← Vissza

● news.bsdnet.hu

Így működik az internet pöcegödre – Sokkoló felvétellel szították az indulatokat, miközben teljesen máshol készült a videó

Mediapiac 2026-09-20 04:55
Egy Peruban készült állatkínzásos videót úgy terjesztettek a közösségi médiában, mintha az egy bevándorlót mutatna Ceutában. Egy férfit ábrázoló videó kezdett terjedni a közösségi médiában azzal az állítással, hogy egy „bevándorló” kutyát fojtogat vagy dob a vízbe a spanyolországi Ceutában. A felvételhez olyan szövegeket kapcsoltak, amelyek a migrációval és az illegális bevándorlással kötötték össze a jelenetet, erős érzelmi reakciót kiváltva a nézőkből. A spanyol tényellenőrző oldal , a Maldita.es azonban megállapította, hogy az állítás hamis. A videó már 2026 áprilisának elején megjelent az interneten, vagyis több mint három hónappal azelőtt, hogy Ceutában jelentősen megnőtt volna a migránsok száma. A korábbi bejegyzések szerint a felvétel a perui Chancay város El Puerto nevű partszakaszán készült. A korabeli dél-amerikai posztok szerint a férfi többször is a vízbe dobta az állatot, állítólag azért, hogy „tesztelje az ellenálló képességét”. A Maldita összevetette az áprilisban terjedő képsorokat a most Ceutához kötött videóval, és arra jutott, hogy ugyanarról a felvételről van szó. A helyszínt a környezet elemei alapján is azonosítani lehetett: a tengerparti rámpa és a környező falak megegyeznek a perui helyszínnel. A lap szerint eset jól mutatja, hogyan működik az internetes dezinformáció egyik gyakori módszere: valódi, sokkoló felvételt vesznek elő egy teljesen más országból és időpontból, majd új, politikailag vagy társadalmilag érzékeny történetet építenek köré. A néző így valódi képsorokat lát, de hamis magyarázatot kap hozzájuk, ami különösen alkalmas indulatok és előítéletek erősítésére. A Maldita szerint ráadásul nem ez az egyetlen hasonló eset Ceutával kapcsolatban. Az elmúlt hetekben több olyan tartalom is terjedt, amely bevándorlóknak tulajdonított állatkínzást, lopást vagy más erőszakos cselekményt, miközben a felvételek vagy más helyen készültek, vagy egészen más eseményt mutattak. A tényellenőrzők ezért arra figyelmeztetnek: az erősen érzelmi, felháborodást kiváltó videóknál különösen fontos ellenőrizni, mikor és hol készült valójában a felvétel. Dezinformáció technikája: szélsőjobboldali narratívákat a ceutai válság idején A közelmúltban írtunk arról, hogy Oroszországhoz köthető közösségimédia-fiókok is részt vettek a szélsőjobboldali narratívák terjesztésében a ceutai migrációs válság idején – derül ki a 411 dezinformációellenes csoport elemzéséből, amelyről a Guardian számolt be. A szervezet mintegy 4,5 millió közösségi médiás bejegyzést vizsgált. Megállapításai szerint az orosz katonai és hírszerzési körökhöz kapcsolt csatornákról induló üzenetek több mint félmillió emberhez jutottak el, egyes narratívák pedig néhány óra alatt több mint 720 ezer megtekintést értek el. A bejegyzések a Ceutába tartó migránsok érkezését gyakran összehangolt „támadásként” ábrázolták, és több esetben iszlamofób vagy antiszemita összeesküvés-elméletekkel egészítették ki az üzeneteket. A tartalmakat rövid idő alatt hét nyelven kezdték terjeszteni. Az elemzés szerint a propagandatartalmak egyik forrása a Rybar nevű Telegram-csatorna volt, amelyet korábban az orosz hírszerzéshez kötöttek. Bejegyzéseit egy felerősítő fiókhálózat terjesztette tovább, köztük a Kreml-barát propaganda terjesztésével összefüggésbe hozott Pravda hálózathoz kapcsolódó profilok. A kutatók szerint a mostani kampány szervezettsége és gyorsasága jóval meghaladta a 2021-es, hasonló migrációs válság idején tapasztaltakat. Arra figyelmeztettek, hogy az ilyen hálózatok a következő európai migrációs vagy politikai válság esetén is gyorsan mozgósíthatók. A 411 szervezet elemzése alapján öt fő manipulációs narratíva emelkedett ki: A lényeg: valós eseményeket bizonyítatlan összeesküvés-elméletekkel és fenyegető keretezéssel erősítettek fel.
Eredeti cikk megtekintése →