● news.bsdnet.hu

Bárándy Péter szerint is érdemes lehet megfontolni a képviselők mentelmi jogának szűkítését, ugyanakkor csak akkor, ha az állami intézmények működése kizárja a politikai célú büntetőeljárásokat. A volt igazságügyi miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az ügyészség működéséről és a legfőbbügyész-jelöltről is beszélt. Bárándy Péter szerint stilárisan kifogásolható volt, hogy az ügyészség egyszerre jelentette be Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát . Úgy vélte, a három ügy súlya jelentősen eltér egymástól, ezért szerencsétlen volt azokat egy időben kommunikálni. Szerinte ezzel az ügyészség azt próbálhatta demonstrálni, hogy személytől függetlenül ugyanúgy jár el minden ügyben. Az ügyvéd szerint a miniszterelnök ügye jelentéktelen a két másik ügyhüz képest. A volt igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az ügyészség társadalmi presztízse jelentősen csökkent, és szerinte ilyen kommunikációs lépésekkel próbálhatják erősíteni a függetlenség látszatát. Magyar Péter és a vádhatóság egymásnak küldött éles üzeneteiről azt mondta, azok mindkét fél méltóságát és tekintélyét rombolják, ezért az állami működés szempontjából nem tartja helyesnek ezt a fajta kommunikációt. Magyar Péter bejelentéséről, amely szerint kezdeményezi a képviselői mentelmi jog eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében, Bárándy azt mondta, hogy két különböző jogintézményt kell elválasztani. A parlamentben elmondottak miatti felelősségre vonás tilalmát szerinte mindenképpen fenn kell tartani, ugyanakkor el lehet gondolkodni azon, szükség van-e arra a védelemre, amely más büntetőügyekben akadályozza meg egy képviselő elleni eljárás megindítását. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez alapvetően attól függ, mennyire lehet megbízni az állami intézmények működésében. A mentelmi jog eredeti célja ugyanis éppen az volt, hogy egy képviselőt ne lehessen politikai okból, mondvacsinált gyanúsításokkal ellehetetleníteni. Bárándy arra a kérdésre, hogy ma már kellően bízik-e az állami működésben ehhez, azt válaszolta: „még nem ”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentelmi jog felfüggesztése mindig csak arra a konkrét ügyre vonatkozik, amelyben azt kezdeményezték. Az ügyészségen belüli esetleges nyomásgyakorlásról, az ún. Fürcht-ügyről Bárándy óvatosan fogalmazott, mondván, a teljes tényállás nem ismert. Ugyanakkor szerinte az ügyészség erősen hierarchikus, „katonai jellegű” szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy az utasítások akár a legfőbb ügyésztől az eljáró ügyészig jussanak. Ha egy felettes jogellenesen arra utasít egy ügyészt, hogy valaki ellen ne nyomozzon, az szerinte legalább a hivatali visszaélés tényállását felvetheti, súlyosabb esetben pedig büntetőjogi következménye is lehet. Bárándy Péter fenntartásokat fogalmazott meg Baka András államfő legfőbbügyész-jelöltjével, Szatmári Zoltánnal kapcsolatban is. Már önmagában problémásnak tartotta, hogy a Legfőbb Ügyészség felső vezetéséhez közel álló személyből lehetne az ügyészség új vezetője, mert szerinte egy vezetőváltásnak azt is demonstrálnia kellene, hogy a szervezet működésében valódi cezúra következik. A műsorban szóba került az is, hogy Szatmári Zoltán testvére érintett lehet az úgynevezett aranykonvoj ügyben. Bárándy szerint ez már nem pusztán politikai vagy kommunikációs kérdés, hanem úgy fogalmazott, hogy ez az összefüggés „biztosan kimondhatóan” az alkalmasság ellen szól. Szerinte a legfőbb ügyész személyének alkalmasnak kell lennie arra is, hogy mind a társadalom, mind az ügyészi szervezet számára hitelesen jelezze, hogy az ügyészség a korábbi gyakorlathoz képest másképp kíván működni. Bárándy Péter párhuzamot vont a rendszerváltás időszakával is. Felidézte, hogy akkor is fontos volt világosan jelezni a szakítást a korábbi „szocialista ügyészségi gyakorlattal”, ezért lett Györgyi Kálmán a legfőbb ügyész. Szerinte az ő személye azért is volt szimbolikus, mert nem lehetett közvetlenül összekapcsolni a szocialista rendszerben szocializálódott ügyészi vezetéssel. Bárándy úgy vélte, most is hasonlóan egyértelmű cezúrára lenne szükség, ezért tartja problémásnak, ha a Legfőbb Ügyészség felső vezetéséhez közel álló személy kerülne a szervezet élére.