● news.bsdnet.hu

Baka András köztársasági elnök a magyar-svájci gazdasági együttműködésről és a Magyarországnak járó svájci fejlesztési pénzekről is tárgyalt Guy Parmelin svájci államfővel. A találkozó egyik központi témája a Svájci-Magyar Együttműködési Program volt, amelyből 87,6 millió svájci frank, jelenlegi árfolyamon mintegy 34,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jut Magyarországnak. A magyar társfinanszírozással együtt több mint 103 millió svájci frankból, vagyis nagyjából 40 milliárd forintból valósulhatnak meg fejlesztések az országban. A két államfő annak is külön jelentőséget adott, hogy Magyarország és Svájc szinte napra pontosan nyolcvan éve állította helyre diplomáciai kapcsolatait. A történelmi kapcsolat egyik fontos fejezete 1956 volt: a forradalom leverése után mintegy 14 ezer magyar menekült talált új otthonra Svájcban. A mostani találkozó azért különösen érdekes, mert a svájci támogatási program már konkrét magyarországi beruházásokat és pályázatokat finanszíroz. A Svájci Alap nem uniós támogatás. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ugyanakkor külön hozzájárulási rendszerrel támogatja a 2004 óta csatlakozott tagállamok gazdasági és társadalmi felzárkózását. A konstrukció célja az országok és régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése, miközben a kétoldalú svájci kapcsolatok is erősödnek. A jelenlegi, második támogatási időszakban Svájc tíz év alatt összesen mintegy 1,3 milliárd svájci frankot biztosít a kedvezményezett országoknak. Magyarország ebből 87,6 millió frankot kap, amelyhez hazai társfinanszírozás társul, így a teljes magyar keret meghaladja a 103 millió frankot. A programokat és projekteket 2029. december 3-ig kell megvalósítani. A pénz nyolc területre jut. Finanszíroznak szakképzési, kutatási és innovációs programokat, kis- és középvállalkozásokat, az emberkereskedelem elleni fellépést, energiahatékonysági és megújulóenergetikai fejlesztéseket, valamint víz- és szennyvízkezelési beruházásokat. Emellett egészségügyi, szociális és hátrányos helyzetű közösségeket segítő projektekre is jut forrás. Baka András tárgyalása azért is érdekes, mert rövid időn belül ez már a második olyan jelentős külföldi fejlesztési forrás, amely Magyarország számára megnyílhat az uniós pénzek mellett. Orbán Anita külügyminiszter szeptemberben jelentette be , hogy a Tisza-kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Norvég Alapról. A 2021–2028-as időszakban Magyarország számára 254,1 millió euró, vagyis több mint 92 milliárd forint állhat rendelkezésre, ha sikerül megállapodni a feltételekről. A pénzből többek között zöldberuházásokat, helyi közösségi programokat, társadalmi felzárkóztatást, kulturális, egészségügyi és intézményi fejlesztéseket finanszíroznának. A norvég pénz ugyanakkor még nem tekinthető biztos forrásnak: a tárgyalások folyamatban vannak. A korábbi, 2014–2021-es ciklus 214,6 millió eurós magyar kerete végül nem érkezett meg, mert nem sikerült megállapodni a civil támogatásokat kezelő szervezet kérdésében.