● news.bsdnet.hu

Egy bizonytalan eredetű anekdota szerintaz 1945-ös potsdami konferencián Joszif Sztálin azt kérdezte Winston Churchilltől: Hány hadosztálya van a pápának? XII. Pius pápa állítólag így reagált erre: „Fiam, Joszif majd megtudja, amikor megpróbál a mennybe jutni.” Miután hosszú ideig feledésbe merült, ez a történet az 1980-as években újra előkerült, amikor a lengyel származású II. János Pál pápa a Szovjetuniót és annak közép- és kelet-európai szatellitbirodalmát megtámasztó ideológia egyik legjelentősebb kihívójaként lépett elő. Az a rendszer, amely „népi demokráciának” nevezte magát, egyáltalán nem volt az, és amikor milliók vettek részt a pápa kommunista uralom alatt álló Lengyelországba tett látogatásain, az úgy hatott, mint a Kreml nagy hazugságának cáfolata. Ekkor terjedt el az a pletyka, hogy a szovjet titkosszolgálat állt a pápa elleni, Szent Péter téren elkövetett 1981-es merényletkísérlet mögött. Az évtized végére a szatellitbirodalom felbomlott, két évvel később pedig maga a Szovjetunió is. A Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov nem tudta elég gyorsan végrehajtani a reformokat. Bár az Egyesült Államok előtt álló jelenlegi kihívások egészen mások, kimutathatók feltűnő párhuzamok, nem utolsósorban a radikális reformok vagy az ország politikai irányvonalának alapvető újragondolásának szükségessége terén. Végül is a jelenlegi amerikai vezetés egyértelműen elveszettnek tűnik a nemzetközi ügyekben. 2025 februárjában Donald Trump az Ovális Irodában tartott találkozón lehordta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azzal gúnyolva őt, hogy nincsenek lapjai (kártyalapjai) Oroszország legyőzéséhez. Pontosan egy évvel később azonban az USA háborút indított Irán ellen, amelyet nem tudott befejezni, és éppen Ukrajna az, amelyik rendelkezik azokkal a lapokkal, amelyekre az Egyesült Államoknak szüksége van – nevezetesen a dróntechnológiák és a drónellenes taktikák mély ismeretével. Az 1980-as évekbeli Szovjetunióhoz hasonlóan az Egyesült Államok attól tart, hogy gazdasági és technológiai téren lehagyják. Trump folyamatosan a hanyatlásról és a belföldi „pusztulásról” beszél, és szívesen idézi Szaúd-Arábia koronahercege, Mohammed bin Szalman „híres megjegyzését”, miszerint az Egyesült Államok„halott ország”volt, mielőtt ő a Fehér Házba került. Trump MAGA mozgalma nemzeti újjászületést ígér, de kormányát többször is emlékeztették arra, mennyire függ az amerikai gazdaság a kínai beszállítóktól. Aztán ott van még a spirituális válság. A Szovjetunióban ez spirituális ürességként nyilvánult meg – egy olyan űrként, amelyet II. János Pál üzenete kitölthetett –, mígAmerikában bőven kimutatható a „vallás”, de annak egy olyan fajtája, amelyet az agresszív nacionalizmus szolgálatába állítottak.A magokat elvetették az univerzális vallás és egy agresszíven önérvényesítő állam közötti nagy konfliktushoz. XIV. Leó pápa elődje, Ferenc pápa utolsó húsvéti üzenetében az etnikai nacionalizmus veszélyirefigyelmeztetett, és ugyanezt az üzenetet 2026-ban is egyértelműen lehet hallani a Vatikánból. Emlékezzünk vissza az idei húsvétvasárnapra, amikor Trump azt követelte, hogy Irán nyissa meg a Hormuzi-szorosot, különben – az amerikai elnök fenyegetése szerint – az irániak „pokolban fognak élni”. „CSAK FIGYELJETEK! Dicsőség Allahnak” – írta. Ezután tovább fokozta a fenyegetést: „Ma éjjel egy egész civilizáció fog elpusztulni, és soha többé nem fog visszatérni.” Egy héttel később Trump közzétett egy AI által generált képet magáról, amely Jézusnak ábrázolja katonai események közepette és egy furcsa, szarvakat viselő démon előtt állva. Később azt állította, hogy szerinte a kép orvosként ábrázolta őt, majd megosztott egy másik képet, amelyen Jézus átöleli őt. Az ezt követő felzúdulás a közösségi médiában éppoly előre látható volt, mint elkerülhetetlen. II. János Pálhoz hasonlóan Leó pápa is kerülte az eset közvetlen elítélését, miközbenalig hagyott kétségetafelől, hogy mit gondol: „Jaj azoknak, akik a saját katonai, gazdasági és politikai haszonszerzésük érdekében manipulálják a vallást és magának az Istennek nevét, és ezzel a szentet a sötétségbe és a mocsokba rántják le.” A Trump-kormányzat megdöbbentő fenyegetéseit elítélő pápai megszólalásra válaszul JD Vance alelnök, aki nemrég tért át a katolikus hitre, arra szólította fel Leót, hogy „legyen körültekintő”, amikor teológiai kérdésekről beszél. Természetesen a keresztény nacionalizmus – vagyis amikor valaki egy „igazságos háborúban” a saját győzelméért imádkozik, vagy azt gondolja, hogy a saját nemzete Isten népe – a történelem hosszú szakaszaiban igen megszokott volt. Ez mindig a nemzetközi konfliktusok téves, „civilizációk közötti összecsapás” nézetén alapult, és Trump egyszerűen csak ennek a keretezésnek egy szélsőséges karikatúráját mutatta be. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a Trump-kormányzat alapvetően szembemegy a keresztény tanítással. Amikor Leó megszólalt, a globalizmus etikai alapokon nyugvó változatát fejtette ki, amely eltér a globalizmus legmodernebb hívei által képviselt amorális megközelítéstől. Víziója legalább 1945-ig nyúlik vissza, Sztálinnak a vallási hatalomról szóló állítólagos cinikus megjegyzéséig. Ésahogyan lengyel elődje szóvá tette a kommunizmus spirituális ürességét, Leó is kötelességének érezte, hogy bírálja a keresztény nacionalizmus erőszak- és háborúdicsőítését. 2004 januárjában, az Egyesült Államok vezette iraki inváziót követően II. János Pál azthangsúlyozta, hogy a béke nemcsak lehetséges, hanem szükséges is ahhoz, hogy eleget tegyünk az embertársainkkal szembeni alapvető keresztényi kötelességünknek. Bár nem a pacifizmust hirdette, arra kérte az embereket, hogy egy olyan világot segítsenek elő, amelyet multilaterális intézmények irányítanak, és ahol az erőszakot csak nemzetközi jogi felhatalmazás mellett lehet alkalmazni. Ez volt a cél 1945-ben, amikor az emberiség „a nemzetközi jogrend mélyreható megújításába” kezdett. Vajon sorszerű-e, hogy egy kelet-európai pápa korrigált egy kelet-európai kisiklást, és hogy most egy amerikai pápa hívja fel a figyelmet az amerikai tévedésre? Egyelőre ezt csak Isten tudja. Project Syndicate, 2026. www.project-syndicate.org Harold JamesA Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Címlapkép forrása: Shutterstock