● news.bsdnet.hu

A táti szigetcsoport Magyarország utolsó lakatlan szigetcsoportja, amely egyben tájvédelmi körzet, illetve Natura 2000-es terület. A különleges természeti értékeket őrző térségben azonban egyre látványosabb problémát jelent a vízhiány. Az egykor vízzel borított területek helyén ma már sokfelé száraz meder fogadja az embert. A helyszínen tájékozódott Radnai Márk országgyűlési képviselő, aki videót is közzétett a témában. Szembetűnő a változás. Az a terület, amely korábban a Kis-Duna medréhez tartozott, mára alig emlékeztet korábbi állapotára. A problémát ráadásul nem egyik napról a másikra lehetett észrevenni: az elmúlt mintegy három évtizedben folyamatosan láthatóvá vált, hogy a megfelelő vízutánpótlás hiánya komoly következményekkel járhat. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Éppen ezért a helyszínen a vízügyi szakemberek, az önkormányzat, a polgármester, valamint a horgászszervezetek képviselői is egyeztettek arról, milyen beavatkozásokkal lehetne javítani a kialakult helyzeten. A cél az, hogy a régóta ismert problémák újbóli rögzítése helyett konkrét, megvalósítható műszaki megoldások szülessenek. A jelenlegi állapot ugyanis jól mutatja, milyen következményekkel jár, ha megszűnnek vagy jelentősen beszűkülnek a víz helyben tartásának lehetőségei. Ebben a térség vízügyi létesítményeinek és a korábban kialakított gátaknak is fontos szerepük van. A gátak kérdése ugyanakkor összetett, erről beszélt Mechler Zoltán projektvezető a videóban. Ezeknek nem csupán az a feladatuk, hogy bizonyos területeket megvédjenek a Duna vizétől. A rendszer működése azt is befolyásolja, hogy a környező területekről érkező víz milyen gyorsan távozik. A víz megtartása ezért nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. Magyarországon mintegy 540 ezer aktív horgásszal és körülbelül egymillió regisztrált horgásszal számolnak, így a természetes és mesterséges vizek megfelelő állapota nagyon sok embert közvetlenül érint - hívta fel a figyelmet Puskás Norbert MOHOSZ-elnök. A horgászati szervezetek számára is alapvető érdek tehát, hogy a vizes élőhelyek valóban vízzel borított területek maradjanak. A kiszáradó mellékágak és holtágak esetében ezért mielőbbi beavatkozásra lenne szükség. A Magyar Országos Horgász Szövetség a Duna haszonbérlőjeként az előkészítésben is szerepet vállalhat. Ennek egyik lehetősége, hogy támogatást biztosítson az előkészítő tervezéshez, amennyiben ezzel felgyorsítható a szükséges beruházások megvalósítása. A tapasztalatok szerint ugyanis számos kiszáradó holtág esetében nem feltétlenül a szakmai együttműködés hiánya okozza a problémát. Sok esetben minden érintett fél partner lenne a beavatkozásban, mégis egymást követik a különböző tanulmányok és előkészítő munkák, amelyekre jelentős összegeket fordítanak. Egy-egy ilyen folyamat akár 15–20 millió forintos költséget is jelenthet, miközben a tényleges beruházás elindításáig nehéz eljutni. A táti szigetvilág és mellékágainak kialakulása részben természetes folyamatok eredménye, ugyanakkor az emberi beavatkozások is jelentősen formálták a területet. Ilyen beavatkozás volt többek között a kőgát létrehozása is. A mostani helyzet rendezése ezért egyszerre igényli a természetes folyamatok megértését és a korábbi műszaki létesítmények felülvizsgálatát. A megoldás egyik fontos eleme a kotrás lehet. Ehhez rendelkezésre áll vízjogi engedély, amelyet ugyanakkor aktualizálni szükséges. Emellett a vízügyi igazgatóságnak már van nyertes projektje a kőgát átépítésére és az átereszek cseréjére is - mondta Turi Lajos, Tát polgármestere. A következő kérdés az, hogyan lehet a különböző beavatkozásokat egymással összehangolni. A kotrás során kitermelt anyag felhasználása, valamint annak esetleges gáttestbe történő beépítése például további szakmai és engedélyezési egyeztetést igényel. A terület sajátosságai miatt itt nem feltétlenül alkalmazhatók automatikusan más helyszíneken bevált megoldások. Ebben meghatározó szerepe van a vízügyi igazgatóság szakembereinek. A vízügy korábban is rendelkezett elképzelésekkel a térség problémáinak kezelésére, ezért a következő lépéseket ezekre a szakmai koncepciókra is támaszkodva lehet meghatározni. A tervek szerint három fontos célt lehetne egyszerre szolgálni - fogalmazott Radnai Márk. Az első a kotrás lenne, amelynek segítségével javítani lehetne a Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti vízkapcsolatot. Ha megfelelő mennyiségű víz juthatna ismét a mellékágba, az hozzájárulhatna a táti szigetcsoport vizes élőhelyeinek fennmaradásához és az itt található élővilág megőrzéséhez. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A vízpótlás helyreállítása azért is lényeges, mert a térség ökológiai állapotának javítása nem oldható meg kizárólag egy-egy elszigetelt beavatkozással. Olyan rendszerre van szükség, amely hosszabb távon is képes biztosítani a szükséges vízmennyiséget, és egyúttal figyelembe veszi a Duna vízjárását, a mellékágak állapotát és a környező területek vízháztartását. A beruházáshoz egy másik fejlesztés is kapcsolódhat: a kerékpárút kérdése. Ennek kialakítását a gát fejlesztésével lehetne összehangolni, így ugyanazon beruházási folyamat egyszerre szolgálhatna vízgazdálkodási, természetvédelmi és közlekedési célokat. A rendelkezésre álló információk szerint a beruházás elindításához szükséges engedélyek jelentős része már rendelkezésre áll, így a következő fontos állomást a szaktárcával történő egyeztetés jelentheti. A cél az, hogy a hosszú ideje ismert problémából végre konkrét projekt legyen, és a táti szigetcsoport vízpótlásának rendezése ténylegesen megkezdődhessen. Forrás: Facebook Kép: archív/Csodálatos Magyarország