● news.bsdnet.hu

Az elismerés kapcsán arról is beszélgettünk vele, milyen lehetőségek várnak a fiatal agrárszakemberekre, és miért válhat teherré a gazdálkodásban az, ami tíz-húsz éve még biztos tudásnak számított. Nagy Csaba számára különösen sokat jelent a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől kapott címzetes egyetemi docensi kinevezés, hiszen azon a budai campuson tanult, ahová később oktatóként térhetett vissza. Az intézmény neve és szervezeti keretei az évtizedek során többször megváltoztak: tanulmányai idején még a Kertészeti Egyetem neve került az indexébe, diplomáját pedig már a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójaként vehette át. Az egykori alma mater ma a MATE Budai Campusaként működik. – Nehéz összefoglalni az érzéseimet. Rendkívül hálás vagyok az intézménynek, hiszen nemcsak szakmai alapokat, hanem egyfajta életszemléletet is kaptam. A minimum, amit tehetek, hogy ebből valamennyit visszaadok, és hozzájárulok ahhoz, hogy a jelenlegi hallgatók is úgy érezzék: a lehető legjobb helyen tanulnak – fogalmazott. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Nagy Csabát 2017-ben kereste meg Horváthné Petróczy Marietta, a növényvédelmi képzés egyik oktatója. A szakember akkor már öt éve dolgozott a KWS-nél, és arra kérték, hogy piaci, növényvédelmi és termesztéstechnológiai tapasztalatait ossza meg a növényorvosi képzés hallgatóival. Kezdetben az őszi káposztarepce állt az órák középpontjában, később a cirok is bekerült a témák közé. Azóta minden őszi és tavaszi félévben találkozik a hallgatókkal. Két diplomadolgozat elkészítését külső konzulensként is segítette, egyik egykori hallgatója pedig azóta doktori fokozatot szerzett. – Ezt mindig társadalmi munkának tekintettem. Szívesen megyek vissza, végigjárom az egyetem folyosóit és az arborétumot, mert szeretem ezt a helyet. Arra azonban soha nem gondoltam, hogy egyszer címzetes egyetemi docensi címet kaphatok. Nagy meglepetés és természetesen óriási öröm volt – mondta. Külön köszönetet szeretne mondani Horváthné Petróczy Mariettának és Karacs-Végh Anitának, akik hosszú évek óta lehetőséget biztosítanak számára, hogy bekapcsolódjon a MATE Növényvédelmi Intézetének oktatásába. Nagy Csaba a kinevezést tanúsító oklevéllel – Fotó: Facebook A mezőgazdaság körülményei az elmúlt másfél-két évtizedben alapvetően megváltoztak. A szélsőséges időjárás, az aszály, a piaci bizonytalanság és a korábban megbízhatónak tartott termesztési gyakorlatok átalakulása új gondolkodást követel. Nagy Csaba szerint a fiatal hallgatók még nem feltétlenül érzékelik teljes mélységében ezt a változást. Ismerik a klímaváltozás fogalmát és tanulnak annak következményeiről, de nincs mögöttük több évtizednyi személyes tapasztalat, amelyhez a jelenlegi helyzetet viszonyíthatnák. Ez azonban szerinte nem feltétlenül hátrány. – A fiatalok nincsenek terhelve a korábbi évek beidegződéseivel. A fiatalok könnyebben befogadhatják a megszokottól eltérő módszereket, mert nincsenek még kész válaszaik mindenre – magyarázta. Úgy véli, a korábbi évtizedek tapasztalatait nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni, de számos régi szabályt újra kell értékelni. Példaként említette a kukorica hagyományos, Szent György napjához kötődő vetési idejét, amely a megváltozott időjárási körülmények között már nem feltétlenül ad megfelelő támpontot. A mezőgazdaság egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy a termelőnek kevés lehetősége van ugyanazt a döntést megismételni. Egy vetési időpont, egy növényvédelmi kezelés vagy egy hibridválasztás eredménye sokszor csak hónapokkal később értékelhető, a következő próbálkozásra pedig egy teljes évet kell várni. – Egy gazdálkodónak mindenből évente egy dobása van. Ha valaki húsz éve gazdálkodik, akkor valójában húsz vetés tapasztalata áll mögötte. Egy ipari üzemben egy rosszul beállított gép után a következő munkadarabon már lehet javítani. A mezőgazdaságban ugyanerre 365 napot kell várni – fogalmazott Nagy Csaba. Ezért különösen nehéz elengedni azokat a módszereket, amelyek korábban eredményesen működtek. Ami tíz évvel ezelőtt komoly szakmai tapasztalatnak és előnynek számított, az gyorsan változó környezetben akár visszahúzó erővé is válhat. A fiatal szakemberek szerepe éppen ezért felértékelődik. A növényorvosi képzés hallgatói ráadásul már tudatosan választották az agráriumot: diplomájuk megszerzése után vállalják a nehéz és költséges kiegészítő képzést, mert valóban ezen a területen szeretnének dolgozni. A változó időjárási körülmények a növénynemesítéssel és vetőmag-forgalmazással foglalkozó vállalatok munkáját is átalakítják. Nagy Csaba szerint Magyarország éghajlata mára olyan szélsőséges elemeket mutat, amelyek miatt nehéz kizárólag „magyar klímára” nemesített fajtákban gondolkodni. Egyetlen szezonban egyszerre jelenhetnek meg dél-európai hőmérsékleti szélsőségek, tartós csapadékhiány és északról betörő hideg légtömegek. Ebben a helyzetben az alkalmazkodóképesség válik az egyik legfontosabb tulajdonsággá. A szakember szerint nagyobb biztonságot jelenthet egy olyan fajta vagy hibrid, amely több országban, eltérő talajokon és különböző éghajlati viszonyok között is bizonyított. Az ilyen növények mögött nagy mennyiségű termesztési, tápanyaggazdálkodási és agronómiai adat áll rendelkezésre. – Nem feltétlenül a legszebb vagy a legnagyobb termőképességű fajta marad versenyben, hanem az, amelyik a legjobban tud alkalmazkodni. Ugyanez igaz a gazdálkodókra is – emelte ki. A KWS Magyarország korábban elsősorban kukoricavetőmagjaival vált ismertté, mára azonban jelentősen kibővítette kínálatát. A kukorica mellett többek között napraforgó-, repce-, cirok-, szója- és kalászosvetőmagokkal is jelen van a hazai piacon. A szélesebb portfólió lehetőséget kínál arra, hogy a termelő ne ragaszkodjon minden körülmények között egyetlen növényhez. Ha egy adott területen a kukorica évek óta nem hoz elfogadható eredményt, akkor mérlegelni kell más, biztonságosabban termeszthető kultúrák beillesztését. Az alternatíva kiválasztásánál azonban nemcsak az számít, hogy az adott növény megtermelhető-e. – Nem az az első kérdés, hogy mit vessünk, hanem az, hogy mit tudunk majd eladni. Hiába terem kiválóan egy különleges növény, ha nincs rá stabil piac és nem találunk vevőt. Olyan kultúrákban kell gondolkodni, amelyek értékesíthetők, és amelyekhez megfelelő termesztési tudást is tudunk adni – hangsúlyozta. Ebben kulcsszerepük van a területi képviselőknek és szaktanácsadóknak, hiszen valójában ők találkoznak elsőként a termelőkkel, és közvetítik a gazdálkodók tapasztalatait a cég felé. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora adta át a tanúsító oklevelet Nagy Csabának – Fotó: Facebook Nagy Csaba szerint Magyarországon térségenként rendkívül eltérő helyzet alakult ki. A nyugati országrészben az idei szezon több termelő számára az első igazán súlyos figyelmeztetés lehet, miközben az Alföld egyes részein már több egymást követő évben okozott komoly veszteséget az aszály. Az Alföld mindig is aszályra hajlamos térségnek számított, a jelenlegi szélsőségek azonban egyre nehezebbé teszik a biztonságos termelést. Egy rosszul sikerült év ráadásul nemcsak az adott szezon eredményét veszélyezteti: finanszírozási problémákat okozhat, és kérdésessé teheti a következő termelési ciklus elindítását is. A mezőgazdaságban továbbra is lehet tisztességesen és eredményesen dolgozni, de a korábbi időszakok kiugró nyeresége nem tekinthető általánosnak vagy tartósnak. A jövő a pontosabb tervezésről, a költségek szigorúbb ellenőrzéséről, a növényválasztás átgondolásáról és a gyorsabb alkalmazkodásról szólhat. – Nagyon nehéz most az útkeresés. A legnagyobb feladat annak felismerése, hogy ami korábban működött, az nem biztos, hogy a következő években is működni fog. A gazdálkodásban kevés a próbálkozási lehetőség, ezért minden döntésnek óriási súlya van – összegezte végül a címzetes egyetemi docens. Indexkép: Facebook/Nagy Csaba Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.