● news.bsdnet.hu

A márciusi 1,8 százalék után áprilisban 2,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – közölte a KSH péntek reggel. A maginfláció az előző havi 1,9%-ról 2,2%-ra emelkedett. A statisztika megfelelt az előzetes várakozásoknak,a Portfolio által megkérdezett elemzők 2 százalék körüli értékre számítottak. Az infláció szerkezetét illetően az élelmiszerárakban volt egy érezhető emelkedés éves alapon, a márciusi stagnálás után 1,5%-os drágulást mértek, ami kizárólag annak köszönhető, hogy kikerült a bázisból a tavaly márciusban bevezetett árrésstopok hatása. Ezzel együtt továbbra is igen visszafogott az élelmiszerár-emelkedés, az elmúlt egy év során mindössze 1,5%-os volt a drágulás, ha a szolgáltatás-komponenst is tartalmazó büféárukat kivesszük, 1%-os áresést láthatunk. Pedig az árrésstopok bázisból való kikerülése miatt most már a piaci ármozgások tükröződnek az élelmiszerinflációs adatokban. A szeszes italok és dohányáruk árát hagyományosan elsősorban a jövedéki adó változása mozgatja, emellett a tartós fogyasztási cikkek drágultak átlagon felüli mértékbenéves alapon. Az egyes termékkörökben összességében a vártnak megfelelő ármozgásokat láthattunk áprilisban. Az élelmiszerek stagnáló árai mellett a ruházkodásban megjelent a szokásos tavaszi szezonális alapú drágulás (de éves alapon így is 1% alatti az áremelkedés), nyolc hónap után estek újrahavi alapona tartós fogyasztási cikkek árai. Emögött a forinterősödés hatását lehet sejteni. A fogyasztás-alapú árképzés az átlagos gázárakat most épp lefelé vitte, az üzemanyagárakban viszont még egy kis drágulást láthatunk. Utóbbi területen mostantól várhatók a nullás havi árindexek, amíg a védett ár rendszere kitart. Összességébena jelenlegi árfolyamatok továbbra is azt mutatják, hogy az inflációs pálya kedvezően alakul Magyarországon.Előretekintve azonban mégis nagyon homályos a kép. Hamarosan a nagy szolgáltatók drágításai megjelennek az árakban, miközben nem tudni, hogy a hatósági árszabályozó intézkedések meddig tartanak. A költségvetési kiigazítási igény szintén okozhat áremelkedéseket. A mostani adattaltovábbra is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávjának (3 plusz-mínusz 1 százalék) alsó széle környékén van az áremelkedési ütem. Ez alapján akár kamatot is csökkenthetne a jegybank, azonban a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, az év végére újra 4-5% lehet az infláció. Ennek oka részben a közel-keleti háború, melynek másodkörös hatásai még csak most fognak begyűrűzni a gazdaságba, a közvetlen hatásokat pedig az üzemanyagok védett ára egyelőre elfojtja, de kérdés, meddig lehet ezzel a módszerrel mesterségesen megvédeni a fogyasztókat. Így egyelőre nem valószínű, hogy lazításon gondolkodna az MNB Monetáris Tanácsa, a következő inflációs jelentés majd június végén érkezik, akkor vázolhatnak fel friss előrejelzést a következő hónapokra. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images