● news.bsdnet.hu

2026. szeptember 1-jén hivatalosan is kezdetét vette a négyéves DANUBEAQUA Horizon Europe projekt, amely a digitalizáció és az energetikai átállás felgyorsítását célozza a Duna-régió és a Fekete-tenger térségének akvakultúrájában. A nemzetközi együttműködést a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform, a HUNATiP vezeti. A programban Magyarország mellett Csehország, Németország, Románia, Görögország, Ausztria, Norvégia, Franciaország és Szlovákia kutatóintézetei, egyetemei, technológiai vállalkozásai, haltermelői és szakmai szervezetei dolgoznak együtt. A projekt megvalósításában több jelentős magyar haltermelő, kutatási és technológiai szervezet is meghatározó feladatokat vállal. A DANUBEAQUA kutatás-fejlesztési projekt olyan új digitális és energiahatékonysági megoldások kidolgozására és tesztelésére koncentrál, amelyek a Duna-régió különböző haltermelési rendszereiben egyaránt alkalmazhatók lehetnek. A vizsgálatok a hagyományos halastavi gazdálkodás mellett az átfolyóvizes, ketreces, recirkulációs és bioflok rendszerekre is kiterjednek. A fejlesztések között megtalálható A kidolgozott technológiák működését nem kizárólag kutatási környezetben vizsgálják: a megoldásokat valós üzemi feltételek között is tesztelik és értékelik. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Dr. Halasi-Kovács Béla, a HUNATiP ügyvezető igazgatója és a DANUBEAQUA konzorciumvezetője szerint az európai édesvízi akvakultúra fejlődése szempontjából kiemelten fontos, hogy az új technológiák jobban alkalmazkodjanak a régió meghatározó halfajai – így a ponty, a pisztráng és a harcsa – termelési rendszereinek sajátos igényeihez. Mint fogalmazott, az európai édesvízi akvakultúrának egyszerre kell megfelelnie a fenntarthatósági követelményeknek, kezelnie a növekvő termelési és energiaköltségeket, alkalmazkodnia a klímaváltozás hatásaihoz, valamint helytállnia a nemzetközi versenyben. A DANUBEAQUA egyik központi törekvése ezért az, hogy a digitalizációt és az energetikai átállást ne egymástól elkülönülő folyamatként, hanem egységes rendszerként kezelje. A projekt olyan technológiákat kíván üzemi körülmények között vizsgálni, amelyek hozzájárulhatnak a termelési hatékonyság javításához és az energiafelhasználás mérsékléséhez. További cél, hogy a sikeresen alkalmazható megoldások később Európa más régióinak haltermelési rendszereiben is hasznosíthatók legyenek. A program egyik fontos magyarországi demonstrációs helyszíne az Aranyponty Zrt. rétimajori gazdasága. Itt többek között azt vizsgálják, miként lehet a megújuló energiát hatékonyan felhasználni a halastavi termelésben. Emellett automatizált vízminőség-monitorozó rendszereket és intelligens takarmányozási megoldásokat is tesztelnek. Ifj. Lévai Ferenc, a társaság képviselője szerint a magyar tógazdasági haltermelés technológiai megújítása egyre sürgetőbb feladattá válik. Az idei súlyos aszály tapasztalatai ismét rámutattak arra, hogy a hazai tógazdasági technológiát úgy szükséges továbbfejleszteni, hogy közben megmaradjanak a természetszerű gazdálkodás értékei, ugyanakkor nagyobb szerepet kapjanak a digitalizáció és az energiahatékonyság eszközei. A DANUBEAQUA keretében folyó kutatások egyik célja annak feltárása, hogy a technológiai megújulás milyen gyakorlati megoldásokkal valósítható meg a hazai tógazdaságokban. A projektben a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara is részt vesz. Prof. Dr. Urbányi Béla szerint a program jelentős előrelépést hozhat a magyarországi precíziós haltermelési kutatások fejlesztésében. Legfontosabb édesvízi halfajunk a ponty – Fotó: Shutterstock A DANUBEAQUA lehetőséget teremt egy olyan hazai precíziós haltermelési kutatóbázis továbbfejlesztésére. A kutatók számára az is fontos feladat, hogy a nemzetközi szinten fejlődő technológiákat a magyarországi termelési adottságokhoz igazítsák, a megszerzett ismereteket pedig az egyetemi oktatásba is beépítsék.  A digitális fejlesztésekben meghatározó magyar résztvevő a WALISE Kft. A vállalkozás vezeti a projekt azon munkacsomagját is, amely az intelligens vízminőség-monitorozó és takarmányozási rendszerek fejlesztésével foglalkozik. Koleszár Tibor, a WALISE Kft. vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a precíziós technológiák alkalmazása a magyar haltermelésben már elkezdődött. A vállalkozás jelenleg is rendelkezik olyan megoldásokkal, amelyek segítségével a precíziós akvakultúra egyes elemei a hagyományos halastavi termelési rendszerekbe is beilleszthetők. A DANUBEAQUA projekt keretében ezt a fejlesztési folyamatot folytatják tovább. Magyar demonstrációs helyszínként kapcsolódik be a programba a GEOFISH Kft. afrikaiharcsa-termelő telepe is. A kutatók itt elsősorban a vízvisszaforgatásos haltermelés energiahatékonyságának növelését, a precíziós vízkezelési eljárásokat, valamint a bioflok technológia alkalmazási lehetőségeit vizsgálják. Dr. Gál Dénes, a GEOFISH Kft. ügyvezetője szerint az intenzív haltermelésben az energetikai és digitális fejlesztések közvetlenül is hozzájárulhatnak a versenyképesség javításához. A vállalkozás víztakarékos, recirkulációs rendszerben állít elő afrikai harcsát, ahol a víz mozgatása és kezelése, valamint a megfelelő termelési környezet fenntartása számottevő energiafelhasználással jár. Éppen ezért a digitalizáció és az energetikai korszerűsítés egymással szorosan összekapcsolódó területet jelent a vállalkozás számára. A technológiai folyamatok pontosabb adatokra épülő szabályozása, valamint az energiaigényes műveletek és a megújulóenergia-termelés jobb összehangolása mérsékelheti a költségeket, és javíthatja a hazai afrikaiharcsa-termelés versenyképességét. Afrikai harcsa termelése – Fotó: Shutterstock A DANUBEAQUA ugyanakkor nem kizárólag technológiai fejlesztésekből áll. A projekt keretében energiaauditokat, környezeti és gazdasági értékeléseket is készítenek, emellett képzéseket és termelői tapasztalatcseréket szerveznek. Ezek segítségével a kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok közvetlenebbül juthatnak el az ágazat szereplőihez. A fejlesztések egyúttal abban is támogathatják a haltermelő vállalkozásokat, hogy eredményesebben alkalmazkodjanak a változó környezeti és gazdasági feltételekhez, miközben a termelés energiafelhasználása, adatvezéreltsége és technológiai hatékonysága is tovább fejlődhet. Forrás: Eurofish. Indexkép: Shutterstock.