● news.bsdnet.hu

Egy uborka nem mindig egyenes, a sárgarépa olykor különös formát ölt, az almán előfordulhat egy kisebb folt, a burgonya pedig kinőheti a kereskedelemben megszokott méretet. A természet ritkán dolgozik szabvány szerint, az élelmiszer -kereskedelemben azonban a külső megjelenésnek komoly szerepe lehet. Ez a termelőknek nagyon is kézzelfogható problémát jelent. A szokatlan formájú, eltérő méretű vagy esztétikai hibát mutató termény egy része nehezebben talál vevőre, noha fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmas lehet. De mi történne akkor, ha ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket nem a szabályos áruhoz mérnék, hanem önálló kínálatként jelennének meg a vásárlók előtt? Hollandiában a No Waste Army éppen erre épített fel egy figyelemfelkeltő kezdeményezést. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A „Görbe Szupermarket” kínálatát tudatosan olyan élelmiszerekből állították össze, amelyek küllemük vagy méretük miatt nehezebben illeszkednek a hagyományos kereskedelem elvárásaihoz. A koncepció ezzel lényegében megfordította a megszokott logikát. Ami máshol értékesítési hátrány lehet, itt éppen a kínálat lényegét adta. Szokatlan formájú sárgarépa, görbe uborka, különböző méretű körte és kisebb esztétikai hibával rendelkező alma egyaránt megjelenhetett a polcokon. Ezek a termékek fogyasztásra alkalmasak, csupán megjelenésük, színük, méretük vagy tömegük térhet el attól, amit a vásárlók a hagyományos üzletekben megszokhattak. A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a küllem és az élelmiszer tényleges használhatósága nem feltétlenül jár együtt. Attól, hogy egy termény nem szabályos formájú, még nem válik automatikusan értéktelenné. A program ugyanakkor nem csak arról szól, hogy a szokatlan küllemű termékeket frissen próbálják értékesíteni. A szervezők azt is bemutatják, hogyan lehet új felhasználási módot találni annak az alapanyagnak, amely eredeti formájában kevésbé keresett. Az egyik ilyen lehetőség a feldolgozás. A megmentett almákból például almalé készülhet, a kereskedelmi mérettől eltérő – akár túl nagy, akár túl kicsi – burgonya pedig chips alapanyagává válhat. A termelő szempontjából ennek komoly jelentősége van. Egy termény gazdasági értékét nem feltétlenül csak az dönti el, hogy friss, első osztályú áruként eladható-e. Ha más termék alapanyagaként hasznosítható, az szintén értékesítési lehetőséget jelenthet. A No Waste Army közvetlenül gazdálkodóktól vásárol fel feleslegeket, valamint olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek küllemük miatt nehezebben jutnának piacra. A szervezet tájékoztatása szerint ezekért méltányos árat fizet a termelőknek. A felvásárolt mennyiség egyik része friss élelmiszerként kerül a vásárlókhoz, míg más alapanyagokat feldolgoznak. Utóbbi megoldással tartósabb termék készíthető, így több idő marad annak értékesítésére is. A No Waste Army közlése alapján ezzel a kezdeményezéssel egyetlen hét alatt 100 ezer kilogramm élelmiszer megmentését tűzték ki célul. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy Hollandiában évente mintegy 2 milliárd kilogramm élelmiszer megy veszendőbe. A kezdeményezés erre próbál gyakorlati választ adni úgy, hogy közben a gazdálkodó számára értékesítési lehetőség, a fogyasztónak megvásárolható termék, az élelmiszerlánc számára pedig kisebb veszteség keletkezzen. A szabálytalan küllemű termény természetesen nem holland sajátosság. A hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben ugyancsak előfordul, hogy a betakarított áru egy része nem felel meg maradéktalanul a kereskedelmi megjelenéssel kapcsolatos elvárásoknak. Lehet kisebb, nagyobb, görbébb vagy foltosabb az átlagosnál, miközben íze, beltartalma vagy feldolgozhatósága megfelelő. Gazdasági oldalról nézve viszont ezek a darabok sem „ingyen” teremnek. A szabálytalan uborka mögött ugyanúgy ott van a vetőmag vagy palánta, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, a betakarítás és az élőmunka. Az esztétikailag kevésbé tetszetős alma előállításához ugyanúgy szükség volt metszésre, növényvédelmi kezelésekre és szedésre, mint a hibátlan küllemű gyümölcs esetében. Ha az ilyen áru végül nem talál piacot, az előállítására fordított költség nem tűnik el. A veszteség jelentős része a termelőnél marad. Éppen ezért érdekes a holland modell: nem feltétlenül magát a terméket kell megváltoztatni, hanem azt, hogyan és kinek kínálják. Ha a fogyasztó tudja, hogy az eltérő megjelenés mögött továbbra is felhasználható élelmiszer van, és az áru számára megfelelő értékesítési csatorna épül ki, akkor a küllemi eltérés már nem feltétlenül jelent automatikus piaci zsákutcát. Akár önálló vásárlói kör is kialakulhat az ilyen zöldségek és gyümölcsök körül. A kérdés tehát az, sikerül-e időben összekapcsolni az eladható terménnyel rendelkező gazdálkodót azzal a fogyasztóval vagy feldolgozóval, akinek az áru még értéket képvisel. A kereskedelmi előírások és az élelmiszer-veszteség kapcsolata európai szinten is napirenden van. A ROSETTA projekt többek között azt vizsgálja, hogy a forgalmazási előírásokhoz milyen mértékű élelmiszer-veszteség kapcsolódik, illetve milyen alternatív értékesítési lehetőségeket lehet kialakítani az érintett termékek számára. A kérdés összetettebb annál, mint hogy egyszerűen meg kellene szüntetni a minőségi vagy kereskedelmi követelményeket. A hangsúly inkább azon lehet, hogy a biztonságosan fogyasztható, de bizonyos piaci elvárásoktól eltérő termékek számára is legyen működő értékesítési út. Ez lehet közvetlen eladás, elkülönített kínálat vagy éppen feldolgozás. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A holland példa mögött egyszerű gazdasági gondolat húzódik: ha egy fogyasztható termékre van fizetőképes kereslet, érdemes megteremteni az utat a termelő és a vevő között. Ez a magyar gazdálkodók számára is érdekes megközelítés lehet. A hagyományos kereskedelmi csatornából kieső árunál érdemes lehet megvizsgálni a közvetlen értékesítés, az elkülönített termékkategória vagy a feldolgozás lehetőségét. A görbe uborka, a kisebb alma vagy a méretesebb burgonya ugyanis önmagában még nem hulladék. Ha sikerül megtalálni hozzá a megfelelő vásárlót vagy felhasználási módot, ugyanúgy értékesíthető termény maradhat. Forrás: safefoodadvocacy.eu Indexkép: Shutterstock