● news.bsdnet.hu

Egy 4700 sertés befogadására alkalmas, két telepből álló gazdaság került eladósorba Dániában . Érdemes megnézni, ott mik az okok, erről a farmer.pl írt. Az ajánlat része 142,9 hektár mezőgazdasági terület is, miközben a gazdasághoz a sertéstartáshoz szükséges infrastruktúra szintén rendelkezésre áll. A tulajdonos 26 év sertéstenyésztés után döntött úgy, hogy befejezi az állattartást. A gazdaság korábban évente akár 18 ezer hízósertést is piacra juttatott, vagyis nem egy kisebb, melléküzemági állattartás megszüntetéséről van szó. A döntés hátterében több, egymást erősítő folyamat áll - írják. Emelkednek a termelési költségek, miközben a sertés értékesítési ára kedvezőtlenebbül alakul. Ezzel párhuzamosan újabb szabályozási követelményeknek kell megfelelni, és egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni az állattartó telepekre. Az értékesítésre kínált gazdaság 142,9 hektárnyi földterületet foglal magában, három különálló parcellában. Ehhez két sertéstartó telep kapcsolódik, amelyek együttesen 4700 állat befogadására alkalmasak. Az ajánlat a működéshez szükséges kiszolgáló infrastruktúrát is tartalmazza. A telepen raktárak, gazdasági épületek, valamint a takarmány és a gabona tárolására alkalmas létesítmények találhatók. A takarmány- és gabonatároló kapacitása 1500 tonna, míg a hígtrágya elhelyezésére 5000 köbméteres tároló szolgál. A sertésistállók nedves etetési technológiával és korszerű szellőztetőrendszerrel működnek. A gazdaság energiaellátását egy 100 kW teljesítményű napelemes rendszer is segíti. Az értékesített ingatlanegyütteshez lakóépület ugyancsak tartozik. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A tulajdonos nem vonul ki teljesen a mezőgazdaságból. A földterületek jelentős részét megtartja, és a jövőben növénytermesztésre kíván összpontosítani. A változás tehát elsősorban az állattenyésztés feladását jelenti. Az állattartó gazdaságok egyszerre szembesülhetnek a takarmányozás, az energia, a munkaerő és a telepek működtetésének növekvő költségeivel. Ha mindehhez alacsonyabb értékesítési ár társul, a korábban működő gazdasági modell fenntarthatósága is kérdésessé válhat. Az állattartás sajátossága, hogy számos költséget akkor is viselni kell, amikor a piaci környezet kedvezőtlen. Az állomány ellátása, az épületek működtetése, az energiafelhasználás, a takarmányozás és a munkaerő biztosítása folyamatos kiadást jelent. A gazda szerint ezért a jelenlegi körülmények között már nem éri meg számára folytatni a hízósertés-előállítást. A gazdasági nehézségek mellett a szabályozási környezet változása is szerepet játszott a döntésben. A nitrogénkibocsátással kapcsolatos új követelmények további alkalmazkodást és beruházásokat tehetnek szükségessé az állattartó gazdaságokban. Egy nagyobb állattartó telepen ráadásul egy-egy műszaki vagy környezetvédelmi változtatás jelentős beruházási igénnyel járhat. Mindez különösen akkor válhat problémává, amikor az állattartásból származó bevétel nem növekszik hasonló ütemben. A gazdálkodónak ilyenkor azt kell mérlegelnie, hogy érdemes-e újabb összegeket fordítania az állattartás folytatására, vagy gazdaságának más ágazatára összpontosít. A sertéstartás feladásához a megfelelő munkaerő hiánya is hozzájárult. Az állattenyésztés folyamatos jelenlétet igényel, ezért a telepek működtetéséhez megbízható és megfelelően képzett dolgozókra van szükség. Ha azonban egyre nehezebb ilyen munkavállalókat találni, az közvetlenül befolyásolja a gazdaság működtethetőségét. A technológiai fejlesztések és az automatizálás csökkenthetik ugyan az élőmunkaigényt, teljes egészében azonban nem helyettesítik az állatokkal foglalkozó szakembereket. Ebben az esetben is ez történik. A gazdálkodó nem hagy fel a mezőgazdasággal, hanem átalakítja gazdaságának szerkezetét. Az állattartást megszünteti, miközben földterületeinek jelentős részét megtartja, és a továbbiakban növénytermesztéssel foglalkozik. A folyamat azért is figyelemre méltó, mert egy már kiépített, jelentős kapacitással és korszerű infrastruktúrával rendelkező sertéstartó gazdaság kerül piacra. Az elmúlt évtizedek beruházásai és a rendelkezésre álló technológia önmagukban nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a tulajdonos folytassa az állattenyésztést. ól szemlélteti azt a folyamatot, amelyben a költségek emelkedése, az értékesítési árak alakulása, a környezetvédelmi és egyéb szabályozási követelmények, valamint a munkaerőhiány egyszerre befolyásolják az állattartók döntéseit. A gazdálkodó 26 év után végül arra jutott, hogy a sertéstenyésztés helyett a növénytermesztésre összpontosít. A kérdés így már nem pusztán az, hogy talál-e vevőt az 5 millió euró körüli áron meghirdetett telepre, hanem az is, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben ki és milyen feltételek mellett lát lehetőséget egy ekkora sertéstartó kapacitás további működtetésében. Forrás: farmer.pl Indexkép: illusztráció/Shutterstock