● news.bsdnet.hu

A kőgáttól, vagyis a mederzáró keresztműtől északra fekvő területen 2026-ban több alkalommal is kritikusan lecsökkent a vízszint, romlott a vízminőség, és kisebb halpusztulást is észleltek, a problémáról most a baon.hu írt. Bár az év során többször mesterséges vízpótlással avatkoztak be, az eddigi tapasztalatok azt mutatják: a mellékág jövőjét tartósan rendező megoldásra lenne szükség, fogalmaz az írás. A Solti-Duna állapotromlása hosszú folyamat eredménye. Az elmúlt évtizedek során folyamatosan rakódott le a hordalék, a meder feltöltődött, miközben a természetes vízmozgás egyre korlátozottabbá vált. Emiatt a mellékág vízszintje mind erősebben függ a Duna főmedrének aktuális vízállásától, valamint a csapadék- és hőmérsékleti viszonyoktól. A változás különösen látványos a kőgáttól északra húzódó mederszakaszon. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Tóth Kálmán, a Solti-Duna megmentését célzó civil kezdeményezés egyik elindítója szerint 2022-ben vált igazán nyilvánvalóvá, hogy komoly problémával állnak szemben. A kőgáttól északra található mederszakaszon jelentősen visszaesett a vízszint , ezzel párhuzamosan pedig drasztikusan beszűkült a vízhez kötődő élővilág élettere. Mint felidézte, abban az évben olyan helyzet is kialakult, amikor a terület egy része gyakorlatilag teljesen kiszáradt, és tömeges élővilág-pusztulás következett be. A történtek után civil kezdeményezés indult a mellékág részleges helyreállításáért, illetve azért, hogy hosszabb távon is biztosítható legyen a Solti-Duna fennmaradása. A kezdeményezés műszaki anyaga szerint megfelelő beavatkozások nélkül fennáll annak veszélye, hogy a mellékág belátható időn belül eltűnik. Az ügy mellé időközben Solt Város Önkormányzata és Dunaegyháza Község Önkormányzata is felsorakozott. A 2022-es eseményeket követően Tóth Kálmán számos szakmai, állami és tudományos szervezettel kezdett egyeztetni. A folyamatba bekapcsolódott a Kiskunsági Nemzeti Park, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke, valamint Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke, továbbá az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG) és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG). Az egyeztetések kezdetén azt kellett tisztázni, hogy szakmai és műszaki szempontból egyáltalán van-e reális lehetőség a Solti-Duna helyreállítására. Tóth Kálmán szerint az érintettek arra jutottak, hogy a beavatkozás megvalósítható. Ezt követően már az került a szakmai munka középpontjába, hogy milyen műszaki, illetve természetközeli módszerekkel lehetne úgy javítani a mellékág állapotán, hogy az eredmény ne csupán átmeneti legyen. Az idei év ismét megmutatta, mennyire sérülékennyé vált a kőgáttól északra fekvő mederszakasz vízellátása. A 2026-ban végrehajtott négy vízpótlás azt mutatja, hogy nem egyszeri, rendkívüli helyzetről van szó. A jelenlegi beavatkozások az azonnali veszélyhelyzet kezelésében fontos szerepet tölthetnek be, ugyanakkor önmagukban nem rendezik a mellékág hosszabb távú vízellátását. A kezdeményezés műszaki anyaga szerint ezért olyan részleges helyreállításra lenne szükség, amely a Solti-Duna teljes érintett rendszerét figyelembe veszi. Enélkül továbbra is fennállhat a mellékág fokozatos visszaszorulásának veszélye. A probléma gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza. A Solti-Duna mai állapota szorosan összefügg a Duna szabályozásával. Kisebb dunai vízállások idején így már nem tud megfelelő mennyiségű víz bejutni a mellékágba. A helyzetet tovább nehezíti a Duna főmedrének medermélyülése, amely ugyancsak összefügg a folyószabályozás hosszú távú következményeivel. Az évtizedek során a hordalék folyamatosan lerakódott, a mellékág medre egyre inkább feltöltődött, bizonyos korábban vízzel borított területeket pedig fokozatosan meghódított a növényzet. Tóth Kálmán szerint a folyamat mára odáig jutott, hogy egyes szakaszokon már nem elegendő egy egyszeri kotrás vagy más, önmagában álló beavatkozás. Tartós eredményhez összetettebb vízgazdálkodási megoldásra lehet szükség. Nem 2022-ben merült fel először a Solti-Duna állapotának javítása. Már az 1980-as években történtek olyan munkálatok, amelyekkel igyekeztek kedvezőbb vízviszonyokat teremteni. A kőgát egy részét akkor megnyitották, és kotrást is végeztek. A terület korábban strandként is működött, ám az akkori beavatkozások nem hoztak tartós eredményt, a kőgátat pedig később ismét lezárták. A 2000-es évek elején a horgásztanya környezetében végeztek újabb munkálatokat. A kotrás után átmenetileg mélyebb víz alakult ki, azonban a megfelelő vízmozgás hiányában a hordalék idővel ismét lerakódott. Tóth Kálmán visszaemlékezése szerint közvetlenül a munkák után kedvező és mély víz alakult ki, ez az állapot azonban hosszabb távon nem maradt fenn. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A vizsgált lehetőségek között egy napenergiával működtetett szivattyúrendszer kialakítása is szerepel. A berendezés feladata az lenne, hogy a Duna főmedréből rendszeresen vizet emeljen át a mellékágba. Egy ilyen rendszer részben pótolhatná azt a vízmennyiséget, amelyet a természetes vízjárás a megváltozott körülmények között már nem képes folyamatosan biztosítani. A napenergiás vízpótlás ugyanakkor jelenleg még csak a vizsgált lehetőségek egyike. A megfelelő műszaki kialakításhoz további szakmai elemzésekre és tervezésre van szükség. A kezdeményezők célja olyan rendszer kialakítása, amely nem csupán néhány évre jelent segítséget. Olyan megoldásban gondolkodnak, amely megfelelő üzemeltetés és fenntartás mellett évtizedes időtávon is hozzájárulhat a mellékág életben tartásához. A lap arra is kitér, hogy Árizs-Agárdi Bernadett, Dunaegyháza polgármestere szerint a mellékág sorsa a település számára is kiemelten fontos. Elmondása alapján Tóth Kálmán 2024-ben kereste meg a problémával, az önkormányzat pedig ezt követően lehetőségeihez mérten igyekezett támogatni a kezdeményezést. A polgármester hangsúlyozta, hogy a munka jelentős részét Tóth Kálmán végezte, az önkormányzat pedig kapcsolataival és rendelkezésére álló eszközeivel próbált segítséget nyújtani. Árizs-Agárdi Bernadett szerint a Kis-Duna Dunaegyháza sajátos természeti értéke. Megfogalmazása szerint templommal és tájházzal számos település rendelkezik, ilyen Kis-Duna azonban csak itt található. A mellékág jelentősége nem kizárólag természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból értelmezhető. Dunaegyházán keresztülhalad az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal is, így a térség a kerékpáros turizmus számára is érdekes célpont lehet. Árizs-Agárdi Bernadett elmondása szerint a nyári időszakban olyan kerékpárosokkal is találkoztak, akik kifejezetten a Kis-Duna természeti környezete miatt álltak meg Dunaegyházán. Beszámolója szerint voltak, akik az állat- és növényvilág, valamint a környezet miatt végül úgy döntöttek, hogy az éjszakát is a településen töltik. A civil kezdeményezés műszaki anyaga arra is rámutat, hogy a Solti-Duna esetleges eltűnése jóval többet jelentene egy vízfelület elvesztésénél. Egy vizes élőhely mellett egy rekreációra és közösségi programokra alkalmas terület is megszűnne, miközben a mellékág a Duna vízrendszerének is része. Megőrzése a kezdeményezők szerint a vízmegtartás, az árvízvédelem és a vízbázis szempontjából egyaránt figyelmet érdemel. Tóth Kálmán úgy fogalmazott: minden vízzel borított négyzetméter jelentőséggel bír a jövő szempontjából, ezért nem lenne szabad hagyni, hogy a helyi vízfelületek tovább zsugorodjanak. Forrás: baon.hu Indexkép: Solti-Duna mellékágért Facebook-oldala