● news.bsdnet.hu

Szerbia megújulóenergia-termelése újabb nagy léptékű beruházással bővült, a beruházásról itt írtunk : a Masdar és a Taaleri Energia üzembe állította a vajdasági Čibuk 2 szélerőműparkot. A 154 MW teljesítményű létesítmény a már működő Čibuk 1 közvetlen szomszédságában épült fel, így a két projekt együttes kapacitása immár 312 MW. A két szélerőműpark összesített beruházási értéke meghaladja az 500 millió eurót, így a fejlesztés energetikai jelentősége mellett számottevő közvetlen külföldi tőkebefektetést is jelent Szerbia számára. A Čibuk 2 nem elszigetelt projekt: egy már működő energiatermelő rendszer második ütemeként valósult meg, meglévő hálózati kapcsolatokra és korábban kiépített infrastruktúrára támaszkodva. A szélerőműpark Belgrádtól északkeletre, a Vajdaság déli részén, Kovin – magyarul Kevevára – község területén található. A turbinákat Bavanište és Mramorak környezetében helyezték el, egy sík, intenzíven művelt mezőgazdasági térségben. A helyszín kiválasztásában a kedvező szélviszonyok mellett az is szerepet játszott, hogy a térségen már meglévő nagyfeszültségű hálózat halad keresztül. A Čibuk 2 ezért új, hosszú távvezeték kiépítése nélkül csatlakozhat a villamosenergia-rendszerhez. Közvetlen közelében működik a 158 MW-os Čibuk 1, amelyet 2019-ben helyeztek kereskedelmi üzembe. A két park együtt 312 MW beépített teljesítményt képvisel. A fejlesztők közlése szerint ez a kapacitás Szerbia szél- és napenergia-termelő rendszerének jelentős részét adja. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A Čibuk 2 egyik érdekes műszaki sajátossága, hogy az új generációs turbinák egységteljesítménye lényegesen nagyobb a korábban telepített berendezésekénél. A projekt környezeti és társadalmi hatásvizsgálata szerint a második ütem eredetileg legfeljebb 25 szélturbinával, 155 MW névleges kapacitásra készült. A dokumentációban vizsgált turbinaosztály 6 MW körüli egységteljesítményt képviselt. Ez azt jelenti, hogy az új ütem ugyanakkora nagyságrendű teljesítményt lényegesen kevesebb berendezéssel érhet el, mint a Čibuk 1, ahol 57 darab, egyenként 2,78 MW-os turbina működik. A szélerőműpark berendezéseinek szállítója a Nordex volt. Agrárszempontból a Čibuk 2 egyik legfontosabb sajátossága az, hogy a beruházási terület továbbra is mezőgazdasági térség marad. A környezeti és társadalmi hatásvizsgálat szerint a projekt mintegy 4750 hektáros területet érint, amelyet elsősorban kukorica- és napraforgó-termesztésre használnak. Ez fontos különbség például egy nagy kiterjedésű naperőműhöz képest. A szélturbinák alapjai, a szervizterületek és az utak ugyan helyet vesznek el a termeléstől, de a köztük fekvő parcellák mezőgazdasági hasznosítása folytatható. A hatásvizsgálat korábbi számítása szerint legfeljebb körülbelül 10 hektár válhat tartósan elérhetetlenné a gazdálkodás számára. A dokumentum egyik lényeges megállapítása tehát az, hogy a villamosenergia-termelés és a mezőgazdasági földhasználat ezen a helyszínen nagyrészt párhuzamosan fennmaradhat. A 2023 novemberében lezárt, 431 oldalas környezeti és társadalmi hatásvizsgálat több olyan kockázatot is azonosított, amelyet a működés során kezelni kell. A dokumentum szerint a projekt kialakításánál külön figyelmet kapott a madár- és denevérállomány, a zajterhelés, a tájképi hatás, valamint az úgynevezett árnyékhatás. Utóbbi akkor jelentkezik, amikor a forgó rotorlapátok árnyéka meghatározott napszakban periodikusan áthalad egy közeli épületen vagy területen. Ez a csatolt hatásvizsgálat második lényeges tanulsága: a projekt környezeti kockázatait nem tekintették automatikusan elhanyagolhatónak, hanem külön mérési és üzemeltetési intézkedéseket rendeltek hozzájuk. A vizsgálat külön fejezetekben foglalkozott a madár- és denevérállománnyal. A helyszíni felmérések alapján több faj jelenlétét dokumentálták, ezért a működéshez kapcsolódó ütközési kockázatot és zavaró hatást is elemezték. A jelentés szerint a tervezett mérséklő intézkedések mellett a várható populációszintű hatások túlnyomó része csekély lehet, ugyanakkor az üzembe helyezés után is szükség van ellenőrzésre. Ez a dokumentum harmadik fontos megállapítása: a környezeti hatások értékelése nem zárult le az engedélyezési szakaszban, hanem az üzemelés alatt gyűjtött adatokkal is ellenőrizni kell a korábbi modellek helytállóságát. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A zajmodellezés alapján a projekt környezetében teljesíthetők a szerb nappali és éjszakai határértékek. A nemzetközi pénzügyi intézmények szigorúbb éjszakai ajánlásai azonban néhány Mramorak és Bavanište környéki ingatlannál túllépést jeleztek. A projekt tehát jól mutatja azt is, hogy a szélerőműparkok tervezése nem ér véget a turbina helyének kijelölésével. A környező települések, a termőföld, az élővilág és a villamosenergia-hálózat szempontjait egyszerre kell figyelembe venni. A Čibuk 2 átadása után sem állhat meg a fejlesztési program. A Masdar közlése szerint további, összesen több mint 200 MW kapacitású projektek vannak előkészítés alatt Szerbiában. A tervekben szélerőművek, naperőművek és akkumulátoros energiatárolók is szerepelnek. Az energiatárolás különösen fontossá válhat, ahogy nő a szél- és napenergia aránya. Az akkumulátoros rendszerek segítségével a termelési csúcsok egy része későbbi időszakra tolható, és könnyebbé válhat a hálózat egyensúlyának fenntartása. Mohamed Jameel Al Ramahi, a Masdar vezérigazgatója a fejlesztést a vállalat szerbiai jelenlétének fontos állomásaként értékelte, amely további közép- és kelet-európai beruházások alapját is jelentheti. A finn Taaleri Energia ugyancsak folytatni kívánja térségi fejlesztéseit. A társaság a Szerbiában megszerzett tapasztalatokra építve további megújulóenergia-projektek lehetőségeit vizsgálja Kelet-Európában. A Čibuk 2 agrárszempontból különösen érdekes példája annak, hogyan kerülhet egymás mellé energiatermelés és szántóföldi gazdálkodás. A több ezer hektáros projektterület továbbra is döntően mezőgazdasági használatban marad, miközben a turbinák villamos energiát termelnek. Ez azonban csak akkor működhet hosszú távon, ha a szervizutak, a munkaterületek, a zaj, az árnyékhatás és a természetvédelmi szempontok kezelése az üzemeltetés során is folyamatos marad. A vajdasági beruházás így nem pusztán egy újabb szélerőműpark története. Egyben annak példája is, milyen kompromisszumokra és műszaki megoldásokra van szükség akkor, amikor ugyanazon a tájon egyszerre kell helyet biztosítani mezőgazdasági termelésnek, energiatermelésnek és természetvédelmi szempontoknak. Forrás: balkangreenenergynews.com , cibuk2.rs Indexkép: Shutterstock/illusztráció