb számban indiai és kínai tételek is kifogásolhatóak voltak. Van, de a feltételezettnél sokkal kisebb jelentőséggel bír az egészségre. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA évente összesíti az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland hatósági vizsgálatait. A 2020–2024 közötti öt teljes vizsgálati évben a biojelölésű minták hozzávetőleg négyötödében nem volt számszerűsíthető növényvédőszer-maradék. A legfrissebb, 2024-es vizsgálati évben 5939 biojelölésű mintát értékeltek. Ezek 80,4 százalékában nem találtak számszerűsíthető szermaradékot. További 18,8 százalékban volt kimutatható maradék a megengedett határértéken vagy az alatt, és 0,9 százalék haladta meg a megengedett maradékmennyiséget. A mérési bizonytalanság figyelembevétele után 21 minta, vagyis 0,4 százalék minősült jogilag nem megfelelőnek. Vagyis nyugodtan minősíthetőek az ilyen termékek vegyszermentesnek.  Ezzel szemben a konvencionális minták csak 57 százalékában nem volt számszerűsíthető növényvédőszer-maradék, körülbelül 3,5 százalékukban több volt, mint a megengedett maradékmennyiség, végül a mérési bizonytalanság figyelembevétele után 2 százalékuk minősült nem megfelelőnek. A két százalék sem sok, de tény, hogy ötször nagyobb kockázatot jelent. Egy 2024-ben közölt szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a DON-toxin átlagos koncentrációja megközelítőleg 50 százalékkal magasabb volt a vizsgált konvencionális gabonákban és gabonatermékekben, mint a biotermékekben. Az összes vizsgált mikotoxint együtt értékelve azonban nagyjából egyformának találták a két termelési rendszerből származó gabonák szennyezettségét. Ezzel szemben az EFSA által vizsgált, 2024-es biomintákban a leggyakrabban kimutatott anyag a réz volt. A réz engedélyezett növényvédelmi eszköz a biotermesztésben is, hiszen nagyon hatékony a kórokozókkal szemben. Mint fentebb jeleztük: a számszerűsíthető mennyiség nem jelent határérték-túllépést. A kutatások összességében nagyobb különbségeket találtak a termékek között az alapján, hogy Az egészségügyi kockázatokat tehát nem elsősorban az alapján kell megítélnünk, hogy bio vagy konvencionális termelésből származik-e az élelmiszer. Más kérdés a beltartalom. Ezzel kapcsolatban lásd kapcsolódó cikkünket: Bio vagy hagyományos? Így válaszd ki a gabonafajtát, ha nem akarsz elbukni a beltartalom és a hozam harcában . Indexkép: Shutterstock.