● news.bsdnet.hu

Újabb súlyos visszaélés gyanúja rázta meg az európai lókereskedelmet: a hatóságok szerint olyan, korábban gyógyszerrel kezelt, emberi fogyasztásra nem feltétlenül alkalmas lovakat is vágóállatként értékesíthetett egy nemzetközi hálózat, amelyeknek eleve nem lett volna szabad bekerülniük az élelmiszerláncba. Az összehangolt európai nyomozás során több mint ezer ló személyazonosságát, származását és állapotát vizsgálták meg. Belgiumban három embert elfogtak, miközben a hatóságok jelenleg is azt próbálják feltárni, hogy pontosan hány állat kerülhetett illegálisan vágóhídra, és hová juthatott tovább az azokból származó hús. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A nyomozók gyanúja szerint a hálózat tagjai hamisított lóútlevelekkel, valamint manipulált vagy kettős mikrochipes azonosítással próbálhatták elfedni az állatok valódi származását és korábbi előéletét. Az Europol tájékoztatása alapján felmerült annak lehetősége is, hogy olyan lovak jutottak el vágóhidakra, amelyeket eredetileg nem emberi fogyasztás céljára tartottak. Ez különösen komoly élelmiszer-biztonsági kérdéseket vet fel azoknál az állatoknál, amelyeket életük során olyan gyógyszerekkel kezelhettek, amelyek miatt húsuk később nem kerülhetne az emberi táplálékláncba. Az ügy azért is kapott jelentős figyelmet, mert Európában korábban már több alkalommal kerültek nyilvánosságra komoly lóhússal kapcsolatos visszaélések. A 2013-as élelmiszer-hamisítási ügy, valamint a 2022-ben feltárt illegális lókereskedelmi rendszer után most ismét egy több országra kiterjedő hálózat működését vizsgálják. A szeptember 8-án és 9-én végrehajtott összehangolt ellenőrzésekben az Europol tájékoztatása szerint közel kétszáz rendőr, állategészségügyi szakember és más hatósági munkatárs vett részt. Belgiumban négy helyszínen hajtottak végre kutatást, Franciaországban és Hollandiában hét-hét, Írországban pedig hat helyszínt ellenőriztek. Az akció során több mint ezer ló személyazonosságát, eredetét és egészségi, illetve adminisztratív státuszát vizsgálták meg. A hatóságok azt próbálták megállapítani, hogy az állatok dokumentációja megfelel-e a valóságnak, illetve van-e olyan körülmény, amely kizárhatná őket az élelmiszer-termelésből. A belga szövetségi rendőrség által nyilvánosságra hozott részletek szerint a vizsgálat egyik fontos szereplője egy Kelet-Flandriában működő lókereskedő lehetett. A gyanú szerint holland, francia és ír partnerekkel együttműködve vehetett részt az állatok kereskedelmében és mozgatásában. A nyomozás során jelentős, Írországból a kontinens irányába zajló lóforgalom körvonalazódott. Az állatok egy része a hatóságok szerint végül vágóhidakra kerülhetett. A nyomozók azt feltételezik, hogy az útlevelek meghamisítása mellett kettős mikrochipes azonosítást is alkalmazhattak. A lovakat ráadásul gyakran szállíthatták egyik térségből a másikba, illetve több országon keresztül is mozgathatták őket. Ezzel nehezebbé válhatott eredetük és teljes előéletük rekonstruálása. Újabb súlyos visszaélés gyanúja rázta meg az európai lókereskedelmet: a hatóságok szerint olyan, korábban gyógyszerrel kezelt, emberi fogyasztásra nem feltétlenül alkalmas lovakat is vágóállatként értékesíthetett egy nemzetközi hálózat, amelyeknek eleve nem lett volna szabad bekerülniük az élelmiszerláncba – Fotó: pexels.com A vizsgálat egyik különösen fontos kérdése, hogy kerülhettek-e olyan lovak vágóhídra, amelyek egészségügyi előéletük miatt nem lettek volna alkalmasak emberi fogyasztásra. Amennyiben ez beigazolódik, az ügy már nem pusztán állatazonosítási vagy kereskedelmi csalásról szólhat, hanem közvetlen élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelenthet. A belga hatóságok az akció során több mint 100 ezer euró készpénzt foglaltak le. Három embert gyanúsítottként őrizetbe vettek. Közülük két személy letartóztatását elrendelték, míg a harmadik gyanúsított szabadlábon védekezhet. A hatóságok jelentős számú lovat is lefoglaltak, emellett nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint kommunikációs eszközöket vittek el további vizsgálatra. Ezek elemzése segíthet feltérképezni, hogy pontosan hogyan működött a feltételezett hálózat, hány állatot érinthetett a kereskedelem, és mely vállalkozások vagy közvetítők kerülhettek kapcsolatba a rendszerrel. A holland House of Animals állatvédő szervezet szerint az érintett lovak között elsősorban Nagy-Britanniából és Írországból származó, korábban versenyzésre használt, majd nyugdíjazott állatok is lehettek. A szervezet állítása szerint egyes lovakat rossz körülmények között szállítottak más európai országokba, ahol később levághatták őket. Az állatvédők beszámolója alapján Hollandiában az így előállított lóhús egy része feldolgozott élelmiszerekbe, például húsgombócokba vagy krokettekbe kerülhetett, amelyeket később nagykereskedőkön keresztül értékesíthettek. Ezeket az állításokat ugyanakkor a folyamatban lévő nyomozásnak még részletesen tisztáznia kell. A Fleischwirtschaft húsipari szakportál arról írt, hogy fennállhat annak lehetősége: korábban gyógyszerekkel kezelt, emberi fogyasztásra nem alkalmas lovak húsát feldolgozott termékekben használhatták fel. A beszámoló húsgombócokat, kroketteket és más készítményeket is említett lehetséges végtermékként. Az ilyen kereskedelmi konstrukció pénzügyi szempontból is jelentős hasznot hozhatott. Olyan lovakat, amelyek más körülmények között alacsony gazdasági értéket képviseltek volna, a beszámolók szerint 1000–1500 euró közötti összegért adhattak tovább. Az ír Agriland szeptember 11-i beszámolója szerint Írországban összesen hat megyében hajtottak végre hatósági intézkedéseket. Az ír rendőrök mellett mezőgazdasági szakemberek, belga rendőrök és az Europol munkatársai is bekapcsolódtak az ellenőrzésekbe. Ez is jelzi, hogy a feltételezett kereskedelmi rendszer több ország szereplőit kapcsolhatta össze, és az állatok hosszú útvonalakon juthattak el egyik kereskedőtől a másikig. A határokon átívelő árumozgás ugyanakkor jelentősen megnehezítheti az ellenőrzést, különösen akkor, ha az állatok dokumentációját közben szándékosan megváltoztatják. Az európai fogyasztók számára a 2013-as lóhúsügy jelentette az egyik ismert példát arra, milyen kiterjedt lehet egy élelmiszer-hamisítási rendszer. Akkor olyan termékekben is lóhúst mutattak ki, amelyeket marhahúsként értékesítettek. Virslik, készételek és egyéb húsipari termékek is érintettek voltak. 2022 decemberében pedig egy újabb nemzetközi bűnszervezethez kapcsolódó illegális lókereskedelmi és húsforgalmazási ügyet számoltak fel. A mostani nyomozás ezért ismét ráirányítja a figyelmet arra, mennyire fontos az állatok életútjának pontos dokumentálása, az azonosítók ellenőrzése és az országok közötti hatékony adatcsere. Az élelmiszerlánc tényleges érintettségével kapcsolatban ugyanakkor továbbra is indokolt az óvatosság. Miközben egyes fogyasztóvédelmi és állatvédő szervezetek már arról beszélnek, hogy kifogásolható eredetű lóhús kerülhetett élelmiszerekbe, az Europol hivatalos tájékoztatása ezt egyelőre lehetőségként kezeli. Fontos különbség, hogy a több mint ezer ellenőrzött ló nem jelenti azt, hogy ugyanennyi állatról bizonyították volna: illegálisan vágták le őket vagy húsuk bekerült az élelmiszerláncba. A lefoglalt iratok, elektronikus eszközök és egyéb bizonyítékok vizsgálata jelenleg is zajlik. A nyomozóknak azt kell meghatározniuk, mely állatok kaptak hamis személyazonosságot, hány lovat értékesítettek szabálytalanul, melyek juthattak el vágóhidakra, és milyen további szereplők kapcsolódhattak a hálózathoz. A következő időszak vizsgálatai arra is választ adhatnak, hogy a feltételezetten kifogásolható eredetű hús eljutott-e ténylegesen a fogyasztókhoz, és ha igen, milyen élelmiszerekbe dolgozhatták fel. Forrás: vg.hu Indexkép: pexels.com