● news.bsdnet.hu

A szélsőséges időjárás, a vízhiány és a növekvő termelési költségek miatt egyre kevésbé lehet egyetlen jól bevált növénykultúrára vagy hibridre alapozni a gazdálkodást. A KWS szerint a jövő a termőhelyhez igazított hibridválasztásban, a szélesebb vetésforgóban és a technológiai elemek összehangolásában van. A dalmandi KWS Innovációs Centrum rendezvényén az is kiderült, milyen szerepet kaphat ebben a kukorica mellett a cirok, a napraforgó, a cukorrépa és a hibridrozs. A magyar növénytermesztésben az elmúlt évek tapasztalatai egyre világosabban mutatják, hogy önmagában egy jó genetikai adottságokkal rendelkező hibrid már nem feltétlenül jelent elegendő biztonságot. Az időjárás kiszámíthatatlansága, az aszályos periódusok, a víz mint korlátozó tényező, valamint a termelési költségek emelkedése olyan környezetet teremtett, amelyben a vetőmag kiválasztását a teljes termesztéstechnológia részeként érdemes kezelni. Erről is szó esett Dalmandon, a KWS Innovációs Centrum rendezvényén, ahol a vállalat szakemberei nem csupán egyes hibridekről és fajtákról beszéltek. A középpontba ennél szélesebb kérdés került: hogyan lehet a növénytermesztést úgy felépíteni, hogy az eltérő évjáratokban is megfelelő alkalmazkodóképességet biztosítson a gazdaság számára? A KWS szemléletében a termelőkkel kialakított kapcsolat nem ér véget a vetőmag kiválasztásánál. A cél az, hogy a gazdálkodók problémáit, termőhelyi adottságait és termesztési céljait megismerve olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatók. Ehhez a hazai vetőmag-előállítás is szorosan kapcsolódik. A vállalat törekvése, hogy ahol lehetséges, magyarországi partnerekkel, hazai vetőmag-termelőkkel dolgozzon együtt. Ez már nem kizárólag a kukoricát érinti: napraforgó-vetőmag előállítása is zajlik Magyarországon. Különösen érdekes terület a cirok, amelynek szerepéről a kukorica alternatívájaként jelenleg is komoly szakmai diskurzus zajlik . A KWS ugyanakkor már több éve dolgozik azon, hogy Magyarország a cirok vetőmag-előállításának egyik regionális központjává válhasson. A cél az, hogy a hazai előállításból ne csupán a magyar piacot lehessen kiszolgálni: Magyarország a jövőben a közép- és kelet-európai térség cirokvetőmag-ellátásában is fontos szerepet tölthet be. A hibridválasztás jelentősége különösen felértékelődik akkor, amikor a gazdálkodó változtat a talajművelési rendszerén. Magyarországon is egyre többen fordulnak a sávos művelés, a minimum művelés és más talajkímélő technológiák felé. Ezekben a rendszerekben azonban nem feltétlenül ugyanazok a hibridek teljesítenek optimálisan, mint a hagyományos technológiában. Figyelembe kell venni többek között a kezdeti fejlődési erélyt, a tenyészidőt, a betakarítás várható időpontját, valamint azt is, hogyan reagál az adott genetika a megváltozott termesztési környezetre. A KWS ezért gyakorlati adatokra alapozva vizsgálja, hogyan viselkednek az egyes hibridek különböző művelési rendszerekben . A cél nem egyszerűen egy általánosan jól teljesítő hibrid megtalálása, hanem annak meghatározása, hogy az adott termőhelyhez és technológiához mely genetika illeszthető a legjobban. A tápanyag-utánpótlás szintén egyre összetettebb kérdéssé válik. A termelőknek nemcsak azt kell mérlegelniük, mennyi tápanyagot juttassanak ki, hanem azt is, hogy az adott termésszint és vízellátottság mellett milyen ráfordítás térülhet meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok gazdaságban egyértelművé vált, hogy a termelést korlátozó egyik legfontosabb tényező a víz. Emiatt egyre több termelő keresi annak lehetőségét, hogyan lehet a költségeket úgy csökkenteni, hogy közben ne veszélyeztesse indokolatlanul a termésbiztonságot. Ez azonban kényes egyensúly. Nem mindegy ugyanis, hogy a gazdálkodó melyik technológiai elem költségét csökkenti. Egy látszólag egyszerű megtakarítás más ponton nagyobb veszteséget eredményezhet. A vetőmag esetében például az alacsonyabb költség önmagában még nem jelent gazdaságosabb termesztést, ha az adott genetika stresszhelyzetben vagy kedvező évjáratban jelentősen gyengébben teljesít. A gazdaságossági döntéseknél ezért nem pusztán a vetőmag árát érdemes figyelembe venni. Sokkal fontosabb kérdés lehet, hogyan teljesít egy adott hibrid különböző termésszinteken és eltérő időjárási körülmények között . Egy jó alkalmazkodóképességű, stressztűrő hibrid és egy kevésbé stabil genetika között kedvezőtlen évjáratban jelentős terméskülönbség alakulhat ki. Ugyanakkor az is lényeges, hogy kedvezőbb körülmények között a választott hibrid képes legyen kihasználni a termőhelyben rejlő nagyobb terméspotenciált. A döntés tehát kétirányú: mérsékelni kell a veszteséget rossz évjáratban, miközben nem célszerű lemondani a jobb években elérhető többletről sem. A KWS ezt a döntési folyamatot digitális eszközökkel és historikus adatokkal is támogatja. Ezek segítségével vizsgálható, hogy egy adott gazdaságban vagy termőhelyen bizonyos termésszintek milyen gyakorisággal fordultak elő. Ez azért lehet fontos, mert a gazdálkodónak nem feltétlenül a legjobb vagy a legrosszabb évjáratra kell kizárólag felkészülnie. Sokkal inkább azt érdemes meghatározni, milyen termelési helyzetek fordulnak elő nagyobb valószínűséggel az adott területen, és ezekhez hogyan lehet igazítani a hibridválasztást és a technológiát. A KWS által képviselt partnerségi modell egyik központi eleme, hogy a hibrid köré egy teljes termesztési rendszert építsenek. Ebbe beletartozik a növényfaj és a genetika kiválasztása, a talajművelési rendszer, a tápanyag-utánpótlás, valamint az adott termőhely sajátosságainak figyelembevétele. A vállalat új stratégiájának két meghatározó eleme a termelőközpontúság és a több növényfajban való gondolkodás. Ennek megfelelően a KWS már nem kizárólag egy-egy növényfaj vagy hibrid ajánlására koncentrál, hanem olyan kultúrnövény-portfólió kialakítására törekszik, amely akár egy teljes vetésforgó megtervezésében is lehetőséget kínál a gazdálkodóknak. A szélesebb vetésforgó jelentősége a változó klimatikus körülmények között különösen nagy lehet. Ha egy gazdaság növénytermesztése mindössze egy-két kultúrára épül, akkor az adott növény számára kedvezőtlen évjárat az egész gazdaság eredményességét erősen befolyásolhatja. Hasonló kockázatot jelenthet, ha egy termelő hosszú időn keresztül kizárólag egyetlen jól bevált hibridre támaszkodik. A korábbi eredmények ugyanis nem garantálják, hogy ugyanaz a genetika a következő évjárat eltérő körülményei között is ugyanúgy teljesít. A KWS ezért a diverzifikációt, a szélesebb vetésforgót és az adott növényfajon belüli többféle genetika tudatos alkalmazását helyezi előtérbe. A széles hibridportfólió lehetőséget teremthet arra is, hogy akár táblaszinten, az adott terület adottságai alapján történjen a választás. A stratégia részeként folyamatosan bővül a gazdálkodók számára elérhető kultúrnövény-portfólió. A kukorica és a napraforgó mellett egyre nagyobb figyelmet kap a cirok, amely bizonyos termőhelyeken és termesztési körülmények között új lehetőséget jelenthet. A kínálat a cukorrépával is bővül: 2026-tól a cukorrépa értékesítését és termékmenedzsmentjét szintén a KWS Magyarország végzi. Emellett megkezdődött a hibridrozs értékesítése is. Ez különösen az állattartással, ezen belül például tejelő szarvasmarhával foglalkozó gazdaságok számára jelenthet érdekes alternatívát, de olyan termőterületeken is szóba kerülhet, ahol az őszi búza vagy az árpa termesztésének gazdaságossága egyre nagyobb kihívást jelent. A következő évek egyik meghatározó kérdése az lehet, mennyire sikerül a korábbi, általános fajta- és hibridajánlásokat termőhely-specifikus döntésekkel felváltani. A talajtípus, a vízellátottság, a művelési rendszer, az elérhető technológiai színvonal és a gazdaság termelési céljai ugyanis egyaránt befolyásolják, melyik genetika lehet megfelelő egy adott táblán. A KWS célja ezért az, hogy a szélesebb portfóliót gyakorlati tapasztalatokkal, historikus adatokkal és digitális döntéstámogatással kapcsolja össze. Így az ajánlás nem pusztán arra a kérdésre adhat választ, hogy milyen növényt vagy hibridet érdemes választani, hanem arra is, hogy az adott genetikát milyen technológiával célszerű termeszteni. A kiszámíthatatlan évjáratok korában ugyanis egyre kevésbé egyetlen „csúcshibrid” megtalálása jelenti a megoldást. Sokkal inkább egy olyan rugalmas termesztési rendszer kialakítása kerül előtérbe, amelyben a genetika, a vetésforgó, a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás és a termőhely adottságai egymáshoz igazodnak. A KWS ezt a komplex megközelítést tekinti a termelőkkel kialakított hosszú távú partnerség egyik alapjának. Továnbbi információk: KWS Magyarország Kft. 2943 Bábolna, Kőrisfa utca 1.