● news.bsdnet.hu

Schmidt Mária legutóbbi bejegyzésében élesen bírálta a kormányt és a kulturális minisztert, mert szerinte továbbra sincs válasz arra, miért kerül a fókuszba az intézmény. Facebook-oldalán azt írta, hogy a múzeum újranyitása után egy tábla fogadja majd a látogatókat, amely szerinte sértő és megalázó az intézmény dolgozóira nézve is. A bejegyzéséhez csatolt fényképen a múzeumban kiállított tábla látható, amelyen a következő felirat áll: A közelmúlt történelmét mindenki más nézőpontból látja.24 éven át a Terror Háza Múzeum egy meghatározott értelmezésben mutatta be ezt a történelmet. Most független történészek és kurátorok bevonásával felülvizsgáljuk a kiállítás tartalmát és szemléletét. Azért dolgozunk, hogy a Ház a múlt sokrétűségét és a különböző nézőpontokat egyaránt hitelesen bemutassa, és valódi teret adjon a múlttal való szembenézésnek. Schmidt kérdések sorát tette fel. Azt szeretné tudni, mi a kormány és a miniszter kifogása a múzeummal szemben, és mi indokolja, hogy „felülvizsgálják a kiállítás tartalmát és szemléletét”. Arra is választ vár, kik azok a „független történészek és kurátorok”, akikre a döntéshozók hivatkoznak. Állítása szerint erre eddig nem kapott érdemi választ. A múzeum korábbi főigazgatója szerint a miniszter a meg nem nevezett szakértők mögé bújik ahelyett, hogy vállalná a saját véleményét. Úgy fogalmazott, hogy a tárcavezetőnek nyíltan ki kellene állnia amellett, mi a baja egy világhírű intézménnyel. Amíg ez nem történik meg, csak tippelni tud az okokra. Szerinte az is elképzelhető, hogy ismert ellenzéki politikai szimpátiája miatt kap megkülönböztetett figyelmet a múzeum. Schmidt hangsúlyozta, hogy a Terror Háza az elmúlt huszonnégy évben nyíltan vállalta a véleményét. A bejegyzés zárógondolata ezért egyben felhívás is: „Itt lenne az ideje annak, hogy nemcsak Ön, de a kormány által felkent »függetlenek« is arccal és névvel vállalják a véleményüket”. Mint megírtuk, az új kormány kezdeményezésére megszűnt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány , amely a Terror Háza Múzeumot is működtette. Az alapítvány egyike volt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekváknak), amelyeket a negyedik Orbán-kormány hozott létre. Szeptember 1-jétől pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át a feladatait. Schmidt Mária közölte, hogy az alapítvány a vagyonával hiánytalanul elszámolt. Majd szeptember 15-én Tarr Zoltán Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása , a múzeum pedig ideiglenesen bezár. A zárva tartás addig tartana, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, és a jogok nem tisztázódnak. A miniszter azonban  úgy véli, hogy a múzeum még idén újra látogatható lesz . A Fidesz köszönetet mondott Schmidt Máriának, a lépést pedig szégyenteljesnek nevezte. Közleményükben azt írták, hogy megérkeztek az „újkommunisták”. A volt főigazgató azt állította, hogy indoklás nélkül mentették fel, és a döntésről a közösségi médiából értesült. Szerinte semmilyen tartalmi vagy nézőpontbeli problémáról nem tájékoztatták, továbbá azt is hozzátette, hogy élete megtiszteltetése volt a múzeum létrehozása és vezetése. Schmidt Mária szeptember 17-i bejegyzésében a miniszter ellentmondását kifogásolta . Tarr Zoltán kedden még a múzeum zárva tartását jelentette be, másnap már az újranyitást. A főigazgató szerint a miniszter a „szakmára” hivatkozva bújik ki az emlékezetpolitikai döntés alól. Úgy véli, értéksemleges szakmai konszenzus nincs, és politikailag független szakértők sem léteznek, mert mindenkinek van világnézete. Emlékeztetett arra is, hogy a múzeum az elsők között tett egyenlőségjelet a nácizmus és a kommunizmus közé, ezért fogadja a látogatókat egy vörös és egy fekete gránittömb. Közben Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László vasárnapra tüntetést hirdetett a múzeum elé, amelyen több aktív politikus is részt vett, köztük Takács Péter, Pócs János, Németh Balázs, Rétvári Bence és Radics Béla. A demonstráción Schmidt Mária is beszédet mondott , és a Terror Háza egyik legnagyobb sikerének azt nevezte, hogy szembenézésre késztette a társadalmat, és szerinte ebből az egész ország profitált. (Borítókép: Schmidt Mária 2026. szeptember 20-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)