● news.bsdnet.hu

Mint arról beszámoltunk , Magyar Péter közösségi oldalán írt bejegyzésében bejelentette, kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén. Ahogy arra Török Gábor politológus is rámutatott , a javaslat rettenetesen népszerű, de semmi sem változik tőle érdemben, hiszen a parlamenti gyakorlat szerint minden közvádas indítványnál eddig is szinte automatikusan felfüggesztették a mentelmi jogot. A büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények túlnyomó többsége közvádas. Ezekben az ügyekben (például emberölés, csalás, sikkasztás stb.) az állam nevében az ügyészség jár el vádlóként. Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ilyen bűncselekményről szerez tudomást, a büntetőeljárást hivatalból megindítja. A mentelmi jog története egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza, ugyanis a néptribunok külön védettséget élveztek annak érdekében, hogy szabadon gyakorolhassák feladatukat. Büntetés, sőt kivégzés várt arra, aki ezt a szabályt megsértette. A modern magyar parlamentarizmus az 1848-as áprilisi törvényekkel vette kezdetét, és ezzel párhuzamosan a mentelmi jog is a képviselői munka alapvető biztosítékává vált. A szabályozás egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy megvédje a törvényhozókat a kormány és a királyi udvar önkényétől, kizárva annak lehetőségét, hogy a képviselőket politikai okokból perbe fogják vagy letartóztassák. Vagyis a mentelmi jog akkoriban sem a képviselő egyéni kiváltsága volt, hanem a parlament zavartalan működését, függetlenségét védő garancia. A hatályos Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A mentelmi jog részleteit a 2012-es országgyűlési törvény tartalmazza. A mentelmi jog két fő részből áll: A jelenlegi szabályozás alapján a parlamenti képviselőkön kívül mentelmi jog illeti meg többek között a nemzetiségi szószólókat, a bírákat, az ügyészeket, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is a feladatuk zavartalan ellátása érdekében. A mentelmi jog eltörlése két szempontból érintheti a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt: Az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, amely szerint az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt. Az EP-képviselők mentelmi joga teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését. Érdekesség, hogy A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály  címmel Polt Péter korábbi legfőbb ügyész írt doktori értekezést még 2010-ben. A disszertáció VI. fejezete (A mentelmi jog az Európai Parlamentben) külön is kitér azokra az ügyekre, amelyekben az EP helyt adott a felfüggesztés iránti kérelemnek. Ezek három csoportra oszthatók: A világ számos fejlett demokráciájában egyáltalán nem létezik mentelmi jog (sérthetetlenség) a képviselők parlamenten kívüli, köztörvényes vagy közvádra üldözendő bűncselekményei esetén. Ezekben az országokban a politikusokat ugyanúgy lehet nyomozás alá vonni, vád alá helyezni vagy letartóztatni, mint bárkit, és ehhez a mentelmi jog felfüggesztésére sincs szükség. Közvádas bűncselekmények esetén nincs mentelmi jog az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Ezekben az országokban a képviselőknek kizárólag a parlamenti beszéd szabadsága (szólásszabadság) biztosított, de a köztörvényes büntetőjog alól nem kapnak felmentést. Vagyis ha egy képviselő bűntettet követ el, a rendőrség és az ügyészség azonnal, parlamenti engedély nélkül eljárhat ellene. Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol a köztörvényes, közvádas bűncselekményeknél nincs mentelmi joguk a politikusoknak. Az uniós tagállam Hollandiában az alkotmány garantálja a parlamenti felszólalások szabadságát, de a magánemberként elkövetett bűncselekményeknél a képviselők nem élveznek sérthetetlenséget. A hollandok abból indulnak ki, hogy ilyenkor a törvények és a független igazságszolgáltatás garanciái elégségesek. (Borítókép: Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztatón 2026. szeptember 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)