● news.bsdnet.hu

Sokat elárul a Tisza Párt parlamenti frakciójának belső erőviszonyairól az a vita, amely a legfőbbügyész-jelölt személye kapcsán bontakozott ki a kormánypárti képviselők között. Amint azt megírtuk, hétfőn Baka András köztársasági elnök bejelentette Szathmáry Zoltán jelölését a posztra. A Tisza-frakció kedden úgy döntött, nem támogatja az államfő jelöltjét. Magyar Péter azt írta, tisztelettel kérik, Baka András állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen az új legfőbb ügyész. Válaszul a Sándor-palota hétfőn délelőtt tudatta , hogy a köztársasági elnök az alaptörvényi kötelezettségének eleget téve már megtette az Országgyűlés felé az új legfőbb ügyész személyére vonatkozó javaslatát. Baka András a jelöltek széles körére kiterjedő, alapos tájékozódást követően Szathmáry Zoltánt találta az ügyészi szervezet legfőbb vezetői tisztségének betöltésére a legalkalmasabbnak. Cikkünkben – a Tisza Párt képviselőivel folytatott beszélgetések segítségével – annak próbáltunk utána járni, mi történt a szóban forgó két napon – a színfalak mögött. Amint azt a Magyar Nemzet nemrégiben megírta, a kormányon belül az elmúlt időszakban több csoport is kialakult . Három meghatározó erőközpont – Magyar Péter és Radnai Márk köre, Ruff Bálint és a hozzá közel álló politikusok, valamint a multinacionális vállalatoktól érkezett vezetők csoportja – között egyre élesebb érdekellentétek rajzolódnak ki, és ezek már a kormányzati működésre is kihatással lehetnek. A jelek szerint ezek a törésvonalak a frakcióban is megjelentek. Információink szerint a szokásoknak megfelelően előzetes informális egyeztetésre is sor kerülhetett a Sándor-palota és a kormánypárti frakciók között Szathmáry Zoltán személyéről. Úgy tudjuk, e megbeszéléseket Magyar Péter miniszterelnök, illetve a környezetéhez tartozó szereplők folytatták le. Több forrásunk is megerősítette, hogy ezt követően e hét hétfőn és kedden is tárgyalt a Tisza parlamenti frakciója a jelölésről, természetesen zárt ajtók mögött. Információink szerint a jelöltről szóló vita során a Ruffhoz kapcsolódó politikai kör is aktív volt. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, nem alakult ki komoly vita a kérdésben, miután a szóban forgó csoport azt állította, nem szabad a frakciónak megszavazni a Polt Péter volt legfőbb ügyészhez kötődő jelöltet a vádhatóság élére. A vita egyik legérzékenyebb pontja az volt, amikor szóba került, hogy milyen következményekkel járna a Tisza számára egy Fideszhez közelinek tartott jelölt támogatása. Információink szerint a tanácskozáson felmerült: egy ilyen döntés a frakciót a médiában is nehéz helyzetbe hozná, különösen akkor, ha a nyilvánosságban úgy értelmeznék, hogy a Tisza olyan személy mellett állt ki, aki korábban a kormánypárti oldalhoz közel állhatott. A mostani ügy ugyanakkor túlmutat a legfőbb ügyész személyén. A frakcióülésen kialakult konfliktus ugyanis azt is megmutathatja, hogy a Tisza-frakción belül mostanra világnézeti okokból több törésvonal is kialakulhatott, amelyek mentén belső csoportok jöttek létre. Ennek részeként több tucat képviselőt tudhatnak magukénak a Magyar Péterhez, illetve a Ruff Bálinthoz is szorosan kötődő csoportok. Ugyanakkor szintén saját erőteret alakított ki maga körül az elmúlt időszakban Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője. Az előző legfőbb ügyész – Nagy Gábor Bálint – júliusban mondott le , augusztus 25-i hatállyal. Érdekesség, hogy Horváth Lóránt, az Ügyvédek Országos Szakmai Egyesületének elnöke, aki az utóbbi időszakban az ukrán aranykonvojt is védő ügyvédként vált ismertté, a Sándor-palota közleményét kommentálva teljesen kiakadt , és több bejegyzést is szentelt a kérdésnek. A Médiatanács tagjainak jelölésével kapcsolatos egyeztetéseket információink szerint a Ruff Bálinthoz köthető kör vezényelte le. Egyik forrásunk állítása szerint a jelölések utolsó pillanatban történő megpuccsolása válaszlépésként értelmezhető a legfőbb ügyész megválasztásának megakadályozására. Magyar Péter ugyanis közvetlenül a szavazás előtt arra utasította a Tisza-frakció tagjait, hogy ne támogassák a Médiatanács fideszes tagjainak jelölését. A lépés tovább mélyíthette a párton belüli konfliktust, és újabb jele lehetett a frakción belül kialakult érdek- és hatalmi ellentéteknek.