● news.bsdnet.hu

Vasárnap délután három órára hirdettek demonstrációt a budapesti Andrássy útra, a Terror Háza Múzeum elé. A megmozdulást Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László kezdeményezte , miután Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, és bejelentette az intézmény ideiglenes bezárását. Tarr Zoltán szeptember 15-én közölte, hogy Schmidt Mária megbízatása megszűnik, a Terror Háza pedig addig nem látogatható, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása és a működéshez kapcsolódó jogok tisztázása le nem zárul. A minisztérium később úgy indokolta a lépést, hogy az új fenntartói struktúrában szükség van az intézmény szakmai és működési gyakorlatának teljes körű áttekintésére, és állítása szerint nem célja a múzeum ellehetetlenítése . A demonstráció közvetlen kiváltó oka így Schmidt Mária leváltása és a múzeum bezárása volt. Schmidt Mária korábban azt állította, hogy felmentéséről a közösségi médiából értesült , indoklást pedig nem kapott. A helyzet ugyanakkor már a tüntetés előtt változott. A kormány a tűntetés hírére jelezte, hogy a Terror Háza csak rövid ideig marad zárva, és a múzeum a következő héten ismét megnyithat. Schmidt Mária ezt követően már az ingyenes újranyitás körülményeit is bírálta . A tiltakozók azonban ennek ellenére, vagy éppen ezért megtartották a demonstrációt, amelynek politikai jelentősége így már nem csupán a múzeum nyitvatartásáról szólt. A konfliktus hátterében a Terror Háza működtetésének átalakítása is ott van. Szeptember 1-jétől megszűnt a múzeumot korábban működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, feladatait pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át. Schmidt Mária már ekkor korszakhatárként beszélt az intézmény életében bekövetkezett változásról. A tüntetés szervezőinek eredeti felhívása élesen politikai hangvételű volt. A szervezők azt állították, hogy a Terror Háza nem egyszerűen egy múzeum, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik fontos intézménye, és szeptember 20-ára hívták az Andrássy útra támogatóikat . A demonstráció ezzel egy nagyobb politikai konfliktus részévé vált. A Terror Háza ügye egyszerre szól az intézmény vezetéséről, a fenntartói rendszer átalakításáról és arról, hogy ki és milyen szemléletben formálhatja a magyarországi diktatúrák történetének állami emlékezetpolitikáját. Az HírTv beszámolója szeirnt, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője beszédében történelmi párhuzamot vont a kommunista diktatúra, a 2006-os események és a jelenlegi kormány között. A Tisza-kormányt „újkommunistának” nevezte, és azt mondta, hogy a demonstrálók nem engedik „beszennyezni” az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóját. Az Index szerint , a tüntetők egy része válaszul azt skandálta: „Nem hagyjuk!” Szentesi Zöldi László publicista arról beszélt, hogy szerinte a jelenlegi kormány összeomlása elkerülhetetlen, és azt állította, hogy a jobboldal háttérben zajló újjászervezése már megkezdődött. Ezek a kijelentések politikai vélemények és előrejelzések voltak, nem ellenőrizhető tényállítások A történet várhatóan októberben is folytatódik. A jobboldali szervezők már a mostani demonstráció előtt jelezték, hogy október 23-án ismét a Terror Háza lehet az egyik központi politikai helyszín. Az intézmény körüli vita így az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának politikai megemlékezéseit is meghatározhatja.