● news.bsdnet.hu

Hazánk, Horvátország, Szerbia nagy része, Szlovákia, Csehország és Románia egy része, illetve Lengyelország déli és Ukrajna nyugati területein extrém száraz talajokkal küzdenek a  gazdálkodók szeptemberben. Az európai aszálymonitor szerint kivételesen súlyos a helyzet Középkelet-Európában. Meglepő lehet, de most az Ibériai-félsziget sokkal kellemesebb hely a mezőgazda számára, mint Magyarország. Ez a végtelenbe nyúló, hosszú aszály az őszi talajmunkákat is alaposan megnehezíti, miközben egyetlen liter gázolajért már 710 forintot kell fizetni átlagban. Aki az augusztus végi esőkön és a repce magas árán felbuzdulva mégis belevágott a magágykészítésbe, vetésbe, az most erősen drukkolhat a következő csapadékhullámnak. Talajszárazság – Forrás: European Drought Monitor Amint az a térképen is látható, Ukrajna nyugati része hasonló időjárási sokkot él át, mint mi. Az ország teljes területének  20–30 százalékán nincs elegendő nedvesség a talajban az őszi vetéshez és a növények megfelelő kezdeti fejlődéséhez. Egyes térségekben hónapok óta tart a szárazság. Az ukrán Hidrometeorológiai Központ adatai szerint január 1. és szeptember 10. között országos átlagban a szokásos csapadékmennyiség mintegy 80 százaléka hullott le, ami viszont sokkal jobb a magyar átlagnál. Magyarországon a január kivételével, amikor 41 százalékkal több esőt kaptunk a sokéves átlagnál, a többi hónap nem alakult jól. A február a csapadék szempontjából még átlagos volt, de a március már deficites. A legrosszabb hónapunk az április volt, éppen akkor, amikor a tavaszi vetéshez, keléshez a legnagyobb szükség lett volna az esőre: a megszokott mennyiség mindössze 10 százaléka hullott le. Ezt egy kellemesebb május követte 18 százalékos esődeficittel, majd kezdetét vette a hosszú szomjazás: júniusban a sokéves átlag 55, júliusban már csak a 28 százaléka esett le, és az augusztus sem volt sokkal jobb (lásd a térképet). Vagyis a szántóföldi kapásnövények számára két kulcsfontosságú hónapban, áprilisban és júliusban érte el a mélypontját az esőmennyiség. Augusztusi csapadékösszeg a sokéves átlaghoz mérve – Forrás: met.hu Pillanatnyilag a Dunától keletre 20-30 százalék körüli a feltalaj hasznosítható víztartalma, míg attól nyugatra 50-80 százalék. Élesen ketté válik az ország, és a nagyobbik fele sajnos már az őszi kultúrákkal is bajban van. Vetőmag termesztők véleménye szerint azok a búzatáblák, amelyek szög állapotban mennek a télbe, és csak tavasszal kezdik a bokrosodást, kevésbé ellenállóak a tavaszi időjárással szemben, továbbá 10-14 nappal később arathatók, mint a szeptemberben elvetett növények. A száraz talajba kerülő magok kelése viszont 30–40 napot is igénybe vehet, a végeredmény pedig jellemzően egy heterogén és gyomos állomány lesz. Az ország oroszlánrésze ezért az októberi esőkig vár. A Copernicus előrejelzése szerint hazánkban októberben és novemberben az átlagosnál mintegy 10 mm-rel több eső eshet, decemberben pedig 20 mm-rel érkezhet több a megszokott csapadékmennyiségtől. Csapadékanomália decemberben (mm) – Forrás: JRC EFFIS Indexkép: Shutterstock.