● news.bsdnet.hu

A spenót ( Spinacia oleracea ) az egyik legnépszerűbb levélzöldség, amely ősszel is vethető, sőt, ekkor kiaknázható az áttelelés előnye is. Az őszi vetés helyes időzítése, a megfelelő fajta kiválasztása, az öntözési stratégia és a tápanyagellátás meghatározza a következő tavaszi bőséges szüretet. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat, hogy sikeres legyen a spenót termesztése az őszi szezonban. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Magyarország klimatikus viszonyai között az őszi spenótvetés szeptemberben  tekinthető a legalkalmasabbnak, attól függően, az ország mely részén gazdálkodsz. Az Alföldön, ahol enyhébb a tél, már augusztus végén el lehet kezdeni, míg a Dunántúlon, a hűvösebb térségekben inkább szeptember közepén javasolt. A megfelelő időben vetett spenót fiatal növényei elég időt kapnak a megerősödéshez, de nem nőnek túl nagyra, így jobban bírják a telet. Ha túl későn vetsz, a magoncok nem fejlődnek ki eléggé, ha pedig túl korán, a növények felmagzanak, ami csökkenti a tavaszi hajtások mennyiségét. Az áttelelő spenót esetén fontos, hogy olyan fajtákat válassz, amelyek ellenállóak a hideggel szemben, és jó a téltűrő képességük. Hazai kínálatban több, az élmezőnyhöz tartozó, széles körben használt, téltűrő fajta is elérhető, például: A fajtaválasztás előtt nézd meg a vetőmag csomagolásán található leírásokat, ahol feltüntetik a télállóságot és az őszi vethetőséget. Célszerű több fajtát kipróbálni és saját területeden tesztelni, mert a mikroklíma is hatással lehet a növények áttelelésére. Fotó: pexels.com A spenót igazán igényes a talaj szerkezetét és tápanyagellátottságát illetően. A jó terméshez legalább középkötött, laza, morzsalékos szerkezetű, tápanyagban gazdag talaj szükséges. Őszi vetés előtt érdemes a talajba komposztot vagy jól érett szerves trágyát bedolgozni. Kerüld a friss trágyát, mert a spenót könnyen felhalmozhat káros nitrátokat. Átmeneti szerves trágyázás helyett használj kifejezetten levélzöldség-műtrágyát; a nitrogén mellett ajánlott a kálium és a foszfor kiegyensúlyozott pótlása is. A magokat 2-3 cm mélyre vesd, 20-30 cm-es sortávolság és 4-6 cm tőtávolság mellett. Így elkerülheted a túl sűrű állományt, ami hajlamosabb a gombás betegségekre, és a tél folyamán is jobban tudnak szellőzni a növények. Vetés után finoman takard be a magokat aprómorzsás földdel, és óvatosan öntözd be a területet. Az őszi vetés során biztosítani kell a csírázáshoz szükséges talajnedvességet. Különösen száraz szeptemberi napok esetén többször is öntözd a vetést, amíg ki nem kel a spenót. A kelés 7-14 napon belül várható. Arra is számíts, hogy túlöntözés esetén a magok megfulladhatnak, ezért mindig csak annyit adj, amennyit a talaj felszív. Az áttelelő spenót fő előnye, hogy tavasszal a szabad földeken már kora áprilistól friss zöldáru szedhető. A fiatal növények a tél folyamán alacsonyan, laposan maradnak, és a hó/levélréteg némi védelmet is nyújt. Amennyiben tartós, -10 °C alatti fagyok várhatók, érdemes vékony fátyolfóliával vagy szalmamulccsal védeni a vetést. Az áttelelt spenót tavasszal gyorsan fejlődésnek indul, és április közepéig szedhető, mielőtt felmagzik. Következtetés: Az őszi spenótvetés kiváló lehetőséget ad arra, hogy már kora tavasszal friss zölddel láthasd el a családodat vagy piacra vihesd az árut. A sikerhez kulcsfontosságú a megfelelő vetési időpont, a fajtaválasztás és a gondos előkészítés. Figyelj a helyi adottságokra, és alkalmazd a fenti tanácsokat a bő termés érdekében! Indexkép: pexels.com