● news.bsdnet.hu

Az első raklap prémium pizzaliszt kiszállítása jóval többet jelent egy újabb megrendelés teljesítésénél. A CBA beszállítójává válással egy olyan, alulról szerveződő magyar együttműködés jutott el az országos kiskereskedelemig, amelyet helyi gazdák és egy magyar malom saját kockázatvállalással, állami támogatás nélkül építettek fel. A liszt saját termelésű, gondosan kiválasztott magyar búzából készül, a feldolgozást pedig a Király Malom végzi. A szereplők célja az volt, hogy ne egyszerűen jó minőségű búzát termeljenek, hanem magas hozzáadott értékű, késztermékként értékesíthető lisztet állítsanak elő. A kezdeményezésről Király Rolanddal, a Király Malom tulajdonos-ügyvezetőjével és Szirmai Balázs termelővel beszélgettünk. – Hosszú távon számítottunk arra, hogy sikeres lehet a program, de arra nem, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora érdeklődés alakul ki – mondta elöljáróban Király Roland. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Szirmai Balázs szerint a hazai gabonaágazat számára egyre világosabb, hogy Magyarország a nemzetközi tömegtermeléssel nehezen versenyezhet. A kitörési pontot ezért a különleges minőségű alapanyagok előállítása, majd azok hazai feldolgozása jelentheti. Az évekkel ezelőtt indult kezdeményezés alapgondolata egyszerű: a magas minőségű magyar búzát ne viszonylag olcsó alapanyagként exportálják, hogy azután a belőle előállított drágább lisztet visszahozzák az országba. Ehelyett a feldolgozásból származó hozzáadott értéknek is Magyarországon kellene maradnia. – A valódi nyereség jelentős része nem az alapanyagtermelésben, hanem a feldolgozásban keletkezik. Ha a prémium búzából itthon készül magas minőségű liszt, akkor a gazda, a malom és a kereskedő is többet nyerhet, miközben a vásárló kedvező áron juthat jobb termékhez – fogalmazott Szirmai Balázs. A programban részt vevők szerint akkor működhet fenntarthatóan a modell, ha az értéklánc valamennyi szereplője részesedik a megtermelt többletből. Így a termelőnek is megéri vállalnia a szigorúbb termesztéstechnológiát és a valamivel magasabb ráfordítást. Szirmai Balázs – Forrás: Facebook A magyar búza minősítésében sokáig elsősorban a sikér- és fehérjetartalomra helyezték a hangsúlyt. A korszerű sütőipar számára azonban további reológiai és technológiai mutatók is meghatározók. Ezek közé tartozik például a W-érték, amely a tészta erejéről és gázmegtartó képességéről ad tájékoztatást. A P/L arány a tészta nyújtással szembeni ellenállása és nyújthatósága közötti egyensúlyt jelzi. Ezek különösen fontosak a hosszú érlelésű pizzatésztáknál, amelyeknek egyszerre kell stabilnak és jól formázhatónak maradniuk. – Legalább három-négy további olyan mérhető érték van, amely alapvetően befolyásolja a tészta szerkezetét, nyújthatóságát és feldolgozhatóságát. Nem elég tehát kizárólag a fehérje- és sikértartalmat nézni – hangsúlyozta Szirmai Balázs. A prémiumbúza termesztése valamivel költségesebb, mert a növény tápanyagigényét nem lehet egyetlen nagy adag műtrágyával kielégíteni. Többszöri, pontosan időzített kijuttatásra, valamint megfelelő mikro- és makroelem-ellátásra van szükség. A többletráfordítás ugyanakkor a magasabb átvételi árban megtérülhet. A magas minőség előállításának egyik alapfeltétele a termelők közötti fegyelmezett együttműködés. Nem lenne elegendő, ha minden gazda más-más búzafajtát termelne, majd a tételeket a betakarítás után összekevernék. A programban ezért egységes genetikai alapra, közösen meghatározott termesztéstechnológiára és minőség szerinti elkülönítésre törekednek. A betakarított búzát már a tároláskor a mért paraméterei alapján válogatják szét. A különböző táblák adottságai, az elővetemények és a technológiai fegyelem miatt ugyanis ugyanazon fajta esetében is lehetnek minőségi eltérések. Ezeket a feldolgozás előtt fel kell ismerni, hogy a malomba már kiszámítható tulajdonságú alapanyag kerüljön. A rendszer a vetőmagelőállítástól a termesztésen és tároláson át az őrlésig, csomagolásig és értékesítésig igyekszik ellenőrzés alatt tartani a teljes folyamatot. Ez egyszerre szolgálja a nyomon követhetőséget és a minőségbiztosítást. A jobb minőség nemcsak a tészta ízében és kezelhetőségében jelenthet előnyt. A magasabb vízfelvevő képesség a pékségek és pizzériák gazdaságosságát is javíthatja. Király Roland szerint egy erősebb, jobb vízfelvételű lisztből ugyanakkora mennyiség felhasználásával több késztermék állítható elő. Így a magasabb kilogrammonkénti beszerzési ár nem feltétlenül eredményez drágább gyártást. – Nem önmagában a liszt zsákonkénti árát kell nézni, hanem azt is, hogy mennyi és milyen minőségű késztermék készülhet belőle. Ha jobb a vízfelvétel és nagyobb a kihozatal, az a pékség vagy pizzéria számára is kézzelfogható gazdasági előnyt jelent – magyarázta. A fejlesztők szerint a prémiumlisztből készült tészta ízesebb, jobb szerkezetű és könnyebben feldolgozható lehet. A termék fejlesztését malmi és akkreditált laboratóriumi vizsgálatok is kísérték. Király Roland elmondása alapján a lisztek sütemény-, kenyér- és pizzaliszt-kategóriában is kiváló eredményeket értek el a kontrollvizsgálatokon. Király Roland – Forrás: Facebook A terméket már több pizzéria használja, és a malom visszajelzései szerint számos dunántúli vendéglátóhelyen is kedvező tapasztalatokat szereztek vele. A liszt bekerült a pizzériákat kiszolgáló nagykereskedő kínálatába is, ahol a jól ismert olasz termékek magyar alternatívájaként jelenhet meg. Király Roland szerint az értékajánlatuk világos: Az első raklap CBA-nak történő leszállítása azért számít mérföldkőnek, mert megnyithatja az utat a szélesebb fogyasztói kör felé. A vállalkozás emellett más nagykereskedőkkel, fagyasztott tésztákat gyártó cégekkel és jelentős élelmiszeripari szereplőkkel is tárgyal. – A piac most már nemcsak meghallgat bennünket, hanem keresi és kéri a terméket. Ez számunkra is gyorsabban következett be, mint amire számítottunk – mondta a malom tulajdonos-ügyvezetője. Az érdeklődés felfutása új feladatok elé állítja az együttműködés szereplőit. A termelési kapacitás jelenleg tovább növelhető, de a csomagolás, az automatizálás, a belső anyagmozgatás és az energiaellátás fejlesztése jelentős beruházásokat igényel. A tervek között automata, egykilós kiszereléseket kezelő csomagológép, futószalagok, robotizált megoldások és napelemes energetikai fejlesztések is szerepelnek. A malom napi 40–50 tonna feldolgozására képes, ugyanakkor a gyorsan növekvő rendelésekhez a teljes technológiai hátteret hozzá kell igazítani. Király Roland szerint ez egyszerre örömteli és kritikus időszak. A piac visszaigazolta a termék létjogosultságát, a növekedéshez azonban elő kell teremteni a szükséges fejlesztések és a nagyobb alapanyagkészletek finanszírozását is. A növekvő megrendelések teljesítéséhez technológiai fejlesztésre is szükség van a feldolgozóipari vonalon – Fotó: Facebook A szereplők hosszabb távon a termékpaletta bővítését tervezik, hogy különböző technológiával dolgozó pékségeket és pizzériákat is ki tudjanak szolgálni. Egyetlen liszttípus ugyanis nem felelhet meg minden érlelési időnek, sütési hőmérsékletnek és tésztakészítési eljárásnak. A kezdeményezéshez további termelők, pékségek, pizzériák és kereskedők csatlakozását is várják. Az együttműködés lényege, hogy ne egymástól elszigetelten próbáljanak boldogulni a szereplők, hanem közösen hozzanak létre olyan terméket, amelynek többletértéke igazságosan osztható meg az értékláncban. A most leszállított első raklap ezért még csak a kezdet. Egyben annak bizonyítéka is, hogy helyi gazdák összefogásából és egy magyar malom szakmai munkájából országos piacon megjelenő, magas hozzáadott értékű élelmiszer születhet. Indexkép: Facebook Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.