● news.bsdnet.hu

Magyar Péterkorábbi bejelentésének megfelelően, „amint kormányra kerülünk, vizsgálatot indítunk az NKA-pénzek felhasználásáról, de sajnos más köztestületek korábbi tevékenységével kapcsolatban is hasonló munkára lesz szükség” – közölte a Parlamentben újságírók kérdéseire válaszolvaTarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterea Partizán élő adásában. Újságírói kérdésre kifejtette: semmilyen külső nyomás nem érvényesült abban a döntésben, hogy a már bejelentett igazságügyiminiszter-jelöltet az utolsó pillanatban Magyar Péter lecserélte, és a sógora,Melléthei-Barna MártonhelyettGörög Mártátjelöltea tárca élére. Mint fogalmazott: a döntést „párton belüli megfontolások” motiválták. Szerinte ez az új kormány korrekciós képességeit igazolja, semmint káoszra utalna, ráadásul már nem először fordult elő a kormányalakítás során. Kérdésre válaszolva Tarr Zoltán elismerte, hogy a másik esetRubovszky Ritáévolt. Ez azért figyelemre méltó, mert a Tisza Párt hivatalosan soha nem kommunikált arról, hogy eredetileg Rubovszky Ritát jelölték volna az oktatási miniszteri posztra. Magyar Péter úgy jelentette be napokkal később, hogy a tárca vezetésétLannert Juditrabízza, hogy egy szóval sem említette – sem ő, sem más tiszás politikus –, hogy eredetileg ezt a tisztséget Rubovszky Ritának szánták. Mint ismert, a Tisza-kormány formálódásakor az első törésvonal akkor jelent meg a párttal szimpatizálók táborában, amikor április 16-án a Telexmegírta, hogy Rubovszky Rita lehet az új kormány oktatási minisztere. A hosszú napokon át a nyilvánosságban keringő hírt egyszer sem cáfolták a Tisza részéről, pusztán Magyar Péter finomította a dolgot annyival, hogy több jelölt is van. Rubovszky jelölését ugyan sokan üdvözölték, ám heves reakciókat is kiváltott egyes közszereplők részéről. Több szakmai szervezet, valamint 17 gimnázium igazgatója is jelezte: ők isszeretnének beleszólniaz oktatáspolitika jövőjének alakításába. A Rubovszky Ritáról készült portrénkban azt írtuk: helyezkedés, lobbanékonyság, autokrata vezetési stílus, támogató, partneri viszony, karakán vezetés, erős koncepció jellemzi őt. Az ellentmondásos képhez tartozik, hogy egyik forrásunknak mégKlebelsberg Kuno, a két világháború közötti vallás- és közoktatásügyi miniszter neve is eszébe jutott róla.