● news.bsdnet.hu

három rövid mondatban foglald össze:Novák Katalin volt köztársasági elnök tartozik a nemzetnek annak feltárásával, hogy mi is történt a kegyelmi ügyben, Varga Judit akkori igazságügyi minisztert pedig átverték – jelentette kiRóna PéteraKell még valamit mondanom, Ildikó?című podcast pénteken közzétett epizódjában, számolt be az MTI. Az Oxfordi Egyetem tanára, az ellenzék volt köztársasági elnökjelöltje, aki online kapcsolaton, Oxfordból kapcsolódott be a beszélgetésbe, azzal kapcsolatban hogySulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hoztaa kegyelmi ügy összes dokumentumát, azt monda: ezeknek a dokumentumoknak az a mondanivalója, hogy a kegyelmi eljárást, a törvényben rögzített menetrendet nem követték. A kegyelmi főosztály hozzájárulását, vagy támogatását nem kérték ki, és nem szerezték be. Első körben pedig az történt, hogyVarga Judit úgy küldte fel a kérvényta köztársasági elnöknek, hogy nem ajánlotta a kegyelem megadását. Ennek ellenére Novák Katalin a kegyelem megadása mellett tört lándzsát – idézte fel. Majd úgy juttatták el Varga Judithoz, hogy a kegyelmi főosztály ezt nem látta, ami nem felel meg a lefektetett menetrendnek. Szerinte attól függetlenül meg kellene indokolnia Novák Katalinnak a döntését, hogy alkotmányosan erre nem kötelezhető. Ha az Országgyűlés ezzel kapcsolatban meghallgatást rendel el és behívja Novák Katalint, akkor Novák Katalinnak kutya kötelessége elmenni és a feltett kérdésekre válaszolni – mondta. A továbbiakban lehetségesnek nevezte, hogy Varga Judit – mivel kikerülték akegyelmi főosztálybevonását – azzal a benyomással írta alá, hogy a főosztálynak nem volt semmiféle ellenvetése ezzel kapcsolatban. Vagyis Varga Juditot átverték – mondta. Hozzátette: ha egyetlen jelzős szerkezettel kellene jellemezni ezt a kegyelmi eljárást, azt mondaná, hogy az akkori köztársasági elnök nem teljesítette az alaptörvényben rögzített feladatát. Ugyanis az alaptörvény azt írja elő, hogy ő őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött, ám az államszervezet demokratikus működését itt elszabotálták. Ebben a helyzetben abban sem biztos, hogy ez a kegyelmi döntés még érvényes – fűzte hozzá. Róna Péter a továbbiakban úgy vélekedett, hogy megvan az alapjaSulyok Tamáselmozdításának. Mert amikor hivatalba lépett, alkotmányos kötelessége lett volna utánanéznie a kegyelmi ügynek annak tudatában, hogy az ügy nagyon vitás, megosztó. Neki mint a demokratikus államszervezet őrének kötelessége lett volna megnézni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek, ám ezt nem tette meg. Alapvetően téved abban is, hogy nincsenek politikai feladatai, vagy tudatosan elhárítja az alaptörvény által rábízott feladatkört – mondta. Maga az alaptörvény legalább két politikai eszközt is az államfő rendelkezésére bocsát éppen azért, hogy a politikai felelősségét teljesíteni tudja. Ugyanis az alaptörvény azt mondja, hogy az államfőnek joga van részt venni az Országgyűlés ülésein, és ott felszólalni. Az alaptörvény pedig azt is előírja, hogy a köztársasági elnöknek joga van törvényt előterjeszteni – sorolta Róna Péter. Miután az államfő az Indexnek adott interjúbanmegerősítette, hogy ő ezt a feladatkört nem vállalja, az elmozdításához szükséges feltételek teljesülnek, tehát nincs szükség az alaptörvény módosítására sem. Az Országgyűlésben a képviselők ötöde kezdeményezheti elmozdítását, az elmozdítási indítványát megszavazhatja az Országgyűlés kétharmada, és az elmozdításról pedig az Alkotmánybíróság hivatott dönteni. Szerinte pedig ezt a „fideszes elemekből" álló Alkotmánybíróság sem fogja elutasítani, mert mire az Alkotmánybíróságra kerülne ez a dolog, Sulyok Tamás hitelessége romokban heverne az ország és a világ előtt – vélekedett Róna Péter. A Tisza-kormánynak ezt a menetrendet kellene követnie az alkotmánymódosítás helyett, mert ezzel elismerné a különböző hatalmi ágak működését, vagyis bizonyíthatja, hogy nem tör egyeduralomra. Ha alkotmánymódosítással állna elő, ugyanazt csinálná mint a Fidesz. Ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy Sulyok Tamás lemond a posztjáról – mondta. Másik lehetőség a közvetlen elnökválasztás bevezetése – tette hozzá. Azt az Alkotmánymódosítás-tervezetet, amely szerintcsak nyolc évig lehet valaki miniszterelnökés ennek érvénye 1990. május 2-tól datálódik, úgy kommentálta: azt üzeni Magyar Péter miniszterelnöknek, hogy ezt a tervezetet vonják vissza és felejtsék el! Mert ez a korlátozás nem fér bele a parlamenti demokrácia rendszerébe, csak egy elnöki rendszerbe. Mert Magyarországon nem elnökre, hanem pártokra szavazunk és aztán ők döntik el, hogy ki legyen a miniszterelnök. Vagyis a tervezet egy „jogi torzszülött, egy lex-Orbán". A műsorvezető végül felvetette:Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével készítettinterjúja során szóba került, hogy a nagy globális hitelminősítők a napokban, illetve az elkövetkező hetekben készítik el a jelentésüket Magyarországról. Róna Péter ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Varga Mihály azt tartja valószínűnek, hogy a költségvetési helyzet ellenére türelmi időt kap a hitelminősítőktől Magyarország, akkor ez valószínűsíthető. A maga részéről is valószínűnek tartja, hogy ősszel fogják újra elővenni ezt a kérdéskört. A jövő dönti el, hogy a Tisza-kormány mit tud tenni a következő időszakban, annak érdekében, hogy elkerülje az ország a leminősítést – mondta Róna Péter. (Borítókép: Róna Péter 2020. november 12-én. Fotó: Trenka Attila / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!